Turbulencia, tűz, hajtóműhiba: tényleg egyre veszélyesebbé válik a repülés?

Úgy tűnhet, mintha az utóbbi időben megszaporodtak volna a kényszerleszállásokról és rázós repülésekről szóló hírek – vagy csak most kerültek a figyelem középpontjába? Egyes járatok extrém turbulenciába kerülnek, mások hajtóműhibával vagy füsttel a fedélzeten térnek le az eredeti útvonalról. A helyzet tisztázása érdekében utánajártunk a jelenség hátterének, és megkérdeztük a Budapest Airportot is: érzékelhető-e bármilyen változás hazai szinten.

A légköri turbulenciák súlyosbodása egyre nagyobb problémát jelent a repülőgépek számára.  Bár a turbulencia miatti halálesetek rendkívül ritkák – becslések szerint 1981 óta mindössze négy ilyen eset történt –, a sérülések száma jelentős. Az Egyesült Államokban 2009 óta 207 súlyos sérülést regisztráltak, amelyek 48 óránál hosszabb kórházi kezelést igényeltek.

Paul Williams, a Readingi Egyetem légkörkutatója szerint a következő évtizedekben a súlyos turbulenciák mennyisége akár két-háromszorosára is növekedhet.

A súlyos turbulencia olyan légköri zavarként definiálható, amikor a repülőgép fel-le mozgása több mint 1,5 g erőhatást gyakorol az utasokra – ez elég ahhoz, hogy biztonsági öv nélkül kiemelje őket az ülésből. Becslések szerint évente körülbelül 5000 súlyos vagy annál erősebb turbulencia fordul elő a több mint 35 millió járat közül.

Az Észak-Atlanti-óceán feletti légtérben az elmúlt 40 évben 55%-kal nőtt a súlyos turbulenciák gyakorisága. Egy friss tanulmány szerint más területeken is várható növekedés, többek között Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában, az Észak-Csendes-óceán felett, Észak-Amerikában és a Közel-Keleten.

A turbulenciának három fő típusa van: konvektív (felhőkben vagy zivatarokban), orografikus (hegyes területek körüli légáramlás) és tiszta légköri (szélirány vagy -sebesség változása).

A klímaváltozás mindegyik típust befolyásolja, de különösen a konvektív és a tiszta légköri turbulenciát erősíti: a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb zivatarokat eredményez. Egy 2014-es amerikai tanulmány kimutatta, hogy a globális hőmérséklet 1°C-os emelkedésével a villámcsapások száma 12%-kal nő.

Kényszerleszállások: egyre több a hír, de nem mindenhol nő a szám

Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban több kisrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást motorhiba, üzemanyaghiány vagy időjárási körülmények miatt. Egyes esetek súlyos következményekkel jártak: 2024-ben például egy Singapore Airlines járat 4,6 másodperc alatt 178 lábat zuhant, a fedélzeten egy utas életét vesztette, többen pedig kórházba kerültek.

Még májusban egy Delta Airlines-gépen hirtelen magasságvesztés történt, tíz embert kellett ellátni leszállás után, júniusban pedig egy Qatar Airways-járat turbulenciába került az Arab-félsziget felett, és Bécsben hajtott végre kényszerleszállást.

Magyarországon az elmúlt hónapokban szintén több tervezett útvonalon nem mindennapi eseményekre került sor:

• Július közepén a NyxAir észt cargo járata – reggeli repülése során, Mátészalka térségében tapasztalt hajtóműhibára hivatkozva – Budapesten hajtott végre szükséghelyzeti leszállást, a gép biztonságosan landolt a Liszt Ferenc repülőtéren, sérülés nélküli állapotban.
• Emellett június közepén a Pegasus Airlines Berlin–Isztambul járata a fedélzeten felcsapó tűz miatt vészhelyzetet jelentett, és 238 utassal biztonságosan Budapesten szállt le — senki sem sérült meg a gépen, és a tűz a személyzet gyors közbeavatkozásának köszönhetően elfojtódott a levegőben
• Június 30-án madárral ütközött a Wizz Air Eindhovenből Budapestre tartó járata hétfő este, ami miatt a repülőgép kénytelen volt visszafordulni a holland repülőtérre.

