Ennyit az egységes béremelésről: ezzel most megint jól összeugrasztják a pedagógusokat

Az elmúlt napokban a pedagógusok megkapták teljesítményértékelésük pontszámait a KRÉTA-rendszeren keresztül. Sokan számoltak be arról, hogy mindössze 1-2 ponttal maradtak le a kiemelkedő teljesítményű kategóriától, amely a következő tanévtől pluszjuttatást biztosítana számukra - értesült a lap.

Az idén először bevezetett új értékelési rendszerben 100 pont szerezhető. A 80 pont feletti eredményt elérők kiemelkedő, az 50-79 pont közöttiek átlagos, míg az 50 pont alattiak fejlesztendő teljesítményű kategóriába kerülnek. A kiemelkedő minősítés átlagosan havi bruttó 20 ezer forint bérkiegészítést jelent, amely az igazgatók döntése alapján akár 60 ezer forintra is emelkedhet.

Több pedagógus is jelezte, hogy tantestületükben feltűnően sokan kaptak pontosan 79 pontot. Beszámolók szerint az intézményvezetők olyan tájékoztatást kaptak a tankerületi központoktól, hogy "arányosítaniuk" kell a pontszámokat, és a bérkeret miatt nem tartozhat "túl sok" pedagógus a kiemelkedő kategóriába. Egy tanár arról számolt be közösségi oldalán, hogy néhány napja még 80 pont feletti értékelése volt, ami később 79-re módosult. A helyzet komoly elégedetlenséget szült. Többen jelezték, hogy a jövőben nem vállalnak pluszfeladatokat, mivel közel azonos pontszámot kaptak azokkal, akik kevesebb többletmunkát végeztek.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője elmondta: "Volt, aki arról írt, hogy több kolléga is 78-79 pontot kapott, míg az, aki jóban van az igazgatóval, 98 pontot. Egy iskolaigazgató pedig azt írta, ő is úgy gondolja, hogy van egy kvóta, mennyien tartozhatnak a kiemelkedő kategóriába." A szakszervezeti vezető szerint a pontozás nagyrészt az igazgatók szubjektív megítélésén múlik. A Klebelsberg Központ a létszámkerettel kapcsolatos kérdésre mindössze annyit válaszolt, hogy "a pedagógusok teljesítményértékelése munkáltatói hatáskör".

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a probléma egyik gyökere, hogy a legtöbb iskolában nem fektették le a teljesítményértékelés helyi szabályait. Bár a június 30-i határidőig még lehet módosítani az eredményeken, és a pedagógusok önértékelést is leadhatnak, a pontszámok utólagos csökkentését igazságtalannak és etikátlannak tartja. "Minden kollégát arra biztatok, mindenképp jelezzék az igazgatónak, szóban és írásban is, ha a megállapított pontszámokkal nem értenek egyet" - hangsúlyozta a PSZ elnöke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pár ezer forintos órabérért robotolnak a nemzet napszámosai: a fiatalok jövője múlhat ezen

A pedagógusoknak is sok munkája van abban, hogy idén is rendben lezajlottak az érettségi vizsgák, ezért azonban még mindig csak annyi pénzt kapnak, mint 2015-ben.

Az igazságtalan értékelés torz béremelést szül

A PDSZ korábbi blogposztban kifejtette, hogy miért indokolatlan a teljesítményértékelés és a 2026-os béremelés összemosása, és mi a legnagyobb baj a teljesítményértékelési rendszerrel. Maruzsa Zoltán államtitkár az erről folyó egyeztetésen elmondta: ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67 ezer Ft/fő béremelés szükséges. Viszont ebbe a 67 ezer forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést, ez átlagosan 20 ezer Ft/fő/hó. Vagyis aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20 ezer forint kvázi „elveszett” – nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét!

A PDSZ felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint 2026 januárjától a munkáltatók 47 ezer Ft/fő/hó fejkótával gazdálkodhatnak, melyből a további béremeléseket kellene fedezniük – ráadásul százalékosan. Tehát a már emelt alapbér tovább nő, míg az elmaradó emelés tovább növeli a különbségeket. Súlyosbítja a problémát, hogy a teljesítményértékelés rendkívül szubjektív: az igazgatók döntése alapján 20–60 ezer forint közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60 ezer forinttal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül - írták.

Még lehet véleményezni a módosító tervezetet!

Máris módosítanának a teljesítményértékelés rendszerén, a módosítások 2026 január 1-jén lépnének életbe. Pintér Sándor rendelettervezetét július 3-ig még lehet véleményezni, amely több módosítást is eszközölne a jelenlegi rendszeren. Például a pedagógusoknak önértékelést is kellene készíteniük, melyet az igazgató figyelembe venne az értékeléskor. A jogszabálymódosítás erősítené az Okatatási Hivatal ellenőrző funkcióját is.

A változtatás szerint jövőre a vezetői megbízással rendelkező, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, a pedagógiai szakértő munkakörben, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott, illetve a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét külön-külön kell vizsgálni, összevetni. Az értékelő beszélgetés után a pedagógus 5 napon belül jelezheti, ha nem ért egyet.