A tb nem lesz elég! Ki kaphat kedvezményt?

A világban egyre több helyütt merül fel a probléma: egyre több pénzt emészt fel az egészségügy működtetése, miközben egyre több ember veszi igénybe a szolgáltatásokat. Azt mindenhol világosan látják, hogy az állam önmagában képtelen előteremteni a szükséges pénzt, így szükség van a lakosság öngondoskodási hajlandóságának növelésére. Az USA, Kína, Szingapúr, de a szomszédos Ausztria is ilyen módszerrel működteti az egészségügyet.

Bár az említett országok más és más adottságokkal rendelkeznek, az ott alkalmazott módszerekben több hasonlóság is felfedezhető. A legfontosabb azonosság, hogy az USA, Kína és Ausztria is igyekszik valami módon rábírni állampolgárait, hogy önként tegyenek félre pénzt későbbi egészségügyi gondjaik költségeinek fedezésére - mondta Kiss Norbert a Corvinus Egyetem kutatója. Adókedvezményekkel ösztönzik azokat a hosszútávra szóló megtakarításokat, amelyeket később egészségügyi vagy nyugdíj célra fordíthatóak.

Ezek a magán egészségbiztosítási konstrukciók amellett, hogy könnyítik az állam terheit, számos kedvezményt tartogatnak azok számára, akik hajlandóak az öngondoskodásra, sőt azok számára is, akik erre egyátalán nem hajlandóak. A biztosított betegség esetén szakszerű orvosi tanácsokat kap, nem kell várnia arra, hogy feltárják, pontosan mi baja is van, maga választhat orvost, sőt adott esetben még kiesett kereset pótlására is mód nyílhat.

Ez az állami rendszert kiegészítő megoldás nem csökkenti az állami bevételeket, hiszen a közterheket mindenki fizeti továbbra is. Az egészségügyi kiadásokat viszont csökkenti, hiszen a biztosított máshol veszi igénybe a szolgáltatást, így a biztosítással nem rendelkezőkre az állam többet költhet. Sem a betegeknek, sem az államnak nem kell szembenéznie az orvosok és ápolók elvándorlásával sem, mert a biztosítottak pénze az ágazatban marad. Az öngondoskodni valamilyen okból nem tudó betegek számára előny, hogy javul az egészségügyi ellátás színvonala, rövidülnek a várólisták.

A nyilvánvaló előnyök ellenére Magyarországon nem nagyon ismert és kedvelt megtakarítási formák az egészségi célra szolgáló konstrukciók. Furcsa módon a szomszédos Ausztriában az egészségügy finanszírozásában jóval kisebb szerepe van a magántőkének (23,8 százalék), mint nálunk (35 százalék), ám a sógoroknál a lakosság egyharmadának van egészségbiztosítása, még nálunk jó ha tíz százalékos az arány - hívta fel a figyelmet Hegymegi Anita, az Uniqua Biztosító területvezetője.

Valamivel jobb a helyzet az egészségpénztárak tekintetében, melyeknek már több mint egymillió tagja van. (Közülük a legnagyobb OTP Egészségpénztár, melynek 207 ezer tagja van és csaknem 10 milliárd forintos vagyont kezel.) A kedvező helyzet ellenére azonban ezen a területen is megtorpanás látható, főként a gazdasági válság hatásai miatt. Az egészségpénztárak tagdíjbevételei 2010-ig emelkedtek, azóta esnek. Ráadásul a tagok többet költenek, mint befizettek. Zömében gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és egyre nagyobb mértékben egészségügyi szolgáltatásokra ment el a pénz - ismertette a piaci tendenciákat Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Bár az, hogy Magyarországon még nem alakult ki a vegyes rendszer, annak több oka van. Nincs meg a megfelelő szabályrendszer, az intézmények nem készültek fel a biztosítottak eltérő igényeinek kielégítésére, de maga a lakosság sem igen ismerte fel azt a problémát, hogy néhány éven belül a tb befizetésén túl adózott jövedelméből is félre kell tenni egészségügyi célokra. A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy ezt aligha lehet elkerülni.