6 °C Budapest
Ezt tanítják a külföldi csúcsegyetemeken: milliókat kereshetsz majd vele

Ezt tanítják a külföldi csúcsegyetemeken: milliókat kereshetsz majd vele

Pénzcentrum
2016. március 31. 05:51

A mai kisiskolások kétharmada valószínűleg olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A technológia gyors fejlődése miatt nemcsak sok munkahely jövője vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a mai oktatás? Mit kell tanulni ma ahhoz, hogy a jövőben esélyünk legyen a munkaerőpiacon? Fel lehet erre egyáltalán készülni?

Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében.

A mai kisiskolásoknak a kétharmada olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik.

- világít rá frissen készült kutatásában az Engame Akadémia, a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva.

Hogyan lehet erre felkészülni?

Mivel a tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, ezért nagyon fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség és a tudás más kontextusban való alkalmazásának képessége.

Hazánkban a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.

Miért van erre szükség?

A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata (LinkedIn) 2014-ben vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami 5 évvel korábban még nem is létezett. A lista élén az olyan pozíciók végeztek, mint:

  • IOS fejlesztő
  • Android fejlesztő
  • Zumba oktaó
  • Social media gyakornok

Mit gondolunk a hazai oktatásról?

Az Engame Akadémia, amely 2010 óta segít a középiskolásoknak és az egyetemistáknak megtalálni a helyüket a világban, most több mint ezer diákot, szülőt és pedagógust kérdezett meg a hazai oktatás színvonaláról, a külföldi továbbtanulásról alkotott véleményükről. A felmérésből kiderült, hogy a három megkérdezett csoport közel azonos véleményen van, nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak tartja a tananyag mennyiségét.

A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni az iskola után, egynegyedük pedig külföldre menne. A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit is szeretne továbbtanulni a későbbiekben. A felmérésben résztvevők között a legtöbben a gazdasági pályán képzelik el magukat.

Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.

Mi hiányzik?

A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.

Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.

Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál

- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.

Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".

A külföldi továbbtanulás a megoldás?

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.

Melyik a legjobb magyar egyetem?

A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.

Európa 200 legjobb egyeteme között jelenleg nincsen magyar egyetem.

A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.

{{EMBED:infogram_0_a_kulfoldon_tanulo_magyar_diakok_szama_orszagonkent_2015}}

Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.

{{EMBED:https://www.facebook.com/penzcentrum/posts/10154063181438762" data-title="" data-src="https://e.infogram.com/js/dist/embed.js?snm">Infogram beágyazás
infogram_milyen_teruleten_szeretnel_tovabbtanulni_a_kozepiskola_utan}}

Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.

Mi hiányzik?

A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.

Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.

Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál

- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.

Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".

A külföldi továbbtanulás a megoldás?

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.

Melyik a legjobb magyar egyetem?

A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.

Európa 200 legjobb egyeteme között jelenleg nincsen magyar egyetem.

A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.

{{EMBED:infogram_a_kulfoldon_tanulo_magyar_diakok_szama_orszagonkent_2015}}

Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.

{{EMBED:https://www.facebook.com/penzcentrum/posts/10154063181438762

NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 28. hétfő
Stefánia
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. november 28. 10:30