Ezt kell tudnia mindenkinek, aki így gazdagodna meg: sok magyar most szállna be az üzletbe

A tőzsdén a bikapiac (bull market) és a medvepiac (bear market) időszaka váltja egymást. Előbbinél a bika a szarvával az árfolyamokat felfele ökleli, az olyan időszakot nevezzük így, amikor az árfolyamok hirtelen és/vagy jelentősen felfele tartanak. A medvepiac ennek az ellenkezője. A lassú, cammogó medve a hirtelen vagy tartósan csökkenő árfolyamokat szimbolizálja. 2010 és 2020 között masszív bikapiacot láthattunk, elég csak ránézni a nagyobb részvényindexekre. Technikailag az amerikai részvénypiac 20%-nál nagyobb esését már medvepiacnak nevezzük, ha ebből indulunk ki akkor jelenleg is ezt az időszakot éljük.

Ha azt a nagyon leegyszerűsített logikát követjük, hogy akkor kell részvényt venni, amikor az árfolyam bezuhant, alacsonyan van, akkor ezen a ponton már sokan elgondolkozhatnak a vételen. De honnan tudhatjuk, hogy a vásárlásunk után nem esik tovább az árfolyam? Ezt nyilvánvalóan senki nem tudja garantálni, rengeteg hatás érheti az adott részvényt kibocsátó céget, a szektort vagy általánosságban a részvénypiacot. Segítségünkre lehetnek azonban bizonyos tőzsdei indikátorok, amik a befektetői hangulatot mérik.

Ilyen például az AAII indikátor, az amerikai magánszemély befektetők egyesületének indikátora, ami a kisbefektetői hangulatot méri, egész pontosan azt, hogy a megkérdezettek hány százaléka vár emelkedést, stagnálást vagy esést a következő 6 hónapban. De ott van még a Bank Of America Bull & Bear indikátora, ami pedig a traderek, mondjuk úgy, a hivatalos brókerek hangulatát méri.

Végül nem árt megnézni az RSI-t , azaz a Relative Strength Index-et, ami nem az árakat, hanem az árfolyam változásokat méri, pontosabban egy adott időszak árfolyam-elemelkedéseinek nagyságát hasonlítja össze a csökkenések nagyságával.

A CashTag legújabb részében ezeket az indikátorokat is megvizsgáljuk: