0 °C Budapest
2021.08.26. Interjú Pálfi Balázzsal, a Flippermúzeum tulajdonosával, és Pataki Márkkal a nemrég megjelent közös könyvük apropóján.

Óriási befektetés lett a 90-es évek slágertjátékából: 10 év alatt ötszörözi az értékét

2021. szeptember 4. 13:01

"Az az utolsó generáció, amelyik flipperezett, az a 90-es évek első fele, közepén volt fiatal, most éli újra az álmát" - mondta el a Pénzcentrumnak Pálfi Balázs. A budapesti Flippermúzeum alapítójával a flipper történetéről, múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Ebből kiderült többek között, hogy a flipper bizony befektetésnek sem utolsó, egy-egy beruházás 10 éves távlatban meg is ötszörözheti (!) az értékét.

Pénzcentrum: Gyerekként sokan ábrándoznak arról, hogy telepakolnának egy szobát mindenféléből a kedvenc játékukkal. A Flippermúzeumban egy gyakorlatilag megvalósult, csak rengeteg flipperrel. Honnan jött az ötlet?

Pálfi Balázs: Nekem az elsődleges a flipperszeretetem volt. Először egy gépet szerettem volna, amin tudok játszani, és ezt 2009-ben sikerült megvásárolni, de szervizelni nem nagyon tudtam, és arra gondoltam, hogy ahhoz, hogy mindig tudjak játszani, jó lenne legalább egy másik is és így tovább. Ezután röviddel adódott egy lehetőség Lengyelországban, ahol elég sok gépet árultak. Gondoltam, hogy megveszem mind az 50-et, eladok belőle 45-öt, a maradék öt pedig otthon lesz, és azokon eljátszogatok.    

Akkor végülis egyfajta befektetésnek indult az egész gyűjtés?

Annyiban igen, hogy az ember megpróbálja a költségét minimalizálni. Aztán persze nem úgy jött össze, a jobb neveket hamar elvitték a megvásárolt csomagból, a kevésbé jók maradtak, cseréltem egyet-kettőt, és maradt 20 gép, ami kevésbé volt likvid. Ugyanakkor fél év alatt nagyon a szívemhez nőttek, és akkor elhatároztam, hogy nem redukálom ötre a gépszámot, hanem próbálok kitalálni egy olyan koncepciót, amelyben nem csak én játszhatok. A flipperezés igazából mindig is egy közösségi élmény volt.

Mennyibe került akkor egy ilyen gép, géppark?

30 ezer euró, azaz mai árfolyamon körülbelül 10 millió forint volt az 50 gép, de ezek minőségileg azért eltértek egymástól. Most ez a géppark legalább 150 ezer eurót, azaz több mint 50 millió forintot ér. Hatalmas áremelkedés történt, mert töretlen az igény rá.

Az az utolsó generáció, amelyik flipperezett, az a 90-es évek első fele, közepén volt fiatal, most éli újra az álmát. Régen ezek a gépek szinte mindenhol megtalálhatók voltak, több mint 20 ezer gép üzemelt Magyarországon, több 100 ezer ember rajongott értük. Manapság meg jó, ha 100-150 gép üzemel.

Ez az ötszörös növekedés óriási, egyetlen darabra vetítve 10 éve mennyibe került egy gép, és mennyibe kerül most?

Az 1990 utáni gépek 10-12 éve 150 ezer forint körül kezdődtek. Ezek nem csodaszép darabok voltak, de működtek. De akkor is voltak 600-800 ezer forintos darabok, illetve egyedi különlegességek, ahol a határ a csillagos ég. De 150-800 ezer között voltak átlagosan a flippergépek. Most ugyanezek a gépek 900 ezernél kezdődnek, kb. 3,5 millióig lőhetjük be.

Minek köszönhető ez az óriási áremelkedés? Egyáltalán lehet forintért flipper vásárolni?

A kialakult gyűjtői réteg évről-évre növekszik, a klasszikus gépek száma pedig értelemszerűen nem változik. Nagy gyűjteményeket nagyon ritkán likvidálnak, így a piac megmaradt hosszú évek alatt keresleti.

