Itt a hivatalos jelentés: szegények vagyunk, mint a templom egere

Az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének 68 százalékán áll Magyarország, legalábbis az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. Csak Bulgária (45%), Románia (54%), Horvátország (59%) és Lettország (64%) van mögöttünk, a lengyelekkel holtversenyben vagyunk. Az elmúlt években elhúzott mellettünk Észtország, Szlovákia, és Litvánia is, közeledett viszont Görögország, ahol ha kitart még néhány évig a gazdasági pangás, akkor akár a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok mindegyike lehagyhatja.

Ugyanakkor még a görög kudarc sem garantálná, hogy előrébb léphetünk az uniós fejlettségi hierarchiában, hiszen jelenleg a lengyel gazdasági kilátások középtávon kedvezőbbek, sőt a lett gazdaság is gyorsabban nő, mint a magyar. Így aztán 3-4 év múlva 3-6 ország lehet mögöttünk a fejlettségi rangsorban. (A gyengélkedő horvát, és a lényegesen fejletlenebb román és bolgár gazdaság mindenképpen fejletlenebb lesz.)

Az Eurostat a GDP/fő mutató mellett egy személyes fogyasztási mutatót (Actual Individual Consumption - AIC) is közöl, ami feltehetően jobban kötődik a személyes jólétérzethez. Bár az AIC és a GDP/fő között erős a kapcsolat, de azért vannak látványos különbségek. Számunkra a legfontosabb, hogy Magyarország ezen a listán hátulról a negyedik, vagyis rosszabb pozícióban van, mint a másik fejlettségi rangsorban. Ennek fő oka, hogy itt csak az EU-átlag 62 százalékán állunk, amit bizonyára a magas eladósodottság, és ennek következményei magyaráznak.

Kiugró még a görögök magas relatív fogyasztási szintje a fejlettségükhöz képest (83% vs. 72%), de a legnagyobb feltűnést az ír adat kelti. Az egy főre jutó GDP egyharmadával magasabb, mint az uniós átlag, a fogyasztás viszont érdemben elmarad attól (92%). Itt is a válság utáni törlesztési kényszer, illetve a külföldi tulajdonú cégek jövedelmekből való magas részesedése lehet a magyarázat.