Egyre többen döntenek tárgyi ajándék helyett utazási utalvány, konkrét program vagy komplett nyaralás mellett, ami már az ünnepek alatt elindítja a jövő évi foglalásokat.
Hidegzuhany a nyaralást vadászó magyarokra: komoly áremelés élesedett ebben a slágerországban
Jócskán megemelték a turistákat érintő adót Görögországban 2024-től, a plusz bevételek a természeti katasztrófák utáni helyreállításokra mennek. Hogy mindez mit jelent például a magyar nyaralóknak? Az új klímaadó sávosan változik aszerint, hogy ki milyen szállást foglalt: a legszerényebb hotelekben, apartmanokban naponta - mai árfolyamon - kb. 570 forintot kell fizetni, a luxushotelek vendégein viszont napi 3800 forintot vasalnak be. Így például egy kéthetes nyaralás is eléggé megdrágul.
Komoly, a turistákat érintő adóemelést vezettek be Görögországban január 1-től. Az ottani kormány ugyanis az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák utáni helyreállítások költségvetési fedezetét a szálláshelyekre kivetett illeték emelésével kívánja előteremteni.
Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a speciális tartalékok 300 millió euróról 600 millió euróra emelkednek - minderre azért is volt szükség, mert 2023-ban a szélsőséges időjárás történelmének legnagyobb erdőtüzével és áradásával sújtotta Görögországot.
A korábbi idegenforgalmi adó helyére lépő klímaadót naponta, szobánként vagy apartmanonként számolják fel a szálláshelyeken, és az összeg a márciustól októberig tartó turistaszezonban jóval magasabb, mint a téli hónapokban. A novembertől februárig tartó időszakban az adó 0,5 euróról (kb. 190 Ft) maximum 4 euróra (kb. 1500 forint) emelkedik. A főszezonban napi egy euró (kb 380 forint) és maximum hat euró (kb. 2290 forint) közötti többletet jelent az új adónem a korábban érvényeshez képest.
A tarifák az alábbiak szerint alakulnak az ADAC összesítése szerint a március-októberi főszezonban:
- Az egy vagy két csillagos szállodákban a főszezonban 1,5 eurót (mai árfolyamon kb. 570 forintot) kell fizetni naponta szobánként,
- 3 csillagos szállodában napi három euró (kb. 1140 forint) a klímaadó,
- 4 csillagos hotelben napi hét euró, ami átszámolva kb. 2660 forint.
- Az 5 csillagos luxusszállodákban tíz euró (kb. 3800 forint) klímaadót számolnak fel a turistáknak naponta szobánként.
- Egyéb bérelt, bútorozott szobákban vagy apartmanokban napi 1,5 euró (kb. 570 forint) esedékes ez alatt a címszó alatt.
- Az interneten lebonyolított, rövid távú lakásbérlés esetén (pl. Airbnb) az apartmanok adója szintén napi 1,5 euró, azaz szintén hozzávetőleg 570 forint.
Azaz, ha valaki két hetet szeretne eltölteni Görögországban egy apartmanban, vagy 1-2 csillagos szállodában, annak összességében mai árfolyamon majdnem 8000 forintot kellene fizetnie az adóra. 3 csillagos szálloda esetén ugyanez majdnem 16 ezer forint lenne, a 4 csillagos hotelben nyaralás árából pedig több mint 37 ezer lenne csak az adó. A luxushotelben megszállók pedig 2 hétre több mint 57 ezer forintnyi adóval kalkulálhatnak.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kabinet vélhetően azért is nyúlt hozzá a turisztikai adókhoz, mert az összes természeti katasztrófa ellenére Görögország turizmusa történelmi rekordot dönthet 2023-ban. A görög jegybank előzetes adatai szerint tavaly január és szeptember között 27,8 millió volt az országba érkező turisták száma, ami majdnem 1 millióval több, mint a legutóbbi rekord évében, 2019-ben - akkor összesen 33 millió turistát számláltak.
A 2023. január-szeptemberi időszakban a turizmusból származó bevételek 15,2 százalékkal nőttek 2022 hasonló időszakához képest, és majdnem elérték a 18 ezer millió eurót (kb. 6850 milliárd forintot). A 2019-es rekordév azonos időszakához képest 11,3 százalékos növekedést regisztráltak az utazási bevételek terén.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








