Jelzálog van a házadon? Ez történik, ha nem fizetsz...

A végrehajtási eljárás során befolyt összegből első körben mindenképpen a végrehajtót, annak munkadíját, az előre megelőlegezett költségeket, a végrehajtási illetéket, a jutalékot és a kamarának járó költségátalányt kell kifizetni. Csak ezek után jöhet a valós első, második és harmadik kör.

A befolyt összegből a végrehajtó után elsőként a gyermektartási díjat, másodikként minden egyéb más tartási díjat és harmadikként az elmaradt munkabért vagy ezzel egyenrangú járandóságot kell kiegyenlíteni. Csak ezek után jöhet a büntető-, vagy büntetés-végrehajtási, illetve szabálysértési eljárás keretében megállapított összeg. Ha ez is kifizetésre került, akkor a többi hitelező előtt még kielégítésre kell kerüljön a köztartozás (például adó- és társadalombiztosítási követelés).

Amennyiben a végrehajtási eljárásból nem folyna be annyi pénz, hogy az összes adósságot ki lehessen egyenlíteni, a végrehajtási kódexben felállított sorrendet kell követni. Ha egy adott körbe tartozók esetében sem elég a keret a követelések kielégítésére, azt arányosan kell elosztani az arra jogosultak között.

A jelzálogjog esetében azonban nem a fent leírt sorrend jellemző, az ugyanis rögtön az első három kör, vagyis a tartásdíjak és az elmaradt munkabérek után sorolandó. Ennek oka, hogy ezen szabályozás hiányában a jelzálogjog nem tudná betölteni a neki szánt szerepet, vagyis nem adna kellő biztosítékot.

Ingó zálogjogánál az értékesítésből befolyt összeg ezzel szemben kifejezetten a követelés kielégítését szolgálja, az közvetlenül a végrehajtás költségeinek kiegyenlítése mögött áll. Amennyiben egy adott ingóra, vagy ingatlanra több zálogjogot is bejegyzettek, azok időbeli sorrendje dönt a követelések kielégítésének sorrendjéről.

Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető a Napi kérdésére elmondta, hogy a hitelező által elvégeztetett értékbecslés jelenthet megoldást arra a hazai jelenségre, hogy az adás-vételek nagy hányada nem a valós forgalmi értéken történik.