Csendben átírták a kényelmetlen statisztikát: döbbenetes, hány magyar tanár dolgozik ingyen túlórában

A KIR legfrissebb kimutatása alapján 2018-ban még 3345 pedagógust tartottak nyilván túlórázóként, 2020-ra ez a szám 5259-re, 2025-re pedig 9892-re emelkedett. Az Oktatási Hivatal (OH) által kezelt statisztikákban ugyanakkor eredetileg ennél magasabb adatok is szerepeltek: egy másik oszlop szerint tavaly akár 21 438 pedagógus is érintett lehetett. Miután a sajtó rákérdezett a két eltérő adatra, a hivatal törölte a kérdéses oszlopot a táblázatból, és a "túlórában foglalkoztatottak" megnevezést a "többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott" pedagógusok kifejezésre cserélte.

Az Oktatási Hivatal a módosítás okáról nem adott egyértelmű magyarázatot. Válaszában annyit közölt, hogy a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórai foglalkozások alapján gyűjt adatokat, és a "publikált táblázat feliratait pontosították".

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke megdöbbentőnek nevezte a túlórázó pedagógusok arányának ilyen mértékű növekedését, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatalos számok szerinte csak a jelenség felszínét mutatják. Elmondása szerint gyakori, hogy a rendkívüli munkaidőt nem vezetik be pontosan a nyilvántartásokba, vagy "szívességi helyettesítés" címén osztanak be a tanároknak többletmunkát.

A pedagógusok heti 40 órás munkaidejéből 24 óra a kötelező tanóraszám. A szakszervezet álláspontja szerint minden ezen felül megtartott tanóra többletmunkának, gyakorlatilag rendkívüli munkaidőnek minősül, akkor is, ha a statisztikák ezt nem mindig tüntetik fel így. A KIR 2025. októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663-nak 27 vagy annál is több.

Nagy Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2023-ban bevezetett, a szakszervezetek által "bosszútörvénynek" nevezett új pedagógus-életpályatörvény megváltoztatta az eseti helyettesítések szabályait. A korábbi évi 30 helyett már akár 60 tanóra helyettesítésére is beoszthatók a pedagógusok külön díjazás nélkül, ami tovább növeli a láthatatlan többletmunkát az ágazatban.