Hasztalan az áfa-visszatérítés? Sok idős magyarnak még kétnaponta se futja egy rendes ebédre

A kormány legújabb intézkedései között szerepel a részleges áfa-visszatérítés terve a második félévtől zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlása esetén nyugdíjasok számára. A tervek szerint átlagosan 2 ezer forint járhat az időseknek havonta vissza, de maximálisan 10-15 ezer forint, melyet nyilván a fogyasztás befolyásol - miből, mennyiért és mennyit vásárol valaki. Üdvözlendő, hogy valamilyen formában támogatást kapnak az idősek élelmiszer-kiadásai, hiszen az utóbbi években egyre nőtt azoknak az időseknek az aránya, akik nem tudták megoldani a megfelelő élelmezésüket. Kérdés, hogy ez az áfa-visszatérítési rendszer valós segítséget tud-e jelenteni a számukra.

Az Eurostat folyamatosan monitorozza az európai országokban a lakosság anyagi helyzetét. Fontos mutatószámokat jelentenek az anyagi helyzet körvonalazására, hogy az egyes háztartások be tudják-e fizetni rendben a számláikat, fel vannak-e készülve kisebb-nagyobb váratlan kiadásokra, gondot jelent-e számukra az elhasználódott ruhatár vagy bútorok cseréje. Az egyik mérőszám ezek közül azt mutatja, hogy a háztartások hány százaléka engedhet meg magának, hogy kétnaponta hús- vagy halétel kerüljön az asztalra, vagy ezekkel megegyező tápértékű vegetáriánus alternatíva. Magyarországon a lakosság 14,7 százaléka nem engedheti meg magának ezt, az EU-átlag 9,5 százalék. 

Az egyes eltérő helyzetű háztartásokat külön is vizsgálja az európai statisztikai hivatal. Így például a medián bér 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkező háztartásokat külön is vizsgálják. Az ilyen magyar háztartások csaknem 45 százaléka nem engedheti meg magának a tápláló étkezést, amivel itt a második legrosszabb a helyzet az Európai Unióban: csak a szlovákok vannak előttünk.

Rosszabb a helyzet, ha megvizsgáljuk, hogy az idősek esetében mennyien vannak, akik nem tudnak kétnaponta hús, vagy más azzal egyenlő tápértékű ételt tenni az asztalra. Magyarországon az utolsó friss adatok alapján minden 5. egyedül élő idős van ilyen helyzetben. Az olyan háztartásokban, ahol két felnőtt él, és az egyikük legalább 65 év feletti, más sokkal kevesebben - 14 százalék - érintettek. Ez valamivel még kevesebb is, mint a teljes lakosságra érvényes arány - ebből is kitűnik, hogy az egyedül maradó idősek anyagi helyzete jelentősen megváltozhat:

A grafikonon még a gyermeket eltartó háztartások és az eltartott gyermeket nem nevelők közti különbséget is szerettük volna megmutatni. Az eltartott gyermeket nevelők helyzete egyértelműen rosszabb, csaknem 17%-ot ér el a megfelelő táplálkozást biztosítani nem tudok aránya. Ha pedig az alacsony jövedelmű gyermeket nevelő háztartásokat nézzük, Magyarországon a legrosszabb az arány az egész EU-ban: 47,7 százalékos.

Aki nem dolgozik, ne is egyék

Természetesen, azok a háztartások, akik kétnaponta nem tudnak húst, vagy más tápláló ebédet tálalni, nem csak eszerint az egy mutató szerint vannak a legrosszabb helyzetben. Akiknek gondot jelent már az élelmiszer-vásárlás is, azoknak nyilvánvalóan nagy anyagi terhet jelent a lakhatás, rezsi, ruházkodás, közlekedés költsége, az egészségügyi kiadások is. A kormány intézkedései azonban nem sokat tudnak enyhíteni a hátrányos helyzetű csoportok nélkülözésén.

A most bejelentett nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítés is - a nyugdíjemeléshez hasonlóan - azoknak kedvez majd jobban, akiknek eleve van pénzük vásárolni, akik többet tudnak költeni. Ők majd - a jelenlegi tervek szerint - a következő havi nyugdíjukhoz "bónuszként" megkapják a visszatérített áfát is. Aki már eddig sem vett drága zöldséget, gyümölcsöt - esetleg csak krumplit -, az most sem fog tudni többet költeni, és így keveset számít majd az a csekély áfa, amit visszatérítenek a következő nyugdíjjal. Akinek a jövedelme, nyugdíja magas, az megint jól jár, aki most is nélkülöz, annak ez aligha segítség.

Farkas András nyugdíjszakértő ennek kapcsán felvetette, hogy - ha már nem a nyugdíjemelést választja a kormány eszközként, hogy támogassa a nyugdíjasokat - a részleges áfa-visszatérítés helyett adhatnának egyösszegű kompenzációt, egységes összegben. Fejenként 24 ezer forint (júliusi osztás esetén fél évre 12 ezer forint) járhatna, ha a kormányzat szerint havi kétezer forinttal kell támogatni a nyugdíjas bevásárlást a zöldség, gyümölcs, tejtermék fronton. Ennek az összegnek is jó része azonnal visszakerülne a költségvetésbe adóbevételként, miközben az erősebb nyugdíjas vásárlóerő keresleti oldalról tudná pörgetni a magyar gazdaságot - fejtette ki a szakértő.

Azonban a kormányzat korábbi ciklusaiban sem szeretett "egységes" támogatásokat adni. Többször felmerült a folyamatosan elszegényedő, leszakadó kisnyugdíjasok megsegítése kapcsán, hogy egy plusz havi nyugdíj helyett egységes összeget kapjon minden nyugdíjas - például az átlagnyugdíj összegét - 13. havi nyugdíj címén. Ez segítene a szegényeken, a nagypénzű nyugdíjasoknak pedig egyébként sem lenne érvágás, ha nem duplán kapják a nagy nyugdíjat. Ezt a kezdeményezést elhárították. Ugyanígy nem akar változtatni a kormány az éves nyugdíjemelés százalékos rendszerén, melyről már sok szakértő bebizonyította, hogy a tehetős rétegnek kedvez, a kisnyugdíjasok pedig egyre szegényebbek lesznek ezáltal.

Neked sem lesz elég az állami nyugdíj? Hasonlítsd össze a nyugdíjpénztári lehetőségeket!

Az áfa-visszatérítés ötlete helyett is annyi "egységes" segítő megoldás létezne azon túl is, amit Farkas András javasolt - például az áfacsökkentés -, de úgy tűnik, ismét egy olyan intézkedést sikerült kitalálni, ami csak bizonyos csoportoknak kedvez igazán, hizlalja a gazdagok zsebét, de szinte nem is érinti a szegényebbekét.

Ahogy egyébként a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességének terve is azoknak kedvez leginkább, akiknek bejelentett, jól fizetett állása van. Amíg az adókedvezményekkel tovább tömik a tehetős rétegek zsebét, a családi pótlék összege pedig 2009 óta változatlan. Egy gyermek esetén például 12 200 forint az összege havonta - ebből 2009-ben 60 liter pasztőrözött 2,8%-os tejet lehetett venni, 2024-ben már csak 26-ot a KSH éves átlagár-kimutatásai alapján. Almában számítva 62 kilót ért a családi pótlék 2009-ben, tavaly már csak 21-et, anno 27 kiló paradicsomot kaptunk volna 12 200 forintért, 2024-ben már csak 10-et.

Többen élünk rosszabbul, mint 4 éve

Ha a magyar adatok változását megvizsgáljuk az elmúlt 10 évből, láthatjuk, hogy 2018-ig meredeken csökkent azoknak az aránya, akik nem tudtak megfelelően étkezni. Akkor stagnálás kezdődött, utána pedig 2022 és 2023 folyamán ismét emelkedésnek indult az arány. Feltehetően az ezekben az években tomboló infláció is tehetett róla, hogy a statisztikák szerint egyre többen lettek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy két naponta tápláló ételt fogyasszanak.

Az egyedül élő idősek, vagy kétszemélyes koros háztartások esetében 2022-ben meghaladta az arány a 2017-es szintet is. Ha pedig megvizsgáljuk a gyermeket nevelők és gyermek nélküli háztartások különbségét, látható, hogy 2016-tól kezdve 2022-ig a gyermeket nem nevelő háztartások körében nagyobb volt azoknak az aránya, ahol a megfelelő étkezés anyagi teher. 2023-ban viszont ez megfordult és az eltartott gyermeket nevelők körében a 2017-es szint fölé nőtt az arány!

Ha pedig kifejezetten az alacsony jövedelmű háztartásokat vizsgáljuk, akkor látható, hogy 2023-ban a 29,6 százalékos arány 44,9-re emelkedett, mely a 2016-os szintet is meghaladja. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében szintén az eltartott gyermeket nevelő háztartásokban volt kisebb a nélkülözők aránya, 2023-ra ez viszont ugyancsak megfordult. Az alacsony jövedelmű egyedül élő idősek étkezését szintén súlyosan érintették a 2023-as év gazdasági eseményei - 29,9 százalékról 44,4 százalékról nőtt a vizsgált arány. A két fős háztartásokban, ahol idősek (is) élnek, kevésbé volt drasztikus a növekedés.