11 °C Budapest
Ezt tanítják a külföldi csúcsegyetemeken: milliókat kereshetsz majd vele

Ezt tanítják a külföldi csúcsegyetemeken: milliókat kereshetsz majd vele

Pénzcentrum
2016. március 31. 05:51

A mai kisiskolások kétharmada valószínűleg olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A technológia gyors fejlődése miatt nemcsak sok munkahely jövője vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a mai oktatás? Mit kell tanulni ma ahhoz, hogy a jövőben esélyünk legyen a munkaerőpiacon? Fel lehet erre egyáltalán készülni?

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében.

A mai kisiskolásoknak a kétharmada olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik.

- világít rá frissen készült kutatásában az Engame Akadémia, a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva.

Hogyan lehet erre felkészülni?

Mivel a tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, ezért nagyon fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség és a tudás más kontextusban való alkalmazásának képessége.

Hazánkban a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.

Miért van erre szükség?

A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata (LinkedIn) 2014-ben vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami 5 évvel korábban még nem is létezett. A lista élén az olyan pozíciók végeztek, mint:

  • IOS fejlesztő
  • Android fejlesztő
  • Zumba oktaó
  • Social media gyakornok

Mit gondolunk a hazai oktatásról?

Az Engame Akadémia, amely 2010 óta segít a középiskolásoknak és az egyetemistáknak megtalálni a helyüket a világban, most több mint ezer diákot, szülőt és pedagógust kérdezett meg a hazai oktatás színvonaláról, a külföldi továbbtanulásról alkotott véleményükről. A felmérésből kiderült, hogy a három megkérdezett csoport közel azonos véleményen van, nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak tartja a tananyag mennyiségét.

A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni az iskola után, egynegyedük pedig külföldre menne. A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit is szeretne továbbtanulni a későbbiekben. A felmérésben résztvevők között a legtöbben a gazdasági pályán képzelik el magukat.

Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.

Mi hiányzik?

A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.

Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.

Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál

- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.

Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".

A külföldi továbbtanulás a megoldás?

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.

Melyik a legjobb magyar egyetem?

A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Európa 200 legjobb egyeteme között jelenleg nincsen magyar egyetem.

A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.

{{EMBED:infogram_0_a_kulfoldon_tanulo_magyar_diakok_szama_orszagonkent_2015}}

Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.

{{EMBED:https://www.facebook.com/penzcentrum/posts/10154063181438762" data-title="" data-src="https://e.infogram.com/js/dist/embed.js?snm">Infogram beágyazás
infogram_milyen_teruleten_szeretnel_tovabbtanulni_a_kozepiskola_utan}}

Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.

Mi hiányzik?

A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.

Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.

Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál

- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.

Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".

A külföldi továbbtanulás a megoldás?

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.

Melyik a legjobb magyar egyetem?

A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.

Európa 200 legjobb egyeteme között jelenleg nincsen magyar egyetem.

A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.

{{EMBED:infogram_a_kulfoldon_tanulo_magyar_diakok_szama_orszagonkent_2015}}

Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.

{{EMBED:https://www.facebook.com/penzcentrum/posts/10154063181438762

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 28. csütörtök
Simon, Szimonetta
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 27. 20:59