Ezek azonban Budapest Airport Zrt. szerint nem szokatlan. Megkeresésünkre közölték:

A Budapest Airport tapasztalatai szerint a forgalomnövekedéshez viszonyítva nincs számottevő változás a kényszerleszállások számában. A járatok leggyakrabban kedvezőtlen időjárási körülmények, utasrosszullét, vagy kisebb műszaki problémák miatt divertálnak, az ilyenkor életbe lépő repülőtéri protokoll pedig az adott kategóriához igazodik. A repülőtér-üzemeltető számára az elsődleges szempont a biztonság, és ezt minden körülmények között garantálja.

Az iparág válasza: technológia és képzés

A légiközlekedési iparág folyamatosan igyekszik lépést tartani a változó légköri viszonyokkal. A Federal Aviation Administration (FAA) és az Airbus szakmai ajánlásai alapján az alábbi intézkedések jelentik a legfontosabb megelőző lépéseket:

• Valós idejű turbulencia-előrejelzés: Az NCAR (National Center for Atmospheric Research) „nowcast” rendszere radar- és műholdadatokat, valamint élő pilótajelentéseket kombinál, hogy aktuális képet adjon a turbulencia kockázatáról.
• Modernizált pilótajelentések (PIREPs): Ezek digitalizálása és valós idejű megosztása lehetővé teszi, hogy a légiforgalmi irányítás gyorsabban reagáljon.
• Képzések és protokollfrissítések: A kabinszemélyzet és pilóták folyamatos oktatása kulcsfontosságú, különösen a clear-air turbulence helyzetek kezelésében.
• Új szenzortechnológiák: Az Airbus „Skywise” platformja például gépen belüli szenzoradatokat elemez, és segíti a megelőző karbantartást, illetve a potenciális veszélyhelyzetek előrejelzését (FAA, Airbus Safety First).

Hol a legzavarosabb?

A Turbli nevű turbulencia-előrejelző oldal már közzétette 2025-re vonatkozó előrejelzését a leginkább turbulenciaveszélyes repülőútvonalakról. Az elemzés több mint 10 000 útvonalat vizsgált meg a világ 550 legnagyobb repülőtere között, amerikai és brit  meteorológiai adatok alapján.

A lista élén Dél-Amerika hegyvidéki útvonalai állnak, különösen Argentína és Chile között, de az ázsiai Himalája-térség is hangsúlyosan szerepel.

TOP 10: A világ legviharosabb légi útvonalai

1. Mendoza – Santiago (Andok felett, Dél-Amerika)
2. Córdoba – Santiago
3. Mendoza – Salta
4. Mendoza – San Carlos de Bariloche
5. Kathmandu – Lhasa (Himalája)
6. Chengdu – Lhasa
7. Santa Cruz – Santiago
8. Kathmandu – Paro
9. Chengdu – Xining
10. San Carlos de Bariloche – Santiago

Mit tehet az utas?

A légiközlekedés továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési forma, ugyanakkor a változó klíma miatt nő az előre nem jelezhető zavarok száma. Az utasok saját biztonságuk érdekében a következőket tehetik:

• Mindig legyen bekapcsolva a biztonsági öv, még akkor is, ha nem világít a jelzés.
• Figyeljünk a személyzet utasításaira, és kerüljük a felesleges mozgást a kabinban.
• Minimalizáljuk a kézipoggyászt, mivel egy hirtelen rázkódásnál ezek sérülést okozhatnak.

A jövő repülése nemcsak technológiai, hanem alkalmazkodási kérdés is lesz – utasnak és szakembernek egyaránt.