A kormány nem enged: marad a vitatott tanárértékelés, a NOKS-dolgozók bérhelyzetén sem javítanak.

Az idei tavaszi-nyári érettségi időszak lassan a végéhez ér, a legtöbb helyen már lezajlottak az utolsó szóbeli vizsgák és kiosztották a bizonyítványokat. A diákoknak és a tanároknak is kijár a pihenés, hiszen megfeszített időszakon vannak túl: az egyik oldalon rengeteg tanulással eltöltött óra, a másikon kijavított feladatlap hegyek, évzárási hajrá és a vizsgáztatás hosszú órái állnak. Ilyenkor ugyan mindenki a diákokra fókuszál, pedig nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógusoknak is mennyi munkája van abban, hogy idén is rendben lezajlottak az érettségi vizsgák. Ezért a sok munkáért cserébe, hiába az ígért bérrendezés, pusztán aprópénzt fizetnek nekik. A Pénzcentrumnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője nyilatkozott a téma kapcsán.
Az Oktatási Hivatal közlése szerint idén június 16. és július 2. között 1157 helyszínen, 3385 vizsgabizottság előtt, csaknem 326 ezer középszintű szóbeli vizsga zajlik az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák már befejeződtek: június 3. és 11. között 70 tárgyból, 268 helyszínen, 4325 tantárgyi bizottság előtt mintegy 71 500-an vizsgáztak. A vizsgabizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki az érettségi eredményeket, így rengeteg diák izgulhat még a következő hetekben. Az érettségik kapcsán a legtöbb szó mindig a diákokról szokott esni, arról viszont azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mennyi pedagógus áldozatos munkája szükséges ahhoz, hogy a vizsgákat lebonyolítsák minden évben. Azt pedig végképp kevesen tudják, milyen kevés pénz jár nekik ezért a munkáért.
Csaknem két éve fogadta el az Országgyűlés a törvényt az új pedagógus-életpályamodell bevezetéséről, mely jelentősen érintette a tanárbéreket is. Az új életpályamodellről hozott döntés előzménye volt a pedagógusok tiltakozása és több olyan megmozdulása, mely többek között az alacsony bérekre, rossz munkakörülményekre, a munkaerőhiány miatt egyre növekvő terhekre irányította a figyelmet. A szakma által egyik leginkább nehezményezett körülmény volt, hogy 2015 januárja óta a tanárbéreket elsősorban egy rögzített vetítési alap határozta meg. Ennek összege megegyezett a 2014-es minimálbér összegével, mely akkor 101 500 forint volt. Ezt a – közel egy évtizeden át változatlanul hagyott – vetítési alapot törölte el az új életpálya modell nemrég, helyette pedig a (gyakran diplomás minimálbérként emlegetett garantált bérminimummal együtt emelkedő) gyakornoki illetmény vált új viszonyítási ponttá.
A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összegét 2024-ben bruttó 440 ezer forintról 528 800 forintra emelték, 2025-től pedig bruttó 640 900 forint lett a gyakornoki illetmény. (Csak viszonyításképpen a bruttó átlagkereset volt 668 100 forint a KSH szerint 2025 januárjában, beleértve minden dolgozót, nem csak a diplomásokat.) A további bérkategóriák fizetési sávjait a gyakornoki illetményhez hasonlóan évente kiadott rendeletekkel határozta meg a kormány.
A bérrendezésből azonban, úgy tűnik, kimaradt a pedagógusok által ellátott egyik fontos feladat: az érettségik lebonyolításában való részvételért járó illetményt ugyanis még mindig az egykori vetítési alap – vagyis a 2014-es minimálbér – alapján számítják már egy évtizede. Erről a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 60. §-a rendelkezik, mely 2016 óta hatályos változatlan formában.
Pár ezer forintos órabérért túlóráznak a tanárok
Az említett rendelet szerint az "érettségi vizsgán végzett munkáért a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás jár". A rendelet azt is kimondja, hogy a vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege pedig 101 500 forint, akárcsak az egykori vetítési alap. Hiába törölte el az egykori vetítési alapot a 2023-ban meghozott döntés a tanárbérek rendezéséről, ezen a rendeleten nem módosítottak azóta sem.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Előbb megmutatjuk a rendeletben meghatározott számítási módot, majd igyekszünk egy életszerű példával illusztrálni azt. A rendelet szerint "a vizsgáztatási díj legkisebb mértékét (…)
- középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
- az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,
- középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata, (…)
eredményeként kell megállapítani". Ezenfelül a rendelet még számos feladatkörre kitér, igyekszünk azonban a leggyakoribb, legtöbb pedagógust érintő helyzetet felvázolni. Az viszont fontos, hogy a rendelet vonatkozó paragrafusában "szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani" - írja a jogszabály. Ez azért fontos, mert ez alapján elviekben az intézményeknek jogában állna a törvényi minimumnál többet fizetni a pedagógusok munkájáért, ezzel a lehetőséggel azonban kevés intézmény él a pedagógusok elmondása szerint.
Nézzünk most egy példát: Ha például egy középiskolában 100-an tesznek középszinten egy adott tárgyból érettségit és minden dolgozatot egy szaktanár javítana, akkor ezért megilletné a pedagógust 203 ezer forint. A középszintű szóbelin a 100 résztvevő tanuló szóbeliztetése után ugyancsak 203 ezer forint járna, a rendelet ugyanis kimondja, hogy ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti. (Azt viszont hozzá kell tenni, hogy 100 dolgozat javítása elég tetemes feladat.) Ha pedig 20 diák emelt érettségit tesz, ezeknek a vizsgadolgozatoknak a javításáért 60 900 forint jár a dolgozatokat javító szaktanárnak. (Emelt és középszintű érettségiztetést is vállalni viszont lényegében fizikai képtelenség lenne, ezeket nemigen lehet összeegyeztetni.)
A fentiek talán nem is tűnnek olyan kis összegeknek, amíg meg nem nézzük, mennyit jelentenek órabérben. Tételezzük fel, hogy egy érettségi feladatlap kijavítása egy órát vesz igénybe: ez azt jelentené, hogy 2 ezer forint a tanár javítási órabére. Emelt szinten ugyanez nagyjából 3 ezer forint lenne. Viszont azt is látni kell, hogy egy pedagógusnak jóval több feladata van az érettségi feladatlapok javításával, mint pusztán a javítási idő.
Az egyéb díjak is hasonlóképp alacsony tartományban mozognak: az érettségik alatt felügyelő tanárok részére az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál, vagyis 2030 forintnál és a rendelet szerint a helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka (4060 forint) jár. Nem órára, hanem napra!
Nemcsak kevés, hanem aránytalan is az érettségiztető tanárok díjazása
A Pénzcentrumnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője nyilatkozott a téma kapcsán. A szakértő beszélt arról, hogy hány pedagógust érinthet hátrányosan a bő évtizeden át változatlan maradt alapdíj; valamint elmondta lapunknak, hogy az emelt érettségiztetéssel járó többletfeladatok és nehezítő körülmények sem jelennek meg a díjazásban. A PDSZ ügyvivője lapunk kérdésére arra is kitért, hogy a munkaerőhiány hogyan befolyásolhatja az érettségiket, illetve milyen más tényezők nehezítik az utóbbi években a vizsgák lebonyolítását. Miközben az érettségi az egyik legfontosabb mérföldkő a magyar diákok tanulmányaiban.
Arra a kérdésre, hogy számszerűen hány tanárt érinthet Magyarországon 2025-ben, hogy ilyen kevés az érettségik körüli feladatokért járó díjazás, Nagy Erzsébet nem tudott konkrét számot mondani. Azt azonban elmondta, hogy az érettségiket lebonyolító intéztek tantestületének körülbelül a felét közvetlenül érinti az érettségi, míg közvetve csaknem a teljes tanári kart. Ez pedig azért van így, mert az írásbeli érettségik időszakában a tanárok jelentős része vesz részt felügyelőtanárként – többnyire azok, akiknek "lyukasórája" van, amikor adminisztrációval, órára készüléssel, dolgozatjavítással, stb. foglalkoznának –, sokan javítják az érettségi dolgozatokat és később szóbeliztetnek is. Az érettségi feladatlapok javítása jellemzően túlórában folyik munkaidő után, gyakran esténként, hétvégén. Az írásbeli dolgozatok megtekintésének felügyeletét szintén pedagógusok látják el, ez is egy a plusz feladatok sorában, amely az érettségiztetéssel jár.
A PDSZ ügyvivője hangsúlyozta, hogy az emelt szintű érettségi feladatlapok esetében jelentős teher, hogy a pedagógusnak az emelt érettségit lebonyolító intézményben kell a dolgozatokat javítania. Ez a helyszín gyakran nem egyezik a tanár munkahelyével, távol esik a lakóhelyétől, így utazással is sok időt pazarol az érintett pedagógus.
A szakértő hozzátette, hogy közvetve azért is érintett szinte az egész tantestület, mert az érettségiztetésben részt vevő kollégákat helyettesíteni kell: nemcsak az emelt szinten vizsgáztatókat, hanem a szóbeli vizsgák lebonyolításában részt vevőket is, ha a szóbelik időpontjában még nem ért véget a tanév. Itt tért ki arra is, hogy mivel az év végén más évfolyamokon is évet kell zárni, ez több pedagógus számára valóságos "horror", különös tekintettel a magyar és történelem szakos tanárokra.
Nagy probléma, hogy az emelt érettségi vállalásával járó többletterhelés nem jelenik meg a díjazásban. Ha a díjakat egy elfogadható szintre hozzák, mindenképp szükség lenne az arányos különbségtételre az emelt és a középszintű érettségi során vállalt feladatok díjazásában
- mondta el Nagy Erzsébet, aki szerint komoly nehézséget jelent a vizsgahelyszíneknek emelt szinten érettségiztető tanárokat találni. Itt ugyanis még a pedagógus érzelmeire sem apellálhat a vizsgahelyszín, ahogy azonban középszinten sok intézményben jellemző ez.
Visszaélnek azzal, hogy az a pedagógus, aki négy vagy több éven át vitt egy osztályt, vállalni fogja a vizsgáztatást, akármilyen keveset fizetnek is érte. Kihasználják azt, hogy egy jóérzésű pedagógus nem tudja megtenni, hogy cserben hagyja a célegyenesben a diákait, és nem is teszik ezt. Pedig ezt kellene tenniük, hogy érdemi változás történhessen
- mondta el lapunknak a szakértő. Az óradíjak kapcsán pedig azt mondta, hogy nem 2, hanem legalább 10 ezer forintnál kellene kezdődnie az óradíjaknak.
Egy pszichológus 10 ezer forintos órabér alatt nem dolgozik, egy átlagos ügyvédi óradíj pedig 30-40 ezer forint. Ma egy szakorvos akár 20 ezer forintot is elkérhet egy negyedórás vizsgálatért. Egy tanár ugyanúgy diplomás szakember, ahhoz pedig, hogy érettségiztessen, sokféle kritériumnak kell megfelelnie, a vizsgabiztosoknak külön képesítés is kell. Mégis a töredéke az óradíjuk más diplomás szakemberekhez képest
- magyarázta Nagy Erzsébet. A pár ezer forintos órabér egyáltalán nem jelent motivációt a tanároknak, hogy az érettségivel járó rengeteg feladatot ellássák a szakértő szerint. A pedagógusok lelkiismeretességére pedig nem lehet a végtelenségig számítani.
Már a szünetek is a diákok és tanárok ellen dolgoznak
A bő évtizede változatlan alapdíj nem is az egyetlen tényező, amely nehezíti az érettségik lebonyolítását. Két éve ugyanis még a nyári szünet megrövidítése is a pedagógusok ellen dolgozik. 2025-ben a nyári szünet június 23-án kezdődik és augusztus 31-én ér véget, így pontosan 10 hetes lesz, akárcsak 2024-ben. Miközben a korábbi években jellemzően egy héttel hamarabb véget ért a tanítás. Amióta viszont a téli szünet hosszabb lett, a nyári megrövidült, ezzel járulva hozzá a középiskolákban ahhoz, hogy teljesen összecsússzon az évzárás és az érettségiztetés.
Amellett, hogy egyre melegebb is van – június második felében már kihívás tanítani a légkondicionáló nélküli tantermekben –, sok iskolában az utolsó tanítási hetekre esnek a szóbeli érettségik is. A vizsgáztató pedagógusok így nehezebben tudják lezárni az alsóbb évfolyamokat. Viszont ha a tanév lezárása utánra tolnák a szóbeli vizsgákat, az érettségizők is nehezen tudnak koncentrálni a hőségtől
- mondta el a szakértő. Nagy Erzsébet kitért arra a szüneteket érintő visszásságra is, hogy sok pedagógusnak a "ledolgozós szombatok" alkalmával valójában olyan napokat kell ledolgoznia szombaton, amelyet a munkáltató kötelező szabadságnak ad ki, mivel iskolai szünet idejére esik. Ez nemcsak kellemetlen és bosszantó, de jogellenes is a PDSZ ügyvivője szerint. Ilyen nap lehet a 2025/2026-os tanév során október 18-a és december 13-a is, melyeket az október 24-i és december 24-i munkaszüneti napért "cserébe" dolgoznak le a magyarok a kormány döntése értelmében. Utóbbi napok azonban az őszi és a téli szünetek idejére esnek, amelyeket a pedagógusoknak kötelező szabadságként adnak ki. Kiadott szabadságot ledolgoztatni márpedig jogellenes.
A szünetek tologatásának kapcsán Nagy Erzsébet még megjegyezte, hogy a nyári szünet rövidebbé tétele és a téli szünet megnyújtása sem lett összeegyeztetve azokkal a dátumokkal, amiket ezek befolyásolnak. Például az első félév lezárása jelentősen nehezült a hosszabb téli szünet miatt, azonban a félévzárás, felvételik, más határidők dátumai változatlanok. Ahogy például az érettségik és a tanévzárás dátumai is fedésbe kerültek, mely nem egyszerűen a pedagógusokat érinti hátrányosan, hanem magyar diákok százezreit.
A szakértő által kiemelt visszásságok némelyike nagyobb, mások apróbbak, viszont egymás mellé téve rámutatnak, hogy a magyar oktatás területén mennyi rendezésre váró ügy akad pusztán az érettségihez kapcsolódóan is. Az érettségi kétséget kizáróan fontos életesemény a diákok életében, melyhez fontos lenne, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokhoz a lebonyolító intézmények elegendő munkaerőt találjanak: olyan pedagógusokat, akik nem agyonterheltek és nem csupán a belső motivációjuk, hivatástudatuk hajtja őket.

Állami ösztöndíj feltételei 2025-ben: kinek jár állami ösztöndíj és mikor szükséges a visszafizetése
A felsőoktatásban tanulók számára az állami ösztöndíj jelentős anyagi támogatást jelent, de szigorú feltételekhez kötött. Nézzük meg, mik ezek és kinek jár pontosan ez a...
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


