Korábban beszámoltunk róla, hogy forradalmian új hirdetési rendszert tesztel a Google, a Pay-Per-Action (PPA) keretében ugyanis a hirdető nem fizet minden egyes, az oldalára mutató klikkért, csakis akkor kell a zsebébe nyúlnia, ha a honlapjára irányított felhasználó végre is hajt ott bizonyos tevékenységet, például kitölt egy űrlapot vagy megvásárol valamit. Az újdonság megváltásként hathat a klikkelési csalásoktól rettegő vállalakozók számára, ha azonban jobban belegondolunk, könnyen lehet, hogy mégsem áll feje tetejére az online hirdetési piac a szolgáltatás bevezetésével. Lássuk, mire is jó a PPA, mik lehetnek az előnyei és mire számíthatunk az árazás tekintetében!
Mitől új és hogyan működik?
A Pay-Per-Click (PPC) modell működését korábban már felvázoltuk, így jelen összeállításunkban csak a kettő közti különbségre fókuszálunk. A PPA működését legegyszerűbben talán a beindításhoz szükséges lépéseken keresztül mutathatjuk be:
- tartalomhoz, illetve keresőszóhoz kötött hirdetésről lévén szó, mindenek előtt itt is meg kell jelölni a kínált szolgáltatásunk esetében releváns keresőszavakat, melyek révén potenciális ügyfeleink ránk találhatnak. (Ezen behatárolás lesz majd az alapja annak, hogy a Google mely partner oldalain kerül majd megjelenítésre a hirdetés.)
- Miután megvannak a keresőszavak, kifejezések, licitálnunk kell arra, mennyi pénzt is ér meg nekünk egy adott akció, például egy online rendelés. Természetesen minél magasabb a felajánlott összeg, annál jobb pozícióba kerülhet a hirdetés.
- Amennyiben a megjelölt akció végrehajtódik, akkor a hirdető Google számláját megterhelik a Cost-Per-Action összeggel, azaz az egy akcióra jutó árral.
A rendszer első látásra főnyereménynek tűnhet, hiszen egy hitelközvetítő például megadhatja, hogy neki simán megér akár 1000 forintot is, ha egy potenciális ügyfél kitölt az oldalán egy kapcsolatfelvételi űrlapot, hiszen ennél jóval nagyobb várható jutalékra számíthat, ha a tranzakció eljut az üzletkötés fázisába. (Értelemszerűen a racionális Cost-Per-Action meghatározásához az átlagos jutalékösszeget kellene beszorozni az üzletkötések összes kapcsolatfelvételre vetített arányával és ennél alacsonyabb összeget kell belőni.)
A márciusban bemutatott béta verzió teszteléséhez eleinte csak amerikai hirdetők csatlakozhattak, most azonban már akár magyarországi partnerek is kipróbálhatják a rendszert, amennyiben elmondhatják magukról, hogy az elmúlt 30 nap során 500-nál több konverziót értek el egy Cost-Per-Click alapú vagy CPM (ezer megjelenésre jutó költség) alapú árazás mellett.
A kulcsszó természetesen maga a konverzió, azaz a konverziókövetés, melyre eddig is volt lehetőség az AdWords-ben, így megkérdőjelezhető, hogy mennyiben hozhat forradalmi újítást a Pay-Per-Action.
Eddig is lehetett ilyet csinálni...
A tapasztalt klikkalapú elszámolást használó, AdWords hirdetők bizonyára tisztában vannak azzal, hogy ezt a rendszert is csak úgy lehet igazán hatékonyan alkalmazni, ha követjük, hogy a Google által pénzért behozott látogatók közül hányan tranzaktáltak a weblapunkon.
Erre jelenleg is van lehetőség, a funkciót pedig konverziókövetésnek hívják. Ha egy hitelközvetítő célja, hogy az oldalán kitöltsék a kapcsolatfelvételi formot, akkor annyi a dolga, hogy a Google által adott kódot bemásolja abba a weboldalába, ami a form kitöltését követően kerül megjelenítésre (pl.: Köszönöm ajánlatkérését!).
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ettől kezdve már kulcsszavankénti bontásban is lehet látni, hogy melyik kifejezés hány konverziót eredményezett és mennyit költöttünk rá, így meghatározható az egy konverzióra (pl. ajánlatkérésre) jutó fajlagos ár.
Ezzel gyakorlatilag el is jutottunk a Cost-Per-Action kategóriához, a hagyományos CPC rendszerben azonban ezt az értéket csak úgy szoríthatjuk le, ha a hatékonyabb kulcsszavak felé toljuk el a hirdetési költségvetés súlyát. Az új rendszerben várhatóan nem kell majd ennyit bűvészkedni, hiszen közvetlenül befolyásolhatjuk a végső célként megjelölt értéket.
Akiket halálra ítélhet a Google
Jogos kérdésként vetődik fel, hogy milyen hatással bírhat az ún. affiliate rendszerekre a Google új szolgáltatása. Mint ismeretes a hagyományos affiliate szisztémában a honlapunkon elhelyezhetjük egy partner reklámját, amennyiben pedig valamelyik látogatónk rajtunk keresztül odatévedve vesz valamit, jutalékot kaphatunk. Első látásra a Google új szolgáltatása versenytársa lehet a korábbi rendszereknek.
Szintén érdemes elgondolkodni egy pillanatra a klikkeléses csalások és az árazás kérdésén. Számos szakértő szerint a csalások visszaszorulhatnak, hiszen most már AdSense-es oldal üzemeltetőként nem lesz elég klikkelgetni az általunk megjelenített Google hirdetésekre ahhoz, hogy pénzt kapjunk, már tranzaktálni is kellene. Más kérdés persze, hogy egy tranzakció ára értelemszerűen sokszorosa lesz egy klikk árának, így a honlap üzemeltetőjének akár meg is érheti sokszoros pénzért fals adatokkal hitelt igényelni, amíg le nem bukik...ha lesz ilyen egyáltalán.
A tendencia persze elég látványos lenne, a hirdető ugyanis rövid időn belül észrevenné, hogy a kapcsolatfelvételek számára vetített üzletkötési arány drasztikusan visszaesett. Kivédhető természetesen ez a gond akkor, ha az akciót magát egy termék megrendeléseként definiáljuk, melyért cserébe már fizetnie kell az ügyfélnek. Mivel ekkor az ár nyilvánvalóan magasabb mint amit az akcióért a Google-nek fizet a hirdető, a csalónak nem érdeke drága árut venni, hogy az ár egy részét jóváírja számláján a Google. Mindez persze csak akkor igaz, ha valós adatokat ad meg a "vásárló"...
Itt a nagy év végi pezsgőkörkép: ezek a legjobbak 2025-ben, nagy csatában a Törley és a Moet&Chandon
A Szupermenta terméktesztjén ezúttal száraz rozé pezsgőket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








