Jelentősen nőttek a megtakarítások.
Itt a hivatalos jelentés: szegények vagyunk, mint a templom egere
Magyarország egy főre jutó GDP-je (holtversenyben) az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban - derül ki az Eurostat tegnapi jelentéséből. A személyes fogyasztásban pedig ennél is hátrébb vagyunk, hiszen csak három ország van mögöttünk. Rövid távon legfeljebb a görögöket előzhetjük meg, de ezzel sem biztos, hogy előreléphetünk.
Az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének 68 százalékán áll Magyarország, legalábbis az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. Csak Bulgária (45%), Románia (54%), Horvátország (59%) és Lettország (64%) van mögöttünk, a lengyelekkel holtversenyben vagyunk. Az elmúlt években elhúzott mellettünk Észtország, Szlovákia, és Litvánia is, közeledett viszont Görögország, ahol ha kitart még néhány évig a gazdasági pangás, akkor akár a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok mindegyike lehagyhatja.

Ugyanakkor még a görög kudarc sem garantálná, hogy előrébb léphetünk az uniós fejlettségi hierarchiában, hiszen jelenleg a lengyel gazdasági kilátások középtávon kedvezőbbek, sőt a lett gazdaság is gyorsabban nő, mint a magyar. Így aztán 3-4 év múlva 3-6 ország lehet mögöttünk a fejlettségi rangsorban. (A gyengélkedő horvát, és a lényegesen fejletlenebb román és bolgár gazdaság mindenképpen fejletlenebb lesz.)
Az Eurostat a GDP/fő mutató mellett egy személyes fogyasztási mutatót (Actual Individual Consumption - AIC) is közöl, ami feltehetően jobban kötődik a személyes jólétérzethez. Bár az AIC és a GDP/fő között erős a kapcsolat, de azért vannak látványos különbségek. Számunkra a legfontosabb, hogy Magyarország ezen a listán hátulról a negyedik, vagyis rosszabb pozícióban van, mint a másik fejlettségi rangsorban. Ennek fő oka, hogy itt csak az EU-átlag 62 százalékán állunk, amit bizonyára a magas eladósodottság, és ennek következményei magyaráznak.

Kiugró még a görögök magas relatív fogyasztási szintje a fejlettségükhöz képest (83% vs. 72%), de a legnagyobb feltűnést az ír adat kelti. Az egy főre jutó GDP egyharmadával magasabb, mint az uniós átlag, a fogyasztás viszont érdemben elmarad attól (92%). Itt is a válság utáni törlesztési kényszer, illetve a külföldi tulajdonú cégek jövedelmekből való magas részesedése lehet a magyarázat.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?
A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában
Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.
- Csehország Ukrajna 4-5 legnagyobb hadianyag-szállítója között van
- Kétpárti támogatást kapott az Ukrajnának nyújtandó segély az Egyesült Államokban
- Egy venezuelai földműves a legidősebb férfi a Földön
- Orbán Viktor nagy energiaügyi ígéretet tett Szerbiának
- Az eddig hittnél jóval több gyermek volt koronavírusos – itt a bizonyíték
- Otthagyja egyik csatára a PSG-t, már sejthető az is, hol folytatja
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


