Takarékoskodnának a magyarok, de nincs miből: ennyire keveset tudnak félretenni

Búcsú a pozitív indextől

Magyarországon a legfrissebb elérhető hivatalos adatok szerint a magas infláció miatt a vásárlóerőt meghatározó reálbérek a negatív tartományba kerültek. A múlt év egészét nézve a reálbérek mindössze 2,6 százalékkal nőttek, decemberben több mint 5 százalékkal csökkentek, idén januárban viszont már 7,6 százalékos süllyedést mutattak, amire másfél évtizeddel ezelőtt volt utoljára példa. A lakosság jövedelmi helyzetét a K&H saját, rendszeresen elvégzett felmérésén keresztül is monitorozza.

Ennek keretében a 20-65 éves, városban élő, legalább középfokú végzettségű lakosság köréből heti rendszerességgel 100 főt kérdeznek meg, mely minta nem, kor, régió, településnagyság szerint reprezentálja a népesség ezen részét. A válaszadók többek között beszámolnak az anyagi helyzetükről is, beleértve azt is, hogy a háztartásukban mekkora az összjövedelem, valamint a megtakarítás. Az adatok szerint a megkérdezetteknél a háztartás teljes átlagos jövedelme – amely a fizetés mellett az egyéb jövedelmeket is tartalmazza – éves összevetésben 10 százalékkal 494 ezer forintra nőtt a múlt év utolsó negyedévére.

Kevesebb jut a tartalékra

A jövedelmek emelkedése nem tud lépést tartani az árak emelkedésével. Ennek eredményeként akik tudnak félretenni, a korábbinál kisebb összeget fordítanak erre. Ez látszik abból is, hogy a K&H felmérése szerint a válaszadóknál az adott háztartás átlagos megtakarítása 2022 utolsó negyedévében meghaladta a 3 millió forintot, szemben a 2021 és 2020 hasonló időszakában mért 2,7 millióhoz, illetve 2,25 millióhoz képest. 2022 és 2021 között tehát 12 százalékos, egy évvel korábban viszont bő 20 százalékos volt a többlet, azaz  jelentősen visszaesett a megtakarítási dinamika.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt áll feketén-fehéren: egy magyar dolgozó átlagosan havi nettó 350 ezer forintot keres

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el.