Mennyire lehet befektetésként tekinteni egy flippergépre?

Eddig mindenképpen annak lehetett tekinteni. De a legtöbben, akik vesznek, azok azért jásztani is akarnak vele. Nagyon sok embernél visszaigazolást nyert, hogy ha flippert vásárol, az ugyanúgy érték, miközben szórakozik.

Igaz az is, hogy egy flipperrajongónak jobban meg lehet magyaráznia odahaza, hogy miért van a flipper a lakásban, ha azt mondja, nagyon jó befektetés. Egy otthoni gépen nem tudsz annyit amortizálni a használatban, hogy az csökkentené az árát.

Olyan is van, akinél van egy 30 éves gép dobozban, de nem ez az általános, mert 30 éve nem voltak otthoni gyűjtők, akkoriban egyből bekerültek a helyükre ezek a gépek. Volt pár üzemeltető, aki eltett pár gépet jobb időkre, de világszerte nagyon ritka, amikor régi gép dobozban kerül elő. Néhány gyűjtőnek van olyan, ami nem került kocsmába. A 90 előtti gépekben mechanikusan benne van a játszott játékszám, a 90 utáni gépekben pedig szoftveresen, és ha van egy olyan, amiben csak 100-120 játék van, lehet, hogy a gyűjtő inkább vesz mellé egy másikat, amin játszik, ennek meg növekszik az értéke szép csöndben.

Magyarországon van gyűjtői rétege a flippernek?

Gyűjtik és játszanak is idehaza. 2004-ben megalakult a Flipperklub, jó néhány olyan ember van, akinek 20-30 gépe is van otthon, 1-2 meg nagyon soknak. Nem tudom, összesen mennyi lehet, mert nagyon sok a rejtőzködő magánszemély, de összességében körülbelül 3000 gép lehet az országban. Világszerte most az új gépekből kiadnak évente 10 ezret. A csúcson, a 90-es években volt olyan év, amikor 70-80 ezret adtak ki, de akkor kicsit más volt, mindig jött az új modell, sokkal könnyebben lehetett több példányt eladni, a régebbi gépek sokszor donorként végezték. A gépek elbontása az elmúlt 15 évben teljesen megszűnt, hiszen mára akkora értéket képviselnek, hogy nem szedik szét őket alkatrésznek. A 80-as években Magyarországon teljesen természetes volt, hogy elbontottak egy gépet. A 90-es években viszont már nem volt annyira jellemző az elbontás, de amik kevésbé voltak népszerűek, azok azért még akkor is áldozatul estek.

Gyűjtői szempontból mi határozza meg egy flipper értékét?

Leginkább a játékélmény, nem a darabszám. Persze előfordul az, hogy évek múlva átértékelődik egy gép, amikor már nem gyártanak belőle, és akkor elkezd felértékelődni. De általában azokból a gépekből készült kevés, amelyik kevésbé volt népszerű. Ezért az áruk sem lett olyan nagy. Néhány kivétel volt, amikor egy cég 1996-ban kiadott egy modellt, 200 darabot, mielőtt csődbe ment, és ezek kultikussá váltak. De összességében még általában nem alakult ki a klasszikus gyűjtői attitűd, hogy minél ritkább, annál értékesebb. A 30-as – 50-es évek gépeiből 50-ből, ha egy maradt meg.

Nagyon ritkák, még sincs komoly értékük, mert a játékértéke nem azonos a mostaniakkal. Hiába mondom, hogy az 1980-as évekig készült gépek sokkal alkalmasabbak arra, hogy a szobában díszek legyenek, hiszen a grafika, az esztétikai élmény sokkal nagyobb, de még mindig ott tartunk, hogy mindenki a játékra optimalizál, és a muzeális darabokat nem tudja berakni a gyűjteménybe. A gyűjtemények is általában olyanok, hogy otthon ki van állítva a gép, és nagyon kevés olyan ház van, ahol végtelen a terület. Ezért inkább kiraknak egy olyan gépet, amivel tudnak játszani, mint egy olyat, amiben inkább csak gyönyörködni lehet.

