Ezt nem hiszed el: ilyen tantárgyai vannak egy amerikai gimisnek

Julian, egy német középiskolás, az Egyesült Államokban tanult cserediákként, és a TikTokra feltöltött videóban megmutatta, milyen tanórái vannak egy nap. Hát, kicsit sem hasonlít egy magyar középiskola órarendjéhez, az biztos.

Az első órája economic, azaz gazdasági ismeretek, ezt nálunk jellemzően csak közgazdasági technikumban tanulják a fiatalok. A második órája building wealth, amit vagyonépítésnek lehetne durván fordítani - szintén nem találjuk meg egy átlagos magyar diák tantárgyai között. A harmadik órája statisztika, a negyedik pedig német, ami az anyanyelve.

@king_julian_a._the_1st

♬ Love You So - The King Khan & BBQ Show

Az  amerikai pop és rock történetét tanulmányozzák ebéd után, majd hetedik órába language arts-ot tanulnak, melyet talán nyelvművészetre lehetne lefordítani. Lényege a nyelvhasználat fejlesztése.

Az USA-ban ez a tantervben nagyon fontos terület, a tanulóknak számos készséget tanítanak, hogy a nyelvhasználat terén jártasak legyenek. A nyelvművészet oktatása jellemzően az olvasás, az írás (fogalmazás), a beszéd és a hallás kombinációjából áll. Az iskolákban a nyelvművészetet gyakran a természettudományokkal, a matematikával és a társadalomismerettel együtt tanítják komplex módon.

A környezet látszólag egész nap laza és oldott , frontális oktatásnak nyoma sincs, és a mobiltelefonok sincsenek betiltva a tanórákon.

A poroszok még bőven itt vannak

Sokat halljuk, hogy a magyar oktatás poroszos jellegű, ez alatt az 1950-60-as években többé-kevésbé általános pedagógiai gyakorlatot értjük, ami illeszkedett ahhoz az általános felfogáshoz, hogy a tanítás alapvető célja, hogy a gyerekek minél több ismeretet sajátítsanak el. Ennek megfelelő volt a pedagógus szerepe, ő az, aki átadja és begyakoroltatja a tudást. Ez a frontális ismeretátadás. Alapvetően arról szólt a történet, hogy ki mennyit tud visszabiflázni.

Ez a világ nagy részében mára teljesen átalakult, de sajnos a magyar közoktatás jelentős részében még ma is ez a pedagógiai kultúra uralkodik. Ennek oka a régi rutinok továbbélése. A tanárok nagy része hajlamos azt a műveltségeszményt továbbadni, amit Ő tanult gyerekkorában, ezért ugyanazok a kötelező olvasmányok, ugyanúgy tanítanak, mint amikor ők jártak iskolába.

A rendszerváltás utáni két évtizedben nálunk is – mint minden rendszerváltó országban – elindult a változás. A csatlakozás után nagyon sok EU-s pénz pénz áramlott  a közoktatás átalakításába. Erőteljes modernizációs fejlesztések indultak el, megváltozott az oktatáspolitika is, és szigetszerűen kialakultak olyan helyek, ahol elindult a szemléletváltás, de ez csak az iskolák körülbelül 10%-át érintette, a maradék 90-ben megmaradtak a régi rutinok. Ez a pozitív folyamat 7-8 év után elakadt, képtelen volt rendszerszintű változást elérni. A másik ok az iskolai intézményi működés tehetetlensége.

A mai magyar iskola működési logikája lényegében ugyanaz, mint Mária Terézia idején volt, a gyerekek azonos korocsoportjai egy tanteremben, 45 perces órákon kizárólag tantárgyakat tanulnak  a tanártól - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Radó Péter oktatáskutató.