Kezdenek ráunni a magyarok a streamingre? Egy év alatt látványosan visszaesett az előfizetők aránya

A különböző videós tartalmakhoz ma már minden eddiginél könnyebb hozzáférni, ezzel párhuzamosan pedig egyre népszerűbbek a fizetős streamingplatformok is. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az Európai Unió internethasználóinak közel harmada, 32,7 százaléka rendelkezett előfizetéssel filmes, sorozatos vagy sporttartalmakat kínáló streamingszolgáltatásra. 

A fizetős zenei streamingszolgáltatások szintén széles körben elterjedtek: az uniós internethasználók 23 százaléka fizetett ilyen előfizetésért. Jóval kisebb volt ugyanakkor azok aránya, akik online híroldalakra, újságokra vagy magazinokra fizettek elő, ez mindössze 7,2 százalékot ért el. Az online játékokhoz kapcsolódó fizetős szolgáltatásokat pedig az internethasználóknak csak 6,1 százaléka vette igénybe.

Az adatok az Eurostat háztartási és egyéni IKT-használatra vonatkozó felméréséből származnak, a kitöltők a 16–74 éves korosztályból kerültek ki, akik a kérdőív kitöltését megelőző három hónapban internetet használtak. 

Ezekben az uniós országokban fizetnek a legtöbben streamingért

Az uniós tagállamok közül Írországban és Dániában volt a legmagasabb azoknak az internethasználóknak az aránya, akik fizettek filmes, sorozatos vagy sporttartalmakat kínáló streamingszolgáltatásért: míg az előbbiben 63,9, utóbbiban 61,1 százalékot mértek. A harmadik helyen Hollandia állt 59,2 százalékkal. 

A másik végletet Bulgária jelentette, ahol az internethasználóknak mindössze 9,3 százaléka fizetett ilyen szolgáltatásért. Szlovéniában 13,7, Lettországban 16,7, Litvániában pedig 17,4 százalék volt az előfizetők aránya, így ezek az országok is az uniós rangsor végén szerepeltek. 

Hazánkban minden kategóriában csökkent az előfizetők száma

Az adatokból az is látszik, hogy Magyarországon jóval kevésbé elterjedtek a fizetős online tartalmi szolgáltatások, mint az Európai Uniós átlag volt. Míg 2025-ben az uniós internethasználók 32,7 százaléka fizetett filmes, sorozatos vagy sportstreaming-szolgáltatásért, addig Magyarországon mindössze 20,1 százalék volt ez az arány.

A zenestreamingnél is jelentős a különbség: az uniós 23 százalékos átlaggal szemben a magyar internethasználók 13,2 százaléka fizetett ilyen szolgáltatásért. Az online hírekre, újságokra és magazinokra előfizetők aránya pedig itthon még a 3 százalékot sem érte el.

Az is árulkodó, hogy Magyarországon egyetlen év alatt hogyan változott a fizetős digitális tartalmak használata. Miközben 2024 és 2025 között uniós szinten mind a négy vizsgált kategóriában nőtt a fizetők aránya, Magyarországon minden területen csökkenést mértek.

A legnagyobb visszaesés éppen a két legnépszerűbb szolgáltatástípusnál következett be: a film-, sorozat- és sportstreamingért fizetők aránya 21,97-ről 20,14 százalékra, a zenestreamingé pedig 15,01-ről 13,19 százalékra esett. Előbbi 1,83 százalékpontos visszaesés az egyik legnagyobb volt az uniós tagállamok között, miközben az EU egészében tovább nőtt a fizetős streaming népszerűsége.

A fiatal magyarok között jóval népszerűbb a streaming

A magyar átlag mögött jelentős társadalmi különbségek húzódnak meg. Az Eurostat részletes adatai szerint 2025-ben az életkor volt az egyik legerősebb választóvonal. A 16–24 éves magyar internethasználók 26,7 százaléka fizetett filmes, sorozatos vagy sportstreaming-szolgáltatásért, míg a 25–54 évesek körében 25,1 százalék volt ez az arány. Az 55–74 éves korosztályban azonban már mindössze 7,4 százalék.

Hasonló különbség rajzolódik ki a zenestreamingnél is: a legfiatalabb vizsgált korosztály 22,8 százaléka rendelkezett fizetős szolgáltatással, a 25–54 évesek 16 százaléka, az 55–74 éveseknek viszont csupán 3,2 százaléka. A korosztályos különbségek ellenére azonban még a magyar fiatalok is elmaradnak az uniós átlagtól. Az EU-ban a 16–24 éves internethasználók 33,1 százaléka fizetett videós vagy sportstreamingért, zenéért pedig 31,5 százalékuk.

Nemek szerint is következetes különbség látszik. Magyarországon a férfi internethasználók 21,8 százaléka fizetett film-, sorozat- vagy sportstreamingért, míg a nőknél 18,6 százalék volt az arány. Zenestreamingnél 15,6 és 10,8 százalék, játékstreamingnél pedig már több mint háromszoros a különbség: a férfiak 6,2 százalékával szemben a nők 1,9 százaléka fizetett ilyen szolgáltatásért. Egyetlen vizsgált területen fordul meg a sorrend: az online hírekért, újságokért és magazinokért a magyar nők valamivel nagyobb arányban fizettek, 3,1 százalékuk, szemben a férfiak 2,7 százalékával.

Az emelkedő árak is csökkenthetik az előfizetők számát

Bár a streaming szolgáltatók eleinte a tévézés olcsó és reklámmentes alternatívájaként indultak, mára jelentősen megemelkedtek az előfizetési díjaik, ráadásul egyre több háztartásban fut egyszerre több előfizetés, ami komoly terhet róhat a havi költségvetésre. Az utóbbi években szigorítottak a fiókmegosztáson is, így sokan döntenek amellett, hogy kevesebb tartalomra, vagy egyáltalán nem fizetnek elő. 

Utoljára tavaly októberben szedtük össze a legnépszerűbb, Magyarországon is elérhető streamingszolgáltatók aktuális árait. A Netflix legolcsóbb csomagja akkor még 2890 forint volt, ez mostanra 3190 forintra nőtt. Az HBO Max előfizetés jelenleg is 3490 forint, míg a Disney+ legolcsóbb normál előfizetése 2990 forint havonta. Az Apple TV 2790 forintért, az Amazon Prime pedig 1900 forintért elérhető havonta. A SkyShowtime legolcsóbb, reklámokat is tartalmazó csomagja pedig 3190 forintba kerül havonta fizetve. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyibe kerül ma a sorozatfüggőség: brutálisan elszálltak a streaming árak Magyarországon

Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnünk ma Magyarországon a legnépszerűbb streaming-platformokért.