Egy olyan gép kevesebbet ér, amelyik nem működik?

Igen, de nagyon kevés ráfordítással általában működőképessé lehet tenni az elromlott gépeket is. Persze az megint más kategória, amit a pincéből hoztak fel, gombás, rozsdás, ezeknek a megmentésébe már nagyon sokat kell invesztálni. De általában az nem sokat von le az értékéből, ha hirtelen elromlik valami, mert ezeket általában meg tudják javítani. Nagyon kevés az olyan alkatrész, amit ne lehetne viszonylag gyorsan pótolni.

Magyarországon van szerviz?

Van néhány üzemeltető, aki szervizel is, de hivatalos márkaszerviz már nem nagyon van. Ha új gépet veszel a disztribútortól, az persze ad garanciát. De sajnos nem nagyon termelődik ki új szervizes réteg. A piac növekedésével ezek az emberek valószínűleg keresettebbek lesznek. Azt gondolom, hogy ebben a munkában van perspektíva.

Hazánk mennyire számít flippernagyhatalomnak?

Abszolút. A keleti országok közül Magyarországon jelent meg először a flipper, 1962-ben. Lengyelországban az első játéktermet 1972-ben nyitották. Nekünk ez egy speciális helyzet volt, hogy valami kapcsolódási pontot egyből találtunk a bécsi Praterrel, ahonnan érkeztek a leselejtezett gépek. Ezek nem értek sokat, de itt az újdonság erejével hatottak, és nagyon népszerűvé váltak. A 60-as évek közepén is egy lízingszerű szerződéssel tudtak  vásárolni flippereket. Abban a rendszerben viszonylag kreatív technikákkal tudtak az országba bejuttatni flippereket, és akkor viszonylag szűk volt a keret. A 80-as években magyar állami vállalat foglalkozott ezzel már országszerte. Mindezekről egyébként hosszabban megemlékezünk, A flipper múzeuma című könyvünkben.

Amikor Csehországban voltunk a 90-es évek közepén, összesen két flippert láttam Prágában, miközben Szolnokon, ahol főiskolára jártam, minimum 80 volt. A volt Jugoszlávia területén is népszerű volt, a tengerparton mindig is, ott most is népszerű a horvátoknál, szerbeknél. A lengyeleknél is nagyon kevés volt. Az oroszoknál nem nagyon volt, ott megpróbáltak mindent saját maguk átvenni, csináltak 2-3 flippert is, de egyik sem sikerült túl jól. A mechanikus puskás gépeket jobban le tudták kopizni. Meg az egymás elleni játékokat. De a flipper ott nem lett népszerű. Én szeretnék egy régi szovjet flippert, mert sajnos az nincs a gyűjteményemben.

Nehéz ezeket beszerezni?

Nagyon kevés van, elbontották, elégették. Moszkvában meg Szentpéterváron is van egy 15 kopek nevű múzeum, ami helyi játéktermi játékok gyűjteménye, ott is megpróbálják őrizni ezt a dolgot, visszahozni, de sokkal kisebb hagyománya van. Nyugat-Európában viszont nagyon népszerű volt. Franciaországban, Németországban, de még Ausztriában is. Ausztria hasonló volt, mint Magyarország.

Mi volt az oka annak, hogy a szocialista rezsim ilyen nagy számban beengedte ezeket a gépeket Magyarországra?

Szerintem egyszerűen sok pénzt hozott. Gyűlölt volt maga a dolog, ha jött egy küldöttség a Vidámparkba, akkor sokszor lefüggönyözték a játéktermet, de a szocializmusban is próbálták a vezetők az adott céget rentábilissá tenni. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat, akik foglalkoztak ezekkel a 60-as évektől, azoknak abszolút nem vágott a profiljukba, hiszen ők is kihelyeztek gépeket, nem kölcsönöztek. Ez azért volt, mert a kölcsönző vállalat többi szegmense veszteséges volt, a flipper tette pluszossá a vállalatot. Ugyanakkor, ha a gyerekeknek is akartak valami jót, meg különlegeset mutatni, a 60-as évek közepén is 10 játékgépet kölcsönöztek a Vidámparkból a parlamenti fenyőünnepségre is.

