A Pénzcentrumon szinte egymást érik azok ahírek, miszerint valamelyik magyar banknak nem működik az internetes és/vagy mobil applikációs felülete. Sőt, ha a Facebookon rákeresünk szinte bármelyik hazai pénzintézet hivatalos fiókjára, akkor rövid utánajárást követően biztosan találunk olyan kommenteket, amik arról szólnak, hogy az ügyfelek nem tudnak belépni a netbankjukba, nem tudnak utalni és a többi. A meghibásodások mögött állhat valamilyen, az ügyfelek számára ismeretlen, a bank által előre nem jelezhető részleges/teljes leállás. De maga az intézmény is tarthat korábban már meghirdetett rendszerfrissítéseket.

Milliók maradnak hoppon

Azért, hogy tisztábban láthassunk a különböző banki leállásokat illetően kíváncsiak voltunk arra, mennyien használják egyáltalán a különböző intézmények internetbankjait és/vagy mobil applikációit. Az általunk megkérdezett pénzintézetek információi alapján:

• az OTP internet és mobilbanki platformot rendszeresen használók száma meghaladja az 1 millió főt
• a K&H Banknak május végi adatok szerint 289 ezer aktív e-bank és 154 ezer aktív mobilbanki felhasználója van
• a CIB-nél több mint 120 ezer ügyfél használja az internetbanki megoldásokat és mobilalkalmazásokat

Mindez azt jelenti, hogy még a legkisebb ügyfélkörrel rendelkező bank esetében is több mint 100 ezer azon ügyfelek száma, akik a leállás időintervallumában nem tudják úgy mozgatni pénzüket, ahogy szeretnék. A fenn említett bankokon kívül megkerestük egyébként az Erste, a Raiffeisen, a Budapest Bank és a Takarékbankot is, ám ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak szerkesztőségünknek.

Nagy a titkolózás

Az ügyfélszámokon túl kíváncsiak voltunk olyan égető kérdésekre is, hogy:

• Az utóbbi 5 évben hány olyan internetbankhoz/telefonos applikációhoz köthető leállásuk volt, aminek következtében ügyfeleik nem tudták használni egyik, másik vagy mindkettő szolgáltatást?
• Érkezett-e panasz - ha igen mennyi - a felhasználók részéről Önökhöz a leállások miatt?

Ezekre a kérdésekre azonban egyik intézménytől sem érkezett válasz. A CIB Bank ugyanakkor beszámolt arról, hogy

Az internetbankot és mobil applikációt érintő problémákkal kapcsolatban az OTP azt közölte lapunkkal, hogy

A tervezett leállásokkal kapcsolatban a K&H pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy 

Az ügyfelek védelmére kitérve az MKB, arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy

A leállásokkal kapcsolatban, ha pontos statisztikai adatokat a bankok nem is közöltek, az ügyfelek tájékoztatásának fotonosságát nem győzték hangsúlyozni. Szinte mindegyik intézmény kiemelte, hogy előre tervezett leállásról minden esetben, a lehető legtöbb fórumon jó előre értésesítik az ügyfeleket, és a nem várt hibákról is, amint lehet Facebookon, hivatalos honlapon és a bankfiókokban is tájékoztatást adnak.

Bonyolult rendszerek, pórul járt ügyfelek

Mivel az általunk megkérdezett pénzintézetek egyáltalán nem vagy csak nagyon szűkszavúan nyilatkoztak arról, milyen meghibásodások állhatnak a leállások mögött, ezért megkérdeztük Jakab Péter, bankbiztonsági és IT szakértőt, mi történik valójában akkor, amik a banki rendszerek átmenetileg elérhetetlenné válnak:

A hibák javításával kapcsolatban a bankbiztonsági szakértő felhívta a figyelmet, hogy a digitális rendszerek a jelentkező hibák egy részét rendszerkiesés nélkül, akár automatikusan is képesek javítani.

- tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta, hogy a fentebb említett hibák mellett számtalan egyéb ok is lehet, ami az internet banki rendszerek használhatóságát időlegesen korlátozhatja. 

Ilyenek lehetnek az e rendszerek ellen irányuló esetleges számítógépes támadások vagy a bankoknak adat-hálózati szolgáltatást nyújtó kommunikációs rendszerek hibái.

A váratlan meghibásodásokon túl Jakab Péter azt is elmondta lapunknak, hogy "az előre tervezett leállások mögött rendszerint olyan rendszer megújítási, funkció bővítési, rendszer karbantartási feladatok állnak, melyeket működő rendszerek mellett nem lehet elvégezni. Ilyen lehet egy új szoftver verzió bevezetés vagy például biztonsági szoftver javítások telepítése az internet banki rendszert futtató gépek operációs rendszerén."

Arra a kérdésünkre, hogy: Mi lehet annak az oka, hogy valamelyik banknál kevés, míg más bankoknál több az előre nem tervezett leállás? A szakértő elmondta, hogy a "pénzintézetek internet banki szolgáltatásaikat eltérő programokkal, különböző hardver és alap szoftver környezetekben futtatják. Ebből következően e rendszerek stabilitása is eltérő lehet függően az előző tényezők mellett a rendszermódosítási, tesztelési eljárásoktól és ezek gyakoriságától."

- mutatott rá az IT szakember.