Utánanéztünk, mennyire népszerűek az olcsóbbnak mondott mobilklímák a piacon.

A galambok városi etetése nemcsak kedves gesztus, hanem komoly közegészségügyi és jogi problémák forrása is lehet. Bár sokan – főként magányos, idős emberek – szeretnének gondoskodni ezekről az állatokról, a jó szándék könnyen fordulhat a szomszédok kárára: az ürülék rongálja az épületeket, betegségeket terjeszthet, és zavarhatja a lakók nyugalmát. Budapesten több tízezer galamb élhet, évente akár 180 tonna szennyeződést hagyva maga után. A közterületi etetés jogszabályba ütközik, és társasházak esetén a galambetetés már birtokháborításnak is minősülhet. A probléma kezelése nemcsak társadalmi érzékenységet, hanem közösségi felelősségvállalást is igényel.
A városi galambetetés gyakori, de sokszor figyelmen kívül hagyott probléma, különösen nagyvárosokban. Sokan – főként idős, egyedül élő emberek – szívesen gondoskodnak az állatokról, ám a jó szándék ellenére a galambok rendszeres etetése komoly egészségügyi, higiéniai és jogi problémákat vet fel. Mindez különösen érzékeny kérdés társasházakban, ahol a galambok jelenléte nemcsak az etető személyt érinti, hanem a környezetében élő szomszédokat is.
A városi galambok – elszaporodott állományuk és szűk élettérük miatt – gyakran hordoznak betegségeket. A madarak ürüléke súlyosan szennyezi az épületek falát, párkányokat, erkélyeket, sőt még a szellőzőrendszereket is. A guanóban található kórokozók súlyos légúti betegségeket okozhatnak, különösen az idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű emberek körében. A legismertebb fertőzések közé tartozik a chlamydiosis (ornithosis), a cryptococcosis és a salmonellosis. A galambok külső élősködői, például a galambtetvek és atkák szintén képesek átterjedni az emberre.
Higiéniai szempontból az egyik legnagyobb gond, hogy a galambok ürüléke nemcsak esztétikailag zavaró, de korrodálja az építőanyagokat is. A társasházak falain, ablakpárkányain, erkélyein megjelenő piszok rombolja az ingatlan állagát és csökkenti annak értékét. Emellett a rendszeres galambetetés oda is vezethet, hogy az állatok teljes csapatai szoknak a környékre, hangzavart és folyamatos piszkot hagyva maguk után.
A probléma tehát nem csupán zavaró, hanem veszélyes is lehet – és ami sokan nem tudnak: jogilag is szabályozott. A galambok etetése több jogszabályba is ütközhet. Budapesten például a Fővárosi Közgyűlés 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelete kimondja, hogy
közterületen tilos az állatok (így különösen a galambok) etetése, ha az az ingatlan, a környezet vagy az emberi egészség károsodását okozza, vagy alkalmas ennek előidézésére.
Ez a szabályozás ugyan közterületekre vonatkozik, de társasházak esetén a közös tulajdonú erkélyek, lépcsőházak és udvarok is érintettek lehetnek. Egy másik fontos jogi aspektus, hogy a társasházak működését szabályozó 2003. évi CXXXIII. törvény – a társasházi törvény – szerint a tulajdonostárs köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a többi tulajdonostárs jogait vagy jogos érdekeit sérti.
A galambok etetése, ha az a szomszédok nyugalmát, egészségét vagy ingatlanhasználatát zavarja, egyértelműen ilyen magatartásnak minősülhet.
Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a szomszéd rendszeresen eteti a galambokat az ablakából vagy erkélyéről, első lépésként érdemes békés úton megpróbálni vele beszélni. Sok esetben a galambokkal való kapcsolatuk érzelmi jelentőséggel bír, így egy empatikus, de határozott párbeszéd többet érhet, mint egyből hatóságokhoz fordulni. Ha azonban ez nem vezet eredményre, több lehetőség is adott.
Társasház esetén az első hivatalos lépés a közös képviselő értesítése. Ő az, aki jogosult hivatalosan figyelmeztetni a lakót, sőt, ha a ház szervezeti és működési szabályzata kimondja a galambetetés tilalmát, akkor hivatalos fellépést is kezdeményezhet. Amennyiben a közös képviselő nem tesz lépéseket, vagy a probléma súlyosabb, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez is lehet fordulni, aki birtokvédelmi eljárást indíthat. Ez különösen akkor indokolt, ha az etetés közterületre is kihat, például ablakon kihajigált kenyérdarabok vagy egyéb ételek révén.
Ha a galambetetés olyan mértéket ölt, hogy közegészségügyi kockázatot jelent, a járási hivatal népegészségügyi osztálya is bevonható az ügybe. Ők jogosultak közegészségügyi intézkedéseket tenni, akár hatósági kötelezés formájában is.
A legtöbb városban a köztisztasági rendeletek külön foglalkoznak az állatok etetésével, így érdemes ezek helyi változatát is áttanulmányozni. Budapest példáján túl más települések is korlátozhatják a galambok etetését – különösen, ha az köztisztasági, vagy egészségügyi problémát okoz.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Fontos tudni, hogy bár a madarak szeretete nem büntetendő, a lakóközösség érdeke és a közegészségügy védelme minden esetben előnyt élvez. A túlzott galambetetés nemcsak szabályellenes lehet, hanem közösségi konfliktusokat, huzamosabb birtokháborítást is előidézhet.
Néhány érdekes adat a galambokról
A városi galambpopulációval kapcsolatban Magyarországon nincsen rendszeres, országos szintű nyilvántartás, de nagyobb városokban, különösen Budapesten, alkalmanként készültek becslések vagy kutatások az állományról és annak hatásairól. Ezeket általában környezetvédelmi, városüzemeltetési vagy állategészségügyi szervezetek végezték.
A fővárosban élő galambok számát több tízezerre becsülik. Egyes becslések szerint a belső kerületekben 10 000–15 000 példány is élhet. A galambok populációja erősen függ az emberi etetéstől és az elérhető fészkelőhelyek számától. Mivel a városi galamb egész évben képes szaporodni (a meleg és táplálék miatt), a populáció könnyen túlszaporodik, ha nem történik aktív visszaszorítás. Ami viszont igazán problémát jelent, hogy
egyetlen galamb évente akár 10–12 kg ürüléket termel, tehát ha a fenti becsléssel számolunk az évente 120 000 kg és 180 000 kg közötti madárürüléket jelent.
Ez különösen a társasházak erkélyein, párkányain, tetőin jelenik meg – jelentős higiéniai és anyagi károkat okozva. A városi galambok túlszaporodása miatt több európai nagyvárosban (pl. Bécs, Párizs, London) sterilizációs programokat vezettek be vagy galambházakat alakítottak ki, ahol kontrolláltan lehet őket etetni, így csökkentve a lakott területekre gyakorolt hatásukat.
Bár nem tartanak nyilván pontos egyedszámot, a hatóságok (ÁNTSZ és NÉBIH) többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a galambok által terjesztett fertőzések miatt a szaporodásuk és etetésük visszaszorítása közérdek. Több kutatásban is foglalkoztak már a madár okozta károkkal és esetleg kockázatokkal, ilyen például a
- a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) és a Budapesti Városüzemeltetési Holding néha közöl adatokat, főleg a takarítási költségekről, amelyekhez a galambürülék is hozzájárul,
- az Országos Állategészségügyi Intézet és a NÉBIH közleményeiben találhatók utalások a városi galambok által terjesztett betegségekre,
- tudományos cikkek és kutatások, pl. az ELTE TTK vagy a Szent István Egyetem (MATE) etológiai és állatbiológiai tanszékei is vizsgálták már a városi állatpopulációk dinamikáját, köztük a galambokét.
A galambpopuláció méretét a táplálékhoz való hozzáférés határozza meg leginkább, nem a ragadozók száma vagy az időjárás. Ezért van óriási szerepe az emberi etetésnek a túlszaporodásban. Tehát a galambokkal való együttélés nem lehet egyéni döntés kérdése, ha az másokat is érint.
A városi életforma közös felelősségeket ró mindannyiunkra. Éppen ezért, ha valaki a saját ablakából szeretné „etetni a természetet”, gondoljon arra, hogy ezzel könnyen árthat a szomszédainak – és lehet, hogy akár jogi következményekkel is szembe kell néznie.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Berobbant a grillszezon: mutatjuk, mik lesznek az idei újdonságok
Egzotikus ízek is megjelentek a PENNY kínálatában.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.