Ugyanakkor a korabeli újságcikkekből meg szinte sütött a gyűlölet, hogy mik ezek a gépek, micsoda giccses, szemét dolgok. A flipperek mellett általában bűnözők lézengtek, ez volt a hivatalos szöveg, de befért a tűrt kategóriába, mert nagyon jól hozott a konyhára. Azt ők is belátták, hogy ez nem okozott nagy kárt a gyerekekben, még ha sokszor más is volt a kommunikáció.

Ma mennyire könnyű megszólítani a flipperrel a fiatalokat?

Amióta megnyitottuk a múzeumot, a látogatók korának mediánja évről-évre egyre csökken. Ez egy családi hely, nem árulunk alkoholt, a mi korosztályunk nagyon szívesen megmutatja ezt a gyerekeinek, és sok gyereknek ez bejön, mert ez egy olyan játék, ami helyett nem találtak ki jobbat. Kicsit furcsa nekik, hogy nem a monitort kell piszkálni, de nagyon hamar belejönnek. Ha megnézed egy ’47-es gép pályáját meg egy 2020-ast, ugyanakkora, a karok picit megnőttek, de a mechanikája is ugyanaz. A játék olyan jól ki van találva, hogy kis változtatásokkal 75 éve működik.

Van azért magának a játékmenetnek egy evolúciója?

Igen, sőt talán kicsit látványosabb is, mint egyes számítógépes játékoknál, ahol sokszor ugyanaz az alapötlet, semmit sem tesznek hozzá, csak grafikával javítják fel a dolgokat. Itt maga a pálya is bonyolódik, de túl bonyolulttá nem lehet tenni. Az elmúlt 10-15 év arról szólt, hogy inkább a játékszabályokat változtatták. Minden játéknak van több egyszerűbb küldetése, ahol viszonylag gyors sikerélményt lehet elérni, és vannak, amelyek sokkal komolyabb kihívásokat tartogatnak. Pont azért, hogy legyen egy olyan célpont, amiért megéri küzdeni. Ma már otthonra tervezik a gépeket, fontos, hogy ne legyen játszhatatlanul nagyon nagy a kihívás, de azért szuperkönnyű sem. Ennek ellenére sok olyan gép van, ami egy közepesen jó játékos számára is gyakorlatilag végigjátszhatatlan, de ugyanakkor a motiváció meg tud maradni.    

Ez mit jelent? A pályán különböző helyeket kell elérni, eltalálni?

Vannak küldetések, és az egyik mondjuk az, hogy lődd ötször a jobb hidat, háromszor a balt, aztán lődd be a lyukba. Mondjuk ,ha négy ilyet teljesítesz, akkor jön egy sokgolyós játék. Ha nyolcat, akkor egy végjáték. A végjátékban is lehet, hogy még meg kell lőnöd sok mindent, és ha nem sikerül, akkor kezdheted elölről. Van, ahol 1,5-2 óra ennek a végigjátszása. Általában a játéktermekben, vagy nálunk a múzeumban egy ember 3 percnél kevesebbet játszik egy játékkal. Ez tehát elég komoly kihívás.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 8,54 százalékos THM-el, és havi 129 100 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 9,12% a THM; a Raiffeisen Banknál 9,37%; az MKB Banknál 9,4%,  a Takarékbanknál pedig 9,53%; míg az UniCredit Banknál 9,7%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni az OTP Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az egy koncepció, hogy ne is legyen alkohol?

Ez egy döntési helyzet volt, hogy azt szeretnénk, hogy vagy elhozzák a fiatalokat a Flippermúzeumba, vagy visszahozzuk ide a régi kocsmák hangulatát. A kettő szerintünk nem megy együtt, hogy ott vannak a kisgyerekek meg a sörösüvegek. Amikor anno flippereztem, nekem is hozzá tartozott, hogy amikor felment a golyó, az ember iszik egy kortyot. De teljesen jól fogadták azt is, hogy nincs itt alkohol.

