Hatalmas ütőkártya ez a papír Magyarországon: szinte mindenki el tud helyezkedni vele

2022-ben a 3 és 8 közötti ISCED 2011  szinttel rendelkező fiatalok 82 százalékának volt állása - derült ki az Eurostat publikációjából. A 20 és 34 év közötti korosztály foglalkoztatottsági rátája egyébként folyamatosan emelkedik. A növekedés ütemére jellemző, hogy 2014 és 2022 között 7 százalékpontos változást regisztráltak, még a koronavírusjárvány ellenére is, ami egy ideig ezen a téren is lassította az előrelépést. Persze ahhoz, hogy pontosan értsük, kiknek a foglalkoztatottságáról is beszélünk, ismernünk kell az említett besorolási rendszert is.

Az International Standard Classification of Education magyarul az oktatás egységes nemzetközi osztályozásának rendszere. Az UNESCO még az 1970-es évek közepén dolgozta ki ezt a módszert, azzal a céllal, hogy a világ különböző oktatási szisztémáit egyetlen közös, nemzetközi statisztikai keretrendszerbe foglalja. Ezáltal kialakult egy hivatalos referenciakeret az oktatási, képzési programok és az ezekkel összefüggő képesítések rendszerezésére. Az évtizedek során a rendszer több finomhangoláson ment keresztül és jelenleg az UNESCO, OECD és Eurostat által 2011-ben bevezetett változat van használatban, mely kilenc iskolázottsági szintet tartalmaz, a nulladiktól a nyolcadikig. Ezek a szintek a következők:

• ISCED 0: Korai gyermekkori oktatás ("általános iskolánál kevesebb" iskolai végzettség)
• ISCED 1: Általános iskolai oktatás
• ISCED 2: Alsó középfokú oktatás
• ISCED 3: Felső középfokú oktatás
• ISCED 4: Középfokú, nem felsőfokú oktatás.
• ISCED 5: Rövid ciklusú felsőfokú oktatás
• ISCED 6: Alapképzés vagy azzal egyenértékű
• szint
• ISCED 7: Mesterképzés vagy azzal egyenértékű szint
• ISCED 8: Doktori vagy azzal egyenértékű szint

Jelenleg ezek közül legalább felső középfokú végzettséget  (ISCED 3) tekintik olyan minimumszintnek, amely segíti az egyéneket abban, hogy teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és teljes életet élhessenek. Az ettől a szinttől felfele lévők iskolázottságát vizsgálták tehát a most szemlézett kutatásban. Az eredmények pedig, ahogyan korábban is írtuk kimondottan örvendetesek. A tavalyi évben mért 81 százalékos foglalkoztatottság új csúcsot jelent, meghaladva a 2018-es és 2019-es értékeket. Most nézzük meg a számokat országos szinten is.

Ahogy azt grafikonunkon is ábrázoltuk, hogy a tanulmányaikkal frissen végzők teljes foglalkoztatásához Luxemburgban és Hollandiában jutottak a legközelebb (mindkét országban 93 százalék volt közöttük a munkába állók aránya). De a 20 és 34 frissen diplomázók, vagy érettségizők 92 százaléka munkát talált Németországban is és Máltán is 91 százalékuk munkába állt 3 éven belül.

A lista másik végén Olaszország áll, ahol a fiatalok alig több mint 65 százaléka tudott elhelyezkedni 3 évvel az iskolai végzettsége megszerzése után. De a helyzet nem sokkal rózsásabb Görögországban sem, ahol 66, illetve Romániában sem, ahol 69,9 százalék a gyorsan munkába álló képzett fiatalok aránya.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint tanulmányaikat befejező fiatalok 89 százaléka 3 éven belül dolgozni kezdett, ami mind EU-s, mind régiós szinten kedvező mutató (a vizsgált országok közül a hetedik legjobb)

Ráadásul nem csak a nálunk nehezebb gazdasági helyzetben lévő országokat, hanem például Ausztriát és Szlovéniát is előzzük ebben a tekintetben. Az osztrákoknál a fiatal felnőttek 88,4, míg az egyébként a régió legmagasabb GDP/fő arányával rendelkező délnyugati szomszédainknál csupán a 84,2 százalékuk állt alkalmazásban 3 évvel az iskolapadból való felállás után.

Még mindig igen alacsony hazánkban a diplomások száma

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy ahogy azt nemrégiben a Pénzcentrum is megírta, hazánkban a diplomások aránya borzasztó alacsony a legtöbb uniós országgal összevetve. A 25-34 év közötti korosztály mindössze 31,9 százaléka rendelkezik, aminél kizárólag Romániában (24,7 százalék) és Olaszországban (29,2 százalék) mért rosszabb számokat az Európai Unió statisztikai hivatala.

Idén ugyan több mint 126 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba (az előző évi 99 ezerrel szemben), de ahhoz, hogy nemzetközi összehasonlításban ne legyen fájdalmas rossz a tanult fiatalok aránya ennek a tendenciának még hosszú éveken át kéne folytatódnia. Ettől függetlenül persze örvendetes dolog, hogy a magasabb szintű iskolákat végzők munkaerőpiaci helyzete ennyire kedvező hazánkban, jelenleg viszont ezen kiváltságosok tábora még egy szűk kisebbséget alkot a fiatal felnőttek között.