Milliók jöhetnek össze, akár havi néhány ezerből is

Rendkívül aggasztó képet festenek a lakosság megtakarítási képességét firtató kutatások. Habár egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást idehaza is, a lakosság nagy részének teljes jövedelme megy el a megélhetésre. Így az sem meglepő, hogy

Pedig akár kisösszegű, de rendszeres megtakarításokkal is megéri elkezdeni; már havi 5-10 ezer forintos megtakarítással is felkészülhetünk egy váratlan kiadásra, vagy biztosíthatjuk gondtalan nyugdíjas éveinket. Az persze élethelyzetenként változó, hogy kinek melyik megtakarítási termék a legjobb választás. A konkrét megtakarítási lehetőség kiválasztásához több alapvető dologgal is tisztában kell lennünk:

• Pénzügyi helyzetünkkel

• Befektetési szokásainkkal

• Kockázatviselési hajlandóságunkkal

• Megtakarításunk konkrét céljaival

Ha ezeket tisztázzuk, azzal máris sokat szűkítettünk a körön, és egyből közelebb kerülhetünk a számunkra megfelelő megtakarítási konstrukció kiválasztásához.

Hogyan kezdjek neki?

A tudatos megtakarítást úgy tudjuk hatékonyan elkezdeni, ha pontosan tisztában vagyunk saját anyagi helyzetünkkel. Ha szűkösek erőforrásaink, a megtakarítást kezdjük alapos tervezéssel. Készítsünk családi költségvetést, írjuk össze bevételeinket (fizetés, szociális juttatások, stb.) és kiadásainkat (rezsi, utazási költségek, törlesztőrészlet, élelmiszer-költségek, stb.), és nézzük meg azt, melyek azok a területek, ahol a következő hónapban néhány ezer, tízezer forintot tudunk spórolni.

Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeket csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebből egyértelműen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni.

A legcélszerűbb, ha a megspórolt összeget még hónap elején félretesszük, és lehetőleg később sem használunk fel belőle. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetőleg ugyanannyit - vagy a meghatározott összegnél többet - tegyünk félre. Döntsük el, mi a megtakarítás célja: esetleg egy új mosógépre gyűjtünk, lakásfelújításra teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk egyetemi éveire, vagy nyugdíj-kiegészítésre. Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk.

Hova tegyük, amit megspóroltunk?

Miután kiszámoltuk, hogy mennyit tudunk félretenni, érdemes tehát elgondolkodni, mit is szeretnénk elérni. Fontos cél lehet akár a hétköznapi biztonság megteremtése is, annak átgondolása, mihez kezdünk, ha valamilyen betegség ér vagy esetleg a munkánkat veszítjük el. Háromhavi fizetésnek megfelelő megtakarítás a legtöbb esetben fedezi ezeket az átmeneti időszakokra eső költségeket. Ha ilyen megtakarítást szeretnénk, akkor érdemes betétben lekötni vagy legalább az átlagnál magasabb hozamot nyújtó számlán tartani a pénzünket.

A nyugdíjcélra takarékoskodóknak az egyik legjobb pénzügyi megoldás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. A tulajdonos dönthet például arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba - részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe - fektessék, a nyugdíjjogosultság idejéig nem fér hozzá a megtakarításához. A befizetések összegét előtakarékossági támogatás is növelheti. A számlatulajdonos a számlára befizetett összeg 20 százalékának elejéig (de legfeljebb 100 vagy 130 ezer forintnak megfelelő összegig életkortól függően) rendelkezhet az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. A legalább tíz éves megtakarítás ráadásul kamatadó-mentes, így a végén nem kell a hozam 16 százalékát befizetni az államkasszába.

Több adómentes megtakarítás is létezik még. Lakáscélra a lakáskasszákban tehetünk félre, de a biztosítók is kínálnak úgynevezett unit-linked termékeket, melyekkel több a megtakarítás után adómentesség érhető el. Ezeknél a termékeknél érdemes nagyon figyelni a szerződés megkötésekor, a legtöbb esetben az első években a befizetett tőke egy részét elveszíthetjük, ha a megtakarításunkhoz kell nyúlnunk.

A bankokban is elérhető tartós befektetési számlán (TBSZ) megtakarítva ettől nem kell félnünk. A TBSZ esetén három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatunk a megtakarításunk hozamához. A pénzünkhöz pedig akkor is könnyen hozzáférhetünk, ha hirtelen bajba kerülünk, persze a kamatok részleges elvesztése és a kamatadó megfizetésével mellett.

A biztonság mellett a megtakarításunk akár lakásfelújításra is költhetjük. A megfelelő beruházással havonta is több ezer forintos megtakarítást érhetünk el, amit később újra megtakarításra fordíthatunk - és ingatlanunk értékét is növeljük vele. Ha havonta csak 10 ezer forintot teszünk félre, három év után kicserélhetjük a lakásunk nyílászáróit, hiszen 5 százalékos kamattal számolva közel 400 ezer forint gyűlik így össze, de lakáskasszában ez akár több százezer forinttal is nagyobb megtakarítás is lehet. Persze vannak nagyobb megtérülésű felújítási lehetőségek is, ilyen lehet egy családi ház esetén a rezsit akár 60 százalékkal is csökkentő szigetelési munkák.

Összefoglalva tehát a bankokban több olyan termék is megtalálható, mellyel állami segítséggel vagy adómentesen takaríthatunk meg akár egy-két ezer forintból is havonta. Legyen megtakarítási célunk és próbáljunk egyre többet félretenni, ahogy ezt megengedhetjük magunknak. Legalább a más költségeink növekedésével arányosan növeljük megtakarításainkat is.