Akkor ez jó döntés volt?

Abszolút. Az ember ezzel tudja építeni a jövőt, hiszen az a fontos nekünk, hogy jöjjenek ide tizen- és huszonévesek is. Van olyan, aki 2014-ben eljött ide 12 évesen, és a mai napig vendégünk havi szinten. Hozzáteszem, a helyiséget ki lehet bérelni magánrendezvényekre is szabadnapokon, akkor természetesen nem tiltott az alkoholfogyasztás sem.

A flipper akkor ügyességi vagy inkább egy szerencsejáték?

Ügyességi játék. A múzeumban megpróbáljuk bemutatni a játék evolúcióját, ezért vannak itt a 30-as, 40-es, 50-es évek gépei. Az ember úgy tudja edukálni az embereket, ha ezeket ki is lehet próbálni. Ha nem lehetne ezeket kipróbálni, a legfanatikusabb ember sem töltene el itt hosszú időt. Itt az a lényeg, hogy érezze az adott korszak hangulatát. Egészen más a 70-es, 80-as évek csilingelős gépe, mint a mostani gyors gép. Manapság a múzeum szó is teljesen mást jelent, most már a legkomolyabb múzeumoknak is része az interakció, és ha egy játékmúzeumról beszélünk, ott szinte természetes, hogy még több interakció kell. Mi az Emmitől kértük az engedélyt, és muzeális kiállítóhelyként vagyunk nyilvántartva hivatalosan is.

Mi vezetett ahhoz, hogy valamennyire összemosódott az emberek fejében flipper és a játékgépek, mint mondjuk a félkarú rabló?

Egyszerűen egy helyen voltak, mivel a flipper soha nem hozott annyit, mint egy rendes nyerőautomata, nem is volt akkora lobbija, ezért a köztudatban sokszor összemosódott a kettő. És hát gondoljuk végig, minél ügyesebb valaki a flipperben, annál kevesebb pénzből játszhat. A szerencsejátéknál ez nem így van. Ez olyan inkább, mint a bowling vagy a darts.

Most mennyibe kerülne egy gép, ha dobálni kellene bele a pénzt?

Most is vannak olyan helyek, ahol üzemelnek gépek, most egy játék 200 forint. Ezért aki nem profi, nincs állandó edzésben, 2-3 percet tud játszani. Ez általában három golyó, van, ahol négy, esetleg régebbi gépnél öt. Az üzemeltető is optimalizál, ő tud szoftveresen állítani nehézséget, hogy hányszor kelljen meglőni valamit, hogy sokgolyós játék legyen, hányszor kell odalőni, hogy kapj egy ajándék golyót, hány pontnál legyen a szabad játék stb.

Úgy is be lehetne állítani a gépet, hogy nagyon nehéz legyen, ez nyilván nem lenne fair a játékosokkal szemben, akik ilyenkor ész nélkül elkezdhetik dobálni be a pénzt, mert meg akarják csinálni a küldetést.

Az üzemeltetésben valóban ez a legnagyobb játék, megtalálni azt az egyensúlyt, hogy örömet is okozzon, meg bevétel is legyen. Ha valakinek nagyon gonosz a gépe, oda előbb-utóbb nem dobnak be pénzt. De hangsúlyozom a Flippermúzeum egy múzeum, ide aki befizeti a belépődíjat utána ingyen játszhat az egész nyitva tartás ideje alatt, mindent kipróbálhat.

Nem volt ez azért annyira egyszerű a múzeum esetében sem, a nyitás környékén a NAV sem volt egészen képben a dolgokkal. Mi volt a súrlódás oka?

