A részvénypiac forgalma 11,6 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest.
Aranyat érhet most, ha valakinek van megtakarítása: dől a pénz azokhoz, akik félre tudnak tenni
Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz- írta meg a Portfolio.
Közzétette kedden „Előzetes pénzügyi számlák” statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank az idei első negyedévről, és ebből igazán szívderítő kép tárul elénk a megtakarítási piac alakulásáról. Most először átlépte a 100 ezer milliárd forintot a háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek az összértéke, ami így egy év alatt 15,4%-os növekedést jelent.
Ez persze a teljes nemzetgazdasági adat, egy másfél évvel ezelőtti reprezentatív felmérésünk szerint a magyarok mindössze 39%-a rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással, fél évig pedig csak a 18%-unk húzná ki.
A 100 ezer milliárd feletti összegben ráadásul a céges részesedések és a kevésbé megtakarítás jellegű követelések is megtalálhatók, ezért leválogattuk azokat az eszközöket, amelyek kifejezetten a megtakarítási piacon versengenek egymással. A Portfolio által megtakarításnak tekintett háztartási pénzügyi eszközök állománya március végén 55 ezer milliárd forint volt, vagyis
Nominálisan 17,6%-kal, reálértéken nagyjából 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Ekkora nominális bővülésre 2006 első negyedéve, vagyis éppen egy választási év kezdete óta nem volt példa, és mint az alábbi ábrán látható, 2022 vége óta nemcsak nominálisan, de reálértéken is fokozatosan nő a megtakarítások volumenének éves növekedési üteme, magunk mögött tudva a vágtató infláció káros hatásait.
Bár a legtöbb pénzt, csaknem 13 ezer milliárd forintot állampapírban tartunk, a leglátványosabb, 44%-os állománynövekedést mégis a befektetési alapok érték el az elmúlt egy évben, de a készpénzt és a bankbetéteket leszámítva a többi megtakarítási forma is szépen teljesített. Ez részben a lakossági kockázatvállalás erősödésére (sokakat rákényszerített az infláció, hogy kockázatot vállaljon), részben a tőkepiaci megtakarítások kedvező hozamkörnyezetére vezethető vissza.
Az infláció lecsengésének megfelelően 2023 negyedik negyedévében megállt a készpénz és a bankbetétek visszaesése is, az elmúlt fél évben tranzakciós alapon csaknem 850 milliárd forinttal gyarapodtak például a folyószámla-egyenlegek. A változások úgy mentek végbe, hogy az elmúlt évek slágerének számító állampapírok nem veszítettek: ha ezek kamatfizetését negatív tranzakciónak tekintjük (ahogy e statisztikájában az MNB is teszi), akkor is 154 milliárd forintnyi tőkebeáramlást látunk náluk még az idei első negyedévben is, ezzel az 594 milliárdos tőkebeáramlással büszkélkedő befektetési alapok és a 328 milliárd forinttal gyarapodó folyószámlabetétek után a harmadik helyre kerültek.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A megtakarítások 23%-a állampapírban, 21%-a befektetési jegyben, 19%-a folyószámlabetéten, 12%-a készpénzben van. A tranzakciók mellett az átértékelődések is pozitívan befolyásolják immár negyedik negyedévre a háztartási megtakarításokat. Itt újabb rekordot láthatunk:
még soha nem fordult elő, hogy a hozamoknak köszönhetően 950 milliárd forinttal értékelődtek volna fel az általunk megtakarításnak tekintett háztartási pénzügyi eszközök. Ebből mintegy 402 milliárdos elértékelődést a befektetési jegyek, 160 milliárdot a bankbetétek magyaráztak, utóbbinál a forint gyengülése is egyértelműen tetten érhető, amely növelte a devizában denominált megtakarítások forintértékét.
A kisebb volument képviselő, de tőkepiaci meghatározottságú pénzügyi eszközök közül a tőzsdei részvények, a nyugdíjpénztári megtakarítások és az életbiztosítások is jelentős pozitív átértékelődést mutattak fel, ugyanakkor tranzakciós alapon, vagyis a nettó tőkebeáramlás szempontjából meglehetősen gyengén teljesítettek, az életbiztosítások esetében még felül is múlta 16 milliárd forinttal a pénzkivonás a pénzbeáramlás mértékét.
A háztartási megtakarítások gyarapodását támogatja a követekező években az is, hogy az MNB legutóbbi Inflációs jelentésében olvasható előrejelzés szerint a megtakarítási ráta (vagyis a rendelkezésre álló jövedelem arányában átlagosan félretett összeg) 10% felett maradhat a magyar háztartásoknál.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








