Félmillió magyar háztartás internet nélkül vág neki a második hullámnak: mi lesz velük?

Habár az idei, 2020/2021-es tanév a hagyományos módon, jelenléti oktatással indult el, azt még nem lehet tudni, miképp fog folytatódni. Ma reggel például rekordszámú, 365 új megbetegedést regisztráltak. És bár az egész országot érintő iskolabezárásokra talán nem kell számtani, lokálisan bizony előfordulhatnak.

Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy az oktatásban rész vevő fiataloknak milyen a hozzáférésük a digitális térhez, az eszközökhöz és az internethez. Az Eurostat júliusban publikált statisztikája szerint a magyar 16-24 év közötti fiatalok igencsak le vannak maradva digitális készségeket tekintve Európa más országaihoz viszonyítva. Az Európai Unióban az ehhez a korosztályhoz tartozó fiatalok 80 százalékának van átlagosan alapvető (basic), vagy annál jobb digitális tudása, amely ahhoz szükséges, hogy elboldoguljon a 21. században. Ahhoz viszont elengedhetetlen, hogy egy világjárvány esetén sikeresen vegye a digitális tanrend kihívásait.

És bár A Prensky-féle digitális bennszülött fogalmiság erősen tartja magát a köztudatban, tény, hogy a digitális bennszülöttség nem egyenlő a magas szintű digitális kompetenciákkal. "A tinédzserek sokat használják az eszközt, de nem olyan tevékenységekre és módon, amelyek a munkaerőpiacon sokat érhetnek majd - mondta el korábban a Pénzcentrumnak Váczi Dorka, tanár, az Újpedagógia alapítója, trénere, majd hozzátette: "Emellett nagy általánosságban a pedagógustársadalom digitális írástudása sem megfelelő ahhoz, hogy a diákok felkészültségét javítsa, fejlessze, így sorra vallanak kudarcot azok a programok, pályázatok, ahol az iskolák ’csak’ eszközöket kapnak, hiszen sok esetben a tanárok nem tudják hogyan és mire használják ezeket.

A digitális kompetencia azonban csak egy dolog, eszköz és internetkapcsolat nélkül semmit sem ér. A PISA 2018-as felméréséből kiderül, hogy mi magyarok nem is állunk olyan rosszul internetelérésben. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, néhány OECD országgal összehasonlítva, milyen a lefedettség hazánkban.

Ennek ellelére Magyarországon a háztartások 86 százaléka rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, tehát megközelítőleg több mint fél millió háztartás nem mondhatja el ugyanezt magáról. És bár az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy egyre több magyar háztartás csatlakozott be az internet világába, azért jócskán van olyan hazai régiónk, ami igencsak az elmaradott EU-s régiók táborába tartozik.

A két legrosszabbul teljesítő magyar régió (Dél-Alföld, Észak-Magyarország) egyébként az összesített EU-s, több mint 700 régiót felvonultató listán hátulról a 97-98. helyen helyezkedik el. Míg a két legjobb (Pest, Közép-Magyarország) elölről a 125. és 138. helyen szerepelt 2019-ben.

Ugyanezen 2018-as PISA felmérés összesíti a diákok rendelkezésére álló digitális eszközöket is. E szerint a magyar tanuló 84,1 százaléka rendelkezik asztali számítógép-hozzáféréssel, 81,7 százalékuk hordozható géppel, 70,9 százalékuk pedig tablettel.