Mind a mai napig a szerencsejáték-törvény szabályozza a játékautomaták üzemelését, ezen belül a flipperekét és a videójátékokét is. Ott vannak bizonyos egyedi követelmények, amik kellenek a gépek üzemeltetéséhez. Ha egy szórakozóhelyen üzemelteted, akkor kell típusengedély, működési engedély, ez legalább tízezer forint havonta. Abból volt probléma, hogy a hatóság szerint mi a játékért fogadtunk el pénzt, mert az elején volt olyan belépőnk is, hogy időre szólt, aki kevesebb időt tölt el, az kevesebbet fizessen, ez okozta a galibát. Az volt a gond, hogy ezt nem mondták ki, csak azt, hogy ez így nem működhet. Aztán a bíróság nekünk adott igazat, formai okokra hivatkozva elutasította az ő véleményüket, és nem került sor második perre, hanem peren kívül kaptunk egy állásfoglalást, hogy azzal, hogy megszüntettük az időalapú jegyet, számukra már nem aggályos a működésünk.

A flipper nagyon népszerű volt idehaza, mi vezetett mégis ahhoz, hogy szép lassan kikopott a mindennapokból?

Több tényező együttes hatása. 1995-ben, amikor nagyon ment a szekér, akkor hozták be az új szerencsejáték-törvényt, sokkal többet kellett fizetni az üzemeltetőknek a gépek után, ugyanakkor a nyerőgépek is ott voltak a kocsmákban, és egy adott nm-en azok sokkal nagyobb bevételt hozta. A flipper  hgy már kockázat volt. Ugyanakkor a 90-es évek közepére tehető az is, hogy a személyi számítógépek és a konzolos játékok nagyon előretörtek. Elkezdett felnőni egy olyan generáció, amelyik sokkal kevesebbet járt kocsmába, megtalálta azokat a játékokat, amelyek számára helyettesítették a flippert. Így egyre kevesebb volt a bevétel a gépeken, és még jobban visszaszorult a számuk. Ez világtendencia is volt az eladásoknál, a 90-es évek második felében az utolsó tradicionális cégek is becsődöltek, vagy zárták be a flipper üzletágukat amelyek a 30-as, 40-es években indultak.

Láttam itt olyan gépet, amelyiken A Gyűrűk Urának vagy a Terminátornak a figurái láthatók. Ez megy, hogy a játékgépgyártó cég megveszi filmes licencet?

Igen, szerintem ez nagyon jó reklám a filmeknek, de a flippereknek mégis licencet kell vásárolni. A 70-es évek közepe óta van licences flipper, manapság minden második flipper filmadaptáció. Úgy látják, hogy ezekhez jobban vonzódnak az emberek, mintha egy fiktív témát dobnának fel.

Könyvekhez, más játékokhoz is nyúlnak?

Vannak számítógépes játék-adaptációk, ezek nem voltak annyira sikeresek. A zenekaros flipperek is mennek, de ott sokszor nagyok a tévedések. A dizájnerek 30-40 éve ugyanazok, de most belépett pár fiatalabb profi játékos is közéjük, akik már új szelet hoztak az elmúlt években, és ez a tendencia folytatódik.    

Lehet akkora reneszánsza a flippernek, mint a bakelit lemeznek?

Abszolút, hiszen a flipperezés, mint tevékenység, teljesen átstrukturálódott. Régen ez egy kocsmai ütni-rúgnivaló volt, most meg egy presztízsértékű dolog. Ezért is jó példa a bakelit, mert aki most elkezdi azt gyűjteni, az nem az a réteg, amelyik 1981-ben megvette a Hungária-lemezt, és feltette a szovjet lemezjátszóra. Kicsit ez is elitista hobbivá vált, ugyanakkor nagyon fontos lenne a flippereknek, hogy közösségi helyszíneken megjelenjenek.

Külföldön is vannak klubok, van olyan speciális bár, ahol 10-20 flipper meg videójáték van. Illetve vannak versenyek is. Mi is rendeztünk ilyeneket a pandémia előtt, a legnagyobb versenyen 236-an indultak. Most már nem nagyon tudunk ilyeneket rendezni, mert az energiánk nagy részét lefedi az itteni dolgok menedzselése. De 2019-ben volt 18-20 verseny volt az országban, 40-50-es átlagos létszámmal.

Ezeken van pénzdíj?

Inkább rang, kupa.

A múzeumban hogyan alakultak a látogatószámok a nyitás óta?

2014 áprilisában, amikor nyitottam, elég csendes volt, aztán amikor 2014 novemberében a Tripadvisorön kaptam több jó értékelést, az akkori értékelési struktúra miatt nagyon hamar felkerült az első helyre, ezzel nagyon megnőtt a látogatószám.

Ez jobbára külföldieket jelentett?

Akkor jelentek meg a külföldiek. A magyaroknál a nagy ugrás akkor volt, amikor volt a NAV-os ügy, annak a szele ráirányította a figyelmet a múzeumra.

Ez jót is tett gondolom.

Igen, ami nem öl meg, az megerősít. Azóta is évi 10-20 százalékos emelkedés volt. Ez a csúcsévben, 2019-ben kb. 20 ezer főt jelentett.

A pandémia milyen hatással volt az intézményre?

Egyszer 3 és egyszer 6 hónapra be kellett zárni. Májusban visszanyitottunk a védettségi kártyával, akkor voltak 34-en egy hét alatt. Volt olyan vasárnap, hogy 8-an voltak. Mostanra konszolidálódott a helyzet, a magyarok nagyjából visszatértek, a külföldiek értelemszerűen nem. De egy teljesen élhető szitu van. Azt nem tudom, hogy mit rejt a holnap, de az jó jel, hogy az újrakezdésből nagyon szépen felálltunk. Nem felejtettek el minket. A szünetben pedig volt időnk gondolkodni, illetve megírtuk a korábban már említett könyvet is Pataki Márkkal, A flipper múzeuma címmel.

Mik a középtávú céljai az intézménynek?

Nagyon sok gép van még a raktárban. Ha lehetne bővülni, meg tudnánk oldani. Nagyon nehezen hagynánk el ezt a helyet, mert ez egy bejáratott hely, minden úgy lett kialakítva, ahogy nekünk tetszik, az ideális az lenne, ha házon belül tudnánk egy picit bővülni. A pandémia erre ad lehetőséget, hogy ne akkor kelljen, amikor már túl sokan vannak. Mert az is visszaüt, ha túl sokan vannak, akkor rossz értékelést kap az ember, akkor pedig kevesebben jönnek. Próbáljuk évről-évre növelni a szolgáltatásunk színvonalát. De nem tudom, tudunk-e növekedni, ha hasonló kihívások érnek minket a közeljövőben ismét, a pandémia azért minket is érintett. Kilenc hónapig csak kiadásunk volt, mindenki dolgozott tovább, mintha mi sem történt volna. Hiába volt öt jó évünk, mindenkiben van egy kis tücsök, hogy amikor jobban megy, egy kicsit lazábban kezeli ezt. Ez a 9 hónap még kibírható volt, de nem rendezkedtünk be arra, hogy évente 6 hónapot zárva leszünk.

Neked személyesen van még valamilyen terved a flipperekkel?

Én mostanság azt figyelem leginkább, hogy a látogatóknak mi az igényük. Nekem gyűjtőként sokszor más gépek lennének fontosabbak, de meg kell találni az arany középutat a látogatói igény, az én elképzelésem, illetve a múzeumi szempontok között. Az ember csak nagyon óvatosan tud ebben mozogni, mert modern gépre lenne még igény, csak akkor háttérbe szorulna a muzeális jelleg. Ha tudnánk bővülni 200 nm-rel, akkor is már megvan a koncepció. Van például egy csomó eredeti vidámparkos tárgyunk, úgyhogy csinálnánk például egy vidámparkos szobát. A jelenlegi keretek között ezt nem tudjuk megcsinálni, úgyhogy most leginkább az adott keretek között kell gondolkodnunk

(Címlapkép és interjúképek: Tuba Zoltán/kepszerk.hu)

NEKED AJÁNLJUK
A Hatoslottó nyerőszámai az 5. játékhéten

Kihúzták a Hatoslottó 2023/5. heti nyerőszámait. Ezen a játékhéten nem volt telitalálat, így a 6. héten 484 millió forintért játszhatnak majd a szerencsevadászok a hatoslottón.

Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 6. hétfő
Dorottya, Dóra
6. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?