Gyász: elhunyt a Liverpool legendás futballistája

Pályafutását a Scunthorpe csapatánál kezdte, majd 1971-ben mindössze 33 ezer fontért igazolta le a Liverpoolhoz a legendás vezetőedző, Bill Shankly. A szurkolók által csak "King Kevin"-ként becézett játékos a klubbal három bajnoki címet nyert, elhódította az FA-kupát, kétszer az UEFA-kupát, valamint 1977-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupáját is. Ő az egyetlen brit labdarúgó, aki kétszer is elnyerte az Aranylabdát, ráadásul mindkét elismerést a német Hamburger SV játékosaként érdemelte ki.

Saját bevallása szerint nem volt született zseni, de a dél-yorkshire-i bányász fia kemény munkával, alázattal és küzdőszellemmel pótolta a hiányosságait, amivel gyorsan kivívta a szurkolók szeretetét. "Sokat tanultam Shankstől. Mindig azt mondta, hogy ha utcaseprő lenne, az ő utcája lenne a legtisztább a kerületben. Ezt a tanácsot egy életre megfogadtam" – emlékezett vissza később.

Miután visszatért Angliába, a Southampton, majd a Newcastle United játékosa volt, mielőtt 1984-ben visszavonult. Az angol válogatottban 63 alkalommal lépett pályára és 21 gólt szerzett, szerepelt az 1982-es világbajnokságon, és a nemzeti csapat kapitánya is volt. Lobbanékony természete miatt többször került a középpontba, emlékezetes maradt például az 1974-es Charity Shield szuperkupadöntőben történt kiállítása, amikor ökölharcba keveredett a Leeds United játékosával, Billy Bremnerrel.

Keegan igazi médiaszemélyiséggé is vált, újságcikkeket írt, az elsők között lett saját márkás futballcipője, popslágert adott ki Head Over Heels in Love címmel, és a BBC Superstars című műsorának is állandó szereplője volt. Aktív pályafutását 33 évesen fejezte be, majd Spanyolországba költözött. Két lánya úgy nőtt fel külföldön, hogy nem is tudták, édesapjuk egykor világhírű futballista volt. "Életem legjobb döntése volt" – nyilatkozta erről az időszakról.

Edzőként 1992-ben tért vissza a Newcastle-höz, feljuttatta a csapatot a Premier League-be, és karnyújtásnyira került az 1995–1996-os bajnoki címtől, végül azonban a Manchester United mögött maradtak. Az Alex Ferguson által indított pszichológiai hadviselésre adott, élő adásban elhangzott "imádni fogom, ha legyőzzük őket" kifakadása azóta is az angol labdarúgás egyik legemlékezetesebb pillanata. Rövid fulhami kitérő után 1999-ben lett az angol válogatott szövetségi kapitánya, de a csalódást keltő Európa-bajnoki szereplést követően, mindössze 20 hónap után lemondott posztjáról, mivel nála volt a leggyengébb győzelmi arány az angol kapitányok történetében.

Ezt követően a Manchester Citynél vállalt munkát, majd 2008-ban érzelmes pillanatok kíséretében tért vissza a Newcastle-höz, amely a klubvezetéssel és a tulajdonos Mike Ashley-vel való feszültségek miatt nyolc hónap után véget ért. Keegan kiemelkedő pályafutásáért 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) kitüntetést, de nyers és őszinte véleménynyilvánításai olykor botrányt kavartak. 2023-ban például azzal került a hírekbe, hogy megkérdőjelezte a korábbi női válogatott labdarúgók alkalmasságát a férfimérkőzések televíziós szakkommentálására.