20 °C Budapest

Nyugdíjszámítás 2013: újabb csapás az alacsony keresetűekre

Pénzcentrum
2012. június 4. 11:17

Az alacsony keresetűeket hozza hátrányba és a magasabb jövedelműeknek kedvez a kormány azzal, hogy a jogszabályban foglaltakkal ellentétben 2013-tól nem a bruttó, hanem a jelenlegi módszernek megfelelően a nettó keresetek után számítanák a nyugdíjakat. Ráadásul úgy próbálja meg beállítani a törvénymódosítást, hogy arra a nyugdíjak adómentességének megőrzése miatt van szükség, miközben semmilyen jogszabály nem írja elő azt, hogy a bruttó béreken alapuló számítási mód mellett adót kellene fizetni az öregségi ellátások után.

Megtévesztő a kormány érvelése, amely szerint azért számolnák 2013-tól is a nettó, nem pedig a bruttó bérek alapján a nyugdíjakat, hogy továbbra se kelljen adót fizetni az öregségi ellátások után. A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere az általa beterjesztett törvénymódosítási javaslat indoklásában azt sugallja, hogy ha az 1997-ben elfogadott szabályok szerint