2020. december 5. szombat Vilma

Így fest a torz a magyar bérrendszer: a felső 10 százalék többet keres, mint az alsó 65


Kiderült, milyen mértékű béregyenlőtlenség van a munkajövedelemmel rendelkező körében: a dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Egy friss elemzésben megvizsgálták az adókedvezmények hatását a jövedelmekre.

A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12.443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

  • első házasok kedvezménye;
  • családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
  • súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
  • mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Az tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében, akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az "alsó" 65 százalék, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők. Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.

Adókedvezmények hatása

Megvizsgálta a Policy Agenda az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb, és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor ez sem a "szegények" támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki: A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen.

Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a "gazdagok" gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.

Az adatok azt mutatják, miközben a dolgozói társadalom - munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.

Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka ennek a kedvezménynek csupán 28 százalékát kapja. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

A gazdagok a nyertesek

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:

  • a mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);
  • mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
  • a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék;
  • a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékát teszi ki. (2016. évi adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely - bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak -- a viszonylag merev egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is.

A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az érték 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk