2018. október 16. kedd Gál

Rengeteg a leállás a magyar bankoknál: ügyfelek millió nem férnek a pénzükhöz


Szinte egymást érik azok a hírek, mely arról számolnak be, hogy éppen melyik magyar banknál tapasztalható éppen valamilyen szintű leállás, aminek következtében az ügyfelek nem tudják használni internetbankjukat és/vagy a pénzintézet mobil applikációját. Bár a kimaradásokat rendszerint a lehető legrövidebb idő alatt igyekeznek orvosolni az érintettek, mégis egy-egy előre nem látott hiba okán több százezer ügyfél maradhat hoppon. A pénzintézetek ugyanakkor rendkívül szűkszavúan nyilatkoznak a felmerülő problémák számáról és miértjükkel kapcsolatban, ezért szakértő segítségével mentünk utána, mi történik valójában akkor, amikor valaki nem tud belépni internetbankjába, nem tud utalni vagy nem tudja használni bankja mobil applikációját.

A Pénzcentrumon szinte egymást érik azok a hírek, miszerint valamelyik magyar banknak nem működik az internetes és/vagy mobil applikációs felülete. Sőt, ha a Facebookon rákeresünk szinte bármelyik hazai pénzintézet hivatalos fiókjára, akkor rövid utánajárást követően biztosan találunk olyan kommenteket, amik arról szólnak, hogy az ügyfelek nem tudnak belépni a netbankjukba, nem tudnak utalni és a többi. A meghibásodások mögött állhat valamilyen, az ügyfelek számára ismeretlen, a bank által előre nem jelezhető részleges/teljes leállás. De maga az intézmény is tarthat korábban már meghirdetett rendszerfrissítéseket.

Milliók maradnak hoppon

Azért, hogy tisztábban láthassunk a különböző banki leállásokat illetően kíváncsiak voltunk arra, mennyien használják egyáltalán a különböző intézmények internetbankjait és/vagy mobil applikációit. Az általunk megkérdezett pénzintézetek információi alapján:

  • az OTP internet és mobilbanki platformot rendszeresen használók száma meghaladja az 1 millió főt
  • a K&H Banknak május végi adatok szerint 289 ezer aktív e-bank és 154 ezer aktív mobilbanki felhasználója van
  • a CIB-nél több mint 120 ezer ügyfél használja az internetbanki megoldásokat és mobilalkalmazásokat

Mindez azt jelenti, hogy még a legkisebb ügyfélkörrel rendelkező bank esetében is több mint 100 ezer azon ügyfelek száma, akik a leállás időintervallumában nem tudják úgy mozgatni pénzüket, ahogy szeretnék. A fenn említett bankokon kívül megkerestük egyébként az Erste, a Raiffeisen, a Budapest Bank és a Takarékbankot is, ám ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak szerkesztőségünknek.

Nagy a titkolózás

Az ügyfélszámokon túl kíváncsiak voltunk olyan égető kérdésekre is, hogy:

  • Az utóbbi 5 évben hány olyan internetbankhoz/telefonos applikációhoz köthető leállásuk volt, aminek következtében ügyfeleik nem tudták használni egyik, másik vagy mindkettő szolgáltatást?
  • Érkezett-e panasz - ha igen mennyi - a felhasználók részéről Önökhöz a leállások miatt?

Ezekre a kérdésekre azonban egyik intézménytől sem érkezett válasz. A CIB Bank ugyanakkor beszámolt arról, hogy

online csatornáink esetében a rendelkezésre állás éves szinten 99 százalék feletti, a kieséseket a legtöbb esetben tervezett karbantartások okozzák. Ilyenekre évente 3-4 alkalommal kerül sor, ilyenkor a csatornák egységesen általában 2-4 órán keresztül nem érhetőek el, jellemzően az éjszakai órákban. Ezeket a kieséseket minden esetben előre meghirdetjük a Facebook oldalunkon és a honlapunkon, ha hosszabb idejű tervezett kiesésről van szó, akkor push üzenetben is értesítjük mobilapp használó ügyfeleinket. Ezen kívül karbantartásokhoz nem köthető, üzemzavar miatt bekövetkező leállások is előfordulhatnak, ezek jellemzően 30-90 percen  belül elhárításra kerülnek.

Az internetbankot és mobil applikációt érintő problémákkal kapcsolatban az OTP azt közölte lapunkkal, hogy

az elektronikus banki rendszerben történő fennakadások esetében általában nincs szó leállásról, ilyenkor inkább az elektronikus fizetési szolgáltatások hosszabb-rövidebb időre lelassulhatnak. Ezeket az eseteket a banki szakemberek a lehető legrövidebb idő alatt minden esetben elhárítják.

A tervezett leállásokkal kapcsolatban a K&H pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy 

azok minden esetben éjszaka történnek, hogy minél kevésbé akadályozzák ügyfeleink napi bankolását. Tervezett leállások esetén új fejlesztések kiadása, észlelt hibák javítása és háttérrendszerek frissítése zajlik, csatornánként átlagosan havi 2 ilyen alkalom fordul elő.

Az ügyfelek védelmére kitérve az MKB, arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy

bizonyos szolgáltatások tervszerű, előre bejelentett szüneteltetésére sor kerülhet a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, frissítése okán, karbantartási okokból, de akár Ügyfeleink védelme érdekében is. Ez utóbbira jó példa a legutóbbi adathalász típusú támadási kísérlet miatti korlátozás.

A leállásokkal kapcsolatban, ha pontos statisztikai adatokat a bankok nem is közöltek, az ügyfelek tájékoztatásának fotonosságát nem győzték hangsúlyozni. Szinte mindegyik intézmény kiemelte, hogy előre tervezett leállásról minden esetben, a lehető legtöbb fórumon jó előre értésesítik az ügyfeleket, és a nem várt hibákról is, amint lehet Facebookon, hivatalos honlapon és a bankfiókokban is tájékoztatást adnak.

Bonyolult rendszerek, pórul járt ügyfelek

Mivel az általunk megkérdezett pénzintézetek egyáltalán nem vagy csak nagyon szűkszavúan nyilatkoztak arról, milyen meghibásodások állhatnak a leállások mögött, ezért megkérdeztük Jakab Péter, bankbiztonsági és IT szakértőt, mi történik valójában akkor, amik a banki rendszerek átmenetileg elérhetetlenné válnak:

Internet banki rendszerek általában szoros kapcsolatban állnak az adott bank számlavezető  és bankkártya rendszerével vagy szerves részei egy központosított integrált banki rendszernek, működésük internet adathálózati kapcsolatot igényel valamint tranzakció hitelesítő eljárásuktól függően rendszerint a GSM hálózatok SMS szolgáltatásait is használják. Ezek az együttműködő rendszerek önmagukban is nagy összetettségű, bonyolult informatikai rendszerek, bármelyikük meghibásodása, degradált működése negatív hatással lehet az internet banki rendszer használhatóságára. Ezen rendszerek hardver, szoftver és konfigurációs hibái állnak leggyakrabban az internet banki rendszerek átmeneti kiesése mögött.

A hibák javításával kapcsolatban a bankbiztonsági szakértő felhívta a figyelmet, hogy a digitális rendszerek a jelentkező hibák egy részét rendszerkiesés nélkül, akár automatikusan is képesek javítani.

Az ezt meghaladó hibák esetén a bankok szakemberei nagy erőkkel, - ez akár több tucat ember összehangolt munkáját jelenti -  a vonatkozó kidolgozott incidenskezelő eljárás rendszerint és az un. kritikus helyreállítási időn belül igyekeznek a hibát kijavítani. Ez az átfutási idő jellemzően kevesebb mint 60 perc

- tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta, hogy a fentebb említett hibák mellett számtalan egyéb ok is lehet, ami az internet banki rendszerek használhatóságát időlegesen korlátozhatja. 

Ilyenek lehetnek az e rendszerek ellen irányuló esetleges számítógépes támadások vagy a bankoknak adat-hálózati szolgáltatást nyújtó kommunikációs rendszerek hibái.

A váratlan meghibásodásokon túl Jakab Péter azt is elmondta lapunknak, hogy "az előre tervezett leállások mögött rendszerint olyan rendszer megújítási, funkció bővítési, rendszer karbantartási feladatok állnak, melyeket működő rendszerek mellett nem lehet elvégezni. Ilyen lehet egy új szoftver verzió bevezetés vagy például biztonsági szoftver javítások telepítése az internet banki rendszert futtató gépek operációs rendszerén."

Arra a kérdésünkre, hogy: Mi lehet annak az oka, hogy valamelyik banknál kevés, míg más bankoknál több az előre nem tervezett leállás? A szakértő elmondta, hogy a "pénzintézetek internet banki szolgáltatásaikat eltérő programokkal, különböző hardver és alap szoftver környezetekben futtatják. Ebből következően e rendszerek stabilitása is eltérő lehet függően az előző tényezők mellett a rendszermódosítási, tesztelési eljárásoktól és ezek gyakoriságától."

Egy ritkán módosított, és így már a "gyerekbetegségein" átesett rendszer nyilván stabilabb, mint amit gyakran módosítanak. Ugyanakkor az üzleti igények viszont ez utóbbi folyamatot erősítik

- mutatott rá az IT szakember.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a K&H Bank nyújtja, náluk 20 033 forintos törlesztőt ígér a 8,81%-os THM; de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében 20 252 forintos törlesztővel számolhatunk havonta. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB Bank, a Budapest Bank, a Cofidis, az ERSTE Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Pörögnek a pesti bérletautomaták: kaszálnak az ügyeskedők is
Nagyon pörög az automatás jegyvásárlás, és ezzel együtt a bűnözés is megjelent a gépek környékén.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk