Élőhalottként sodródik a magyar nemzeti légitársaság: papíron működik, a valóságban nem

A vállalat 2024-es mérlegének kiegészítő mellékletében azt állítja, hogy "a Társaság a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. Nem várható a működés beszüntetése, vagy jelentős csökkenése". Ez a kijelentés azonban ellentmondásosnak tűnik, hiszen a cég tavaly is bevétel és alkalmazottak nélkül működött, 465 ezer forintos veszteséget produkált, és mindössze 150 ezer forint értékű szolgáltatást vett igénybe - tudósított a HVG.

A vállalkozás 2021 óta cégtemetőnek tűnő székhelyszolgáltatóknál van bejegyezve, miközben könyveiben továbbra is 300 millió forintnyi immateriális javat tart nyilván. Figyelemre méltó azonban, hogy eredménytartaléka csaknem ugyanekkora negatív összeget, 298,7 millió forintot mutat, ami arra utalhat, hogy a kimutatott eszköz inkább könyvelési tétel, mintsem valós érték.

A társaság tulajdonosi szerkezete az évek során többször változott. A 2000-ben Avicraft Légiszolgáltató Kft. néven alapított cég 2013-ban vette fel jelenlegi nevét, amikor a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft. lett a tulajdonosa. 2020 decemberében a holding kivált a társaság mögül, a többségi tulajdon Ignácz Edithez került. 2022 márciusában Lucsik Balázs Péter vette át a többségi tulajdonrészt, míg a kisebbségi tulajdonosok, Dr. Hévizi Ákos és Földes Dénes maradtak.

A jelenlegi tulajdonosok más vállalkozásai sem mutatnak kiemelkedő teljesítményt. Lucsik Balázs Péter IGLU LTP Kft.-je 2024-ben felszámolásra került, miután bevétele a 2018-as 235,3 millió forintról 2022-re 8,6 millióra csökkent. A kisebbségi tulajdonosok közvetett kapcsolatban állnak a tavaly 4,9 milliárd forintos bevételt elérő Aktív Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel, de más érdekeltségeik, mint a Dentris Property Kft. vagy a JUG-OBALA Kft. komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek.

A Sólyom 2013-ban nagy ambíciókkal indult a magyar légiközlekedési piacon. A Malév utódjaként beharangozott légitársaság 2017-re 50 gépes flottát, 96 célállomást és nyolcmillió utast tervezett. Bár a kezdeményezés mögött komoly nevek álltak, mint Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának korábbi igazgatója, és állítólag 160 millió eurós külföldi befektetői tőke is rendelkezésre állt volna, a vállalkozás sosem indult el ténylegesen.

A társaság egyetlen repülőgépe, a HA-SHA lajstromjelű Boeing 737-500-as (becenevén Álmos vezér) 2013 augusztusában érkezett Ferihegyre, de még aznap visszarepült az Egyesült Királyságba. A Sólyom nem tudta időben megszerezni az üzembentartói és működési engedélyeket, ami miatt a befektetői pénzekhez sem jutott hozzá. Bár az üzembentartói engedélyt (AOC) 2014 végén megkapta, a kereskedelmi járatok indításához szükséges működési engedélyt (OL) soha nem sikerült megszereznie.

A likviditási problémák már 2013 októberében jelentkeztek, amikor a cég nem tudta kifizetni alkalmazottai szeptemberi bérét. Bevételi forrásként egy minősített beszállítói adatbázist hoztak létre, amelyért a cégektől több tíz- vagy százezer forintot szedtek be, anélkül, hogy bármilyen megrendelést garantáltak volna.

2013 telén felmerült, hogy a légitársaságot megvásárolja a Panamában körözés alatt álló Welsz Tamás érdekeltsége. Lucsik János, a Sólyom Airways alapítója szerint Welsznek Hurtyák Róbert adta el a társaságot hárommillió forintért, az ő tudta nélkül. Lucsik akkor még bizakodó volt: "Erre a kérdésre majd akkor fogok válaszolni, ha ez megtörténik. De szerintem a Sólyom repülni fog, erre fogadhatunk is akár egy üveg pezsgőben." A tranzakciót végül nem jegyezték be, Welsz Tamás pedig 2014 márciusában rendőri intézkedés közben életét vesztette.

A Sólyom egyetlen repülőgépe éveken át egy angliai reptér eldugott részén állt, egy ideig hajtómű, majd szárnyak nélkül, míg végül a tulajdonos a gép szétbontása mellett döntött. A nagy reményekkel indult magyar légitársaság így soha nem szállt fel igazán.