Még mindig elképesztően sok pénz lapul a magyar párnacihákban: durva összegeket buknak rajta

Míg 2010-ben az éves GDP 8,7 százalékának megfelelő mennyiségű készpénz volt forgalomban, ez az arány 2019-re 13,9 százalékra emelkedett.

Amennyiben azonban az infláció tavalyi és idei megugrása tartósnak bizonyul, és ez idővel a kamatok emelkedését is magával hozza, akkor megnő majd a készpénztartás költsége - írja a Telex. Magyarországon a jegybank idén már meg is kezdte a kamatok emelését, ami nem meglepő az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemű, 4-5 százalékos inflációs számok láttán.

Ilyen magas infláció mellett a forgalomban lévő 7500 milliárd forint évente 300-350 milliárd forintot veszít a vásárlóértékéből. Ha Magyarországon az EU átlagára, 13,9 százalékról 10 százalékra csökkenne a készpénztartás , akkor a lakosság évi 100 milliárd forintot kereshetne, ha azt a pénzt lakossági állampapírban tartaná. Az MNB is sokszor hangsúlyozza, hogy a lakossági állampapír-stratégiának fontos eleme, hogy a jelenleg nem kamatozó hazai megtakarításokat, pénzügyi vagyont (benne a készpénzt, de ide lehet érteni a bankbetétek egy részét is) az állampapírok felé terelje. A kezdeti, 2019-ben látható lelkesedés után azonban a hazai lakosság már csak csökkenő ütemben veszi az állampapírokat, pedig a betétek magas aránya is nagy hozamáldozattal jár itthon.

Nem is beszélve arról, hogy a magyar lakosság híresen kevés részvényt és részvénybe fektető befektetési alapot tart, így az elmúlt másfél év tőzsdei emelkedéséből sem sok hazai háztartás profitált