Ez már a teljes apátia: 10 magyarból csak kettő érdeklődik kiemelten a vírushelyzet iránt

1100 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felmérést végzett az Opinio piackutató alkalmazás az is kiderült, hogy az alkalmazottak elsősorban állásbiztonsági és egészségügyi kérdésekben igénylik a tájékoztatást a munkáltatójuktól. A cégvezetők egyharmadától több információt, általában a vezetőktől pedig korrektséget és hatékonyságot, valamint őszinte, nyitott és empatikus viselkedést várnak a nagyobb bizalom érdekében. 

Keveset tájékozódunk

Tíz magyarból legfeljebb kettő (17 százalék) érdeklődik kiemelten a vírushelyzettel kapcsolatos információk iránt. Az Opinio kutatása szerint a 16-59 közötti korosztály kétharmada csak annyira figyeli a vírus helyzettel kapcsolatos fejleményeket, mint bármi mást. A megkérdezettek negyede viszont gyakorlatilag nem is követi a COVID-dal kapcsolatos híreket. A Z generációnál ugyanez az arány csaknem 40 százalék, a fiatalok csaknem fele tehát nem tájékozódik aktívan a koronavírusról. 

Hiszi, nem hiszi

A nemzetközi trendekkel egybevágóan az orvosok és szakemberek, valamint az egészségügyi intézmények számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a válaszadók egyharmada bízik bennük. A hazai bizalmi, vagy inkább bizalmatlansági helyzetet azonban az írja le a legjobban, hogy őket hitelesség terén egyből a külföldi források - nemzetközi szervezetek, hírportálok - követik (28 százalék). Ez magasabb az operatív törzsbe vetett bizalomnál (27 százalék), érdemben magasabb kormányzatnál és a hazai médiánál. (22 százalék-20 százalék), és jelentősen jobb az önkormányzatok eredményénél (11 százalék). A személyes ismerősök szavai iránt minden ötödik magyar van bizalommal, a sort pedig csak azért nem a munkahelyi vezető zárja 7 százalékkal, mert a politikusoknak őket is sikerült alul múlniuk, a magyarok mindössze 3 százaléka tekinti őket megbízható forrásnak.

Feladvány a cégeknek

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százalék) igényli, hogy a munkahelye tájékoztassa őt a kialakult helyzetről. A legfontosabbnak az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos híreket tartják (34 százalék), utána az állásuk biztonsága következik (23 százalék). Mindkét területen az életkorral és a végzettséggel együtt nő az érdeklődés is. Meglepő módon a szervezet üzleti kilátásai gyakorlatilag irrelevánsak, a magyar munkavállalók mindössze 6százalék-a vár erről rendszeresen híreket a cégétől.

A cégektől kapott információk korrektségét illetően az összkép inkább pozitív (81százalék számolt be elegendő, vagy legalábbis használható információról), a többiek azonban semmit, vagy hiteltelen tájékoztatást kapnak a munkáltatójuktól. Összességében a vezetői szereppel kapcsolatban is inkább elégedettek a magyarok. Közel egyharmaduk példamutatónak tartja, csaknem a fele úgy érzi, hogy a főnökük kontroll alatt tartja az eseményeket. Ötödük azonban inkább elégedetlen, 4 százalék pedig kifejezetten kritikus a vezetőjével szemben.

Kommunikációs téren ezzel együtt a vezetők egyharmadától többet várnak a munkatársaik, mert ritkán, vagy egyáltalán nem szólítják meg a közösséget. A cégvezetők kommunikációja pedig mindössze a válaszadók kevesebb mint negyede szerint (23 százalék) lett intenzívebb az utóbbi időben, a többiek változatlan vagy éppen csökkenő mértékű személyes belső tájékoztatásról számoltak be (61 százalék-7 százalék) 

A munkahelyi vezető iránti bizalom erősítésére a korrektség az aduász (az összes válaszadó 70 százalék-a, a diplomások 82 százaléka emelte ki). Az elkövetett hibák elismerése, az empátia és a nyitottság ugyanakkor csaknem ugyanolyan fontosak, mint a gyors és hatékony intézkedések. Az "emberi tényező" minden második megkérdezett szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a bizalom. Önmagában a láthatóság, vagy az információforrásként történő fellépés azonban nem csodafegyver, mindössze a válaszadók egynegyede tartotta ezeket jó megoldásnak.