Így járhat fix emelés minden nyugdíjasnak az áfa-visszatérítés helyett: kijönne a matek?

A KSH adatai szerint 2024-ben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100 forintot ért el, ami 13,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben az átlagnyugdíj 2024 decemberében mindössze 234.426 forint volt, ami a nettó átlagkereset 54,5%-át tette ki. A 2025. januári 3,2%-os nyugdíjemelés után az átlagnyugdíj 241.923 forintra emelkedett. Ugyanakkor az infláció januárban 5,5% volt a KSH szerint, így a nyugdíjemelés csak részben kompenzálja a pénzromlást - írja a Portfolion megjelent írásában Farkas András nyugdíjszakértő.

A keresetek 2025-ben várhatóan tovább nőnek: egyes szektorokban kiemelkedő, 20-30%-os béremelések várhatók. A pedagógusok 21,2%-os, a vízügyi dolgozók 30%-os emelést kapnak, míg országos szinten átlagosan 8-10%-os bérnövekedés prognosztizálható.

A kormány a nyugdíjasok helyzetének javítására új megoldást vezet be: az év második felétől részleges áfa-visszatérítést biztosít a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlása esetén. A visszatérítés egy speciális kedvezménykártyával lesz igénybe vehető, és automatikusan érkezik majd a nyugdíjjal együtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a visszatérítés havi felső határa 10-15 ezer forint lehet. A rendszer 2,5 millió jogosultat érint majd, és a tervek szerint a második félévtől lép életbe.

Farkas András szerint egyszerűbb és célszerűbb lehetne egy rendkívül "áfa-könnyítő" pótlólagos nyugdíjemelés végrehajtása olyan összegben, amilyen összeget a tervezett speciális áfa-visszatérítés révén a nyugdíjasok megsegítésére szánnának.

Ugyanis, szerinte ha például azt feltételezi a kormányzat, hogy a 2 millió nyugdíjast minden hónapban 2 ezer forint áfa-visszatérítés illetné meg átlagosan, ez 0,8% rendkívüli nyugdíjemelésnek felelne meg. Ha az lenne a feltételezés, hogy 3 ezer forint lenne az átlagos havi áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak, akkor az kb. 1,2%-os pótlólagos nyugdíjemelést jelentene.

A nemzetgazdasági miniszter 2,5 millió jogosulttal számolva a visszatérítés havi felső korlátjaként ezeknél sokkal magasabb összegeket, 10-15 ezer forintot említett. Tízezer forintos havi visszatérítési korlátot feltételezve 5%-os, 15 ezer forint esetén 7,5%-os pótlólagos emelésre lenne szükség - sorolta Farkas András.

A pótlólagos emelés azért is lenne jobb megoldás, mert annak közel fele persze azonnal vissza is kerülne a költségvetésbe, hiszen beépülne a nyugdíjasok mindennapi vásárlásaiba a plusz összeg, amelynek adótartalma (áfa, kiskereskedelmi adók, extraprofit adók, jövedéki adók és így tovább) azonnal állami bevételként jelentkezne, amelyből máris fedezet lenne teremthető a következő nyugdíjemelésekhez.

Természetesen ez a pótlólagos nyugdíjemelés nem helyettesíthetné, csak kiegészíthetné a nyugdíjtörvény szerint járó visszamenőleges nyugdíjemelési korrekciót, ami akkor jár, ha az éves szintű infláció meghaladná a januári nyugdíjemelés 3,2%-os mértékét. Ezt a visszamenőleges emelést vagy egyösszegű korrekciót a nyugdíjtörvény novemberre írja elő. A kormányzat a korrekciós lépéseket bármelyik korábbi hónapra is előrehozhatja (amint ezt az elmúlt években már kétszer is megtette, egy-egy nyárközepi rendkívüli visszamenőleges emeléssel.)

- írta. Ha az élelmiszerek drágulása miatt júliustól megvalósulhatna egy rendkívül áfa-könnyítő emelés, annak mértékét már a várható éves infláció figyelembevételével lehetne meghatározni.

Egyösszegű kompenzáció is lehetett volna

A szakember azt is felvetette, hogy ha a kormányzat nem szerette volna, hogy ez a részleges áfa-visszatérítés beépüljön a nyugdíj összegébe (egy emelés beépülne), akkor választhatta volna az egyösszegű kompenzációt is például egy áfa-könnyítő rendkívüli nyugdíjprémium formájában, amelynek egységes összege lenne.

• Fejenként 24 ezer forint (júliusi osztás esetén fél évre 12 ezer forint) járhatna, ha a kormányzat szerint havi kétezer forinttal kell támogatni a nyugdíjas bevásárlást a zöldség, gyümölcs, tejtermék fronton.
• Fejenként 36 ezer forint (fél évre 18 ezer forint) járhatna, ha a kormányzat szerint havi háromezer forinttal kell támogatni a nyugdíjas bevásárlást.
• Fejenként 60 ezer forint (fél évre 30 ezer forint) járhatna, ha havi ötezer forinttal kívánják támogatni a nyugdíjas bevásárlást, és így tovább.

Ennek az összegnek is közel a fele szinte azonnal visszakerülne a költségvetésbe adóbevételként, miközben a nyugdíjas vásárlóerő erősítése miatt a keresleti oldalról képes lenne némi plusz erővel pörgetni a magyar gazdaságot.

A személyes és részleges nyugdíjas áfa-visszatérítésnek, az ehhez tervezett kedvezmény kártya kiadásának, használatának, a visszaélések megelőzésének, a visszatérítés keretösszege méréséhez és az eseti visszautalásoknak vagy azoknak havonta a nyugdíj összegéhez történő hozzáadásának nem ismert a logisztikai háttere, ellenben akár a nyugdíjemelés, akár a nyugdíjprémium azonnal eljuttatható lenne a jogosultak számára a megbízhatóan működő, létező eljárási rendszerek révén -fogalmazott.

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA