Milliárdos üzlet a tét - mire jó a lobbi?

Tegyük tisztába!

A lobbitevékenységgel kapcsolatosan a közvéleményben általában zűrzavar tapasztalható, ugyanis sokan keverik a szezont a fazonnal, s asszociálnak tévesen a képviselők "megkenésére". Így először tisztázzuk, mit is jelent pontosan a lobbi!

Az Első Magyar Lobbi Szövetség definíciója szerint a lobbi egy olyan komplex kommunikációs tevékenység, amely a jogalkotók és a döntéshozók felé irányul a megbízói érdekek érvényre juttatása céljából. A lobbi legfontosabb vonása tehát, hogy ez egy kommunikációs forma, a lobbistáknak tehát megfelelő "rábeszélő", érvelő képességgel, készséggel, valamint a cél iránti megfelelő elkötelezettséggel kell rendelkezniük.

A lobbizás alapvetően különbözik az érdekképviselettől, hiszen a lobbizás a megbízó érdekeinek érvényesítését jelenti. Széles körben elterjedt nézet, sztereotípia, vagy előítélet, amely az egyébként igen hasznos lobbitevékenységre negatív árnyékot vet, hogy sokan azonosítják a korrupcióval, megvesztegetéssel, vagy az ismerősökön keresztüli ügyintézéssel.

A lobbi helyzete, a szabályozás

A lobbitörvény megszületését megelőzően már vita folyt arról, hogy egyáltalán szükséges van-e a szabályozásra. Mint azt Kopiás Gábor, lobbiszakértő, és a Lobbi Tanácsadó Iroda ügyvezetője elmondta, az Európai Unió 27 tagállama szerint jelenleg hazánkon kívül mindössze 2 országban van törvényi szabályozás. Ráadásul a mindennapi életmenetet nem csupán egyetlen törvény szabályozza, hanem több jogszabály is, így például a korrupcióval kapcsolatosan a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. A lobbiszakértő szerint eddig mindössze egyetlen olyan, lobbival kapcsolatos korrupciós eset vált ismertté, amelyben országgyűlési képviselőt értek tetten 2000-ben.

Az ügyvezető hozzátette, a szabályozás céljai közül az egyik az volt, hogy az állami döntéshozatal nyilvánosságát elősegítse, ugyanakkor a döntéshozatali szervek döntő többségét ki is vették a szabályozásból (így például az érdekképviseleti szerveket, nagykövetségeket). Ráadásul az Etikai Kódex szabályait a törvény nem tudja pótolni, a parlament nem is fogadta el a képviselők jogállására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását, amely egyébként 2/3-os többséget igényelt volna. A szabályozással kapcsolatos tapasztalatok összegzésére tavasszal kerülhet majd sor, ekkor derülhet majd ki, hol, melyik előírást érdemes megváltoztatni.

A 2006. szeptember elseje óta hatályos lobbitörvény egyértelműen definiálja a lobbihoz kapcsolódó fogalmakat. A lobbitevékenység tehát a jogalkotók szerint közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak.

Kopiás Gábor elmondta, hogy az Európai Unió tagállamaiban jelenleg körülbelül 15 ezer lobbista tevékenykedik, az ő tevékenységük alapvetően már kialakult kapcsolati módszereken alapul, s külföldön általában a nagy, nemzetközi cégek alkalmaznak lobbistákat. Az Unió kiterjedt méretére való tekintettel mindenképpen szükség van a helyi lobbisták jelenlétére is. A lobbiszakértő hozzátette, hazánkban egyelőre nem nagyon terjedt el a lobbitevékenység, és várakozásai szerint nem is nagyon fog. Ennek egyik lehetséges oka, hogy hazánk kisebb mérete folytán sokkal magasabb az egy lakosra jutó politikusszám, így könnyebb a velük történő kapcsolatfelvétel. Ezek miatt konkrét lobbizással nem is foglalkozik, csak stratégiai tanácsadással és oktatással.

Hogyan lehet?

A törvény megfogalmazása szerint lobbitevékenységet a nyilvántartásban szereplő természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat. A lobbiszervezetnek pedig legalább egy olyan tagjának, vagy alkalmazottjának kell lennie, aki a lobbinyilvántartásban szerepel. A lobbistának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, de nem szükséges a szakirányú felsőfokú (érdekérvényesítői) végzettség megszerzése.