2018. szeptember 24. hétfő Gellért, Mercédesz

Ők a legelégedettebb magyarok: nem szingli hordák vonulnak az élen


Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2017 című tanulmánya, amely sorozatban 24. alkalommal mutatja be statisztikai adatok segítségével Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetét, környezetének legfőbb jellemzőit. Ezek között az adatok között találhatjuk meg azokat is, melyek a lakosság szubjektív jóllétét vizsgálják. Ezek az adatok a magyarok életkörülményeit nem objektív számok, mint a lakhatási helyzet, a kereset vagy a fogyasztás alapján, hanem a megkérdezettek által megélt és megítélt, vagyis szubjektív szempontok alapján vizsgálják. Ezek alapján mutatjuk be, hogy kik a legelégedettebbek Magyarországon.

A KSH Magyarország, 2017 című kiadványa hangsúlyosan foglalkozik a lakosság szubjektív jóllétével, amely a magyarok életkörülményeit mutatja meg az egyén által megélt szubjektív érzéseken keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a kutatók nem az alapján mutatják be a vizsgált célcsoportot (esetünkben a magyarok) körülményeit, hogy mennyi a fizetésük vagy mekkora és milyen állapotú lakásban élnek, hanem az alapján, hogy megkérdezik őket, mennyire érzik magukat elégedettnek az életükkel vagy anyagi helyzetükkel.

Az eredmények alapján a kiadvány keserédes képet vázol Magyarországról. 

Ha egy tízes skálán ábrázoljuk a magyarok életelégedettségét, akkor 6,09 pontot kapunk átlagként. Nem tűnik meglepőnek, hogy a fiatalabbak a legelégedettebbek, sem pedig az, hogy a férfiak elégedettebbek a nőknél (ennek több oka is lehet, de érdemes csak a nőket tárgyiasító és lealacsonyító közbeszédre gondolni). Az viszont már kevésbé egyértelmű, de hasonlóan problémás képet mutat, hogy Magyarországon minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedettebb az életével. Ennek okairól nem ír a tanulmány, de nagyon úgy tűnik, hogy a megélt körülmények úgy változnak az életkor előrehaladtával, hogy az emberek egyre kevésbé elégedettek az életükkel.

A korábbi években megfigyeltekhez képest változott a kép, ha családi állapot szerint vizsgáljuk az eredményeket. Tavaly még ugyanis a szinglik voltak a legelégedettebbek, idén viszont már a második helyre csúsztak a házasok mögé.

Elég egyértelmű képet mutat a kiadvány, hogy a tanulmányokkal kapcsolatban mit kell tenni, ha elégedettek szeretnénk lenni. Minél magasabb volt ugyanis egy válaszadó iskolai végzettsége, annál elégedettebb volt az életével. Az iskolai végzettség egy másik szempontból is fontos hatással lehet az elégedettségre. Minél többet keres ugyanis valaki, annál elégedettebb az anyagi helyzetével, ez pedig nagy mértékben járul hozzá az életelégedettséghez is. 

Legjobban keresni pedig még mindig főiskolai vagy egyetemi diplomával lehet Magyarországon.

A területi eloszlásban fontos megfigyelés, hogy nem a fővárosban a legelégedettebbek az emberek. Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon is elégedettebb a lakosság, mint Budapesten. A legkevésbé az észak-magyarországiak elégedettek az életükkel, esetükben 5,85 pontot vett fel a mutató.

A tanulmány szerint az életminőségünket nagyban meghatározza, hogy mennyire bízhatunk meg másokban. Ebből a szempontól pedig meglehetősen siralmas a kép. Nemcsak arról van szó, hogy az átlagérték egy tízes skálán 4,97, hanem arról is, hogy a korábbi évekkel ellentétben mára teljesen egyértelmű, hogy a bizalmi szint az életkor előrehaladtával csökken. A nagyvárosokban bíznak a leginkább egymásban az emberek, a kistelepüléseken pedig a legkevésbé. Budapesten ez az érték 5,21-es volt, a megyei jogú városokban 5,15, a kisvárosokban 4,71, a községek esetében viszont kicsit jobb a helyzet, ott már hozza az átlagos 4,97-es szintet a mutató.

Egy dologban viszont óriási bizalomnövekedést tapasztalhatunk hazánkban, ez pedig a közterületeken való biztonságérzet. A lakosság 79 százaléka ugyanis azt állítja, hogy biztonságban érzi magát a közterületeken sötétedés után, amely érték 2013-ban csupán 65 százalék volt. Idén Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb ez a mutató (69%), Budapesten 80 százalék érzi magát biztonságban sötétben, Nyugat-Dunántúlon pedig 88 százalék volt ez a mutató, amely régiós összehasonlításban a legmagasabb megfigyelt érték.

A kiadvány megemlíti egy másik jóllétet viszgáló mutatót, melyet az OECD készít el. E kutatás szerint a tagországok átlaga egy tízes skálán 6,5 pont lett, Magyarországon ugyanakkor ez az érték csupán 5,3-on áll. 

Nemzetközi összehasonlításban az OECD-tagok közül kizárólag Görögországban és Portugáliában kevésbé elégedettek az emberek az életükkel, mint hazánkban.

A legmagasabb értéket (7,5) ezen a listán Svájcban, Norvégiában, Izlandon, Dániában és Finnországban figyelték meg, a lista végén pedig a már említett Görögország és Portugália kullog, mindketten 5,2 ponttal. A világ legfejlettebb országai között tehát labdába sem rúgunk, a magyar az életével egyik legelégedetlenebb nép.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 51 798 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,27%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (51 856 Ft/hó; THM 8,10%); illetve a Budapest Bank (52 219 Ft/hó; THM 7,90%) ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk