Rettegnek a magyar nyugdíjasok: már az utcára is alig mernek kilépni - mitől félnek ennyire?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évről évre gyűjti a magyar lakosság biztonságérzetére vonatkozó adatokat. Az adatfelvétel során a válaszolóknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy „mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?”.

A fenti kérdésre négy lehetséges választ adhatnak a válaszolók, úgy mint „nagyon biztonságban érzem magam”, „eléggé biztonságban érzem magam”, „egy kicsit veszélyben érzem magam” és végül „nagyon veszélyben érzem magam”. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan oszlottak meg a válaszok nem, korcsoport, iskolai végzettség, családi állapot és jövedelmi ötöd szerint.

A férfiak esetében a 2023-as – egyelőre még csak előzetes – adatok alapján a válaszolók 45,9 százaléka válaszolta azt, hogy „nagyon biztonságban érzi magát”, további 46,9 százaléka pedig azt, hogy „eléggé biztonságban érzi magát”. Az ő esetükben összesen 7,1 százalék azoknak az aránya, akik kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érzik magukat.

Érdekesség, hogy bár évről évre történtek visszalépések, 2015 óta összességében mégis az a trend, hogy a férfiak körében folyamatosan csökken azok aránya, akik valamilyen szinten veszélyben érezték magukat (2015: 13,1% → 2023: 7,1%).

A nők esetében is hasonló folyamat volt megfigyelhető, bár (talán nem meglepő módon) az ő körükben végig jelentősen magasabb volt azok aránya, kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érezték magukat (2015: 36,4% → 2023: 20,4%). A magukat nagyon biztonságban érzők aránya a 2015-ös 14,1 százalékról mostanra 23,5 százalékra emelkedett, míg a magukat eléggé biztonságban érzők aránya mostanra meghaladja az 50 százalékot (56,1%).

A nők és férfiak együttes vizsgálata esetén jelentősen, a 2015-ös 22,5 százalékról mostanra 32,7 százalékra nőtt azok aránya, akik nagyon biztonságban érzik magukat. A magukat eléggé biztonságban érzők aránya csak kisebb mértékben, 51 százalékról 52 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a magukat kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya 26,5 százalékról 15,3 százalékra csökkent.

Életkorok szerinti bontásban egyértelműen látszik, hogy a társadalom idősebb tagjai azok, akik egyre kisebb arányban érzik biztonságban magukat. A korcsoportok többségénél 30 százalék feletti azok aránya, akik nagyon biztonságban érzik magukat, ám a 65-74 évesek körében az ő arányuk már csak 27,7 százalék, míg a 74 évnél idősebbek körében már csak 19,4 százalék.

A magukat kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya a 35-44 (10,1%) és a 45-54 (11,3%) évesek körében a legalacsonyabb, míg – az előzőkkel összhangban - a 74 évnél idősebbek körében a legmagasabb (27,6%). Ez az arány egyébként a fiatalok körében is valamelyest magasabb – a 16-24 évesek körében a válaszolók 12,2 százaléka, míg a 25-34 évesek körében a válaszolók 16,2 százaléka mondta, hogy valamilyen mértékben veszélyben érzi magát.

Az iskolai végzettség szerinti bontás esetén teljesen egyértelműen látszik, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb biztonságban érzi magát. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 24,5 százalék mondta, hogy nagyon biztonságban érzi magát, ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében már 37,8 százalék ez az arány.

Ráadásul a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében a magukat kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya összességében ugyanakkora (24,5%), mint a magukat nagyon biztonságban érzőké. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében már csak 10,2 százalék mondta, hogy valamilyen mértékben veszélyben érzi magát, ami lényegesen kisebb a magukat nagyon biztonságban érzők arányánál (37,8%).

A családi állapot szerinti bontásban látható, hogy az özvegyek érzik magukat leginkább veszélyben – az ő körükben 21,4 százalék mondta, hogy egy kicsit veszélyben érzi magát, illetve további 6,1 százalék, hogy nagyon veszélyben érzi magát (összesen 27,5%). Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy az imént láttuk, elsősorban az idősebb magyarok érzik magukat veszélyben.

Talán ugyancsak nem túl meglepő, hogy a jövedelmi ötödök szerinti bontás esetében a nagyobb jómódban élők azok, akik inkább biztonságban érzik magukat (összesen 89,8%), míg a szegényebb társadalmi rétegek esetében azok aránya nagyobb, akik kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzik magukat (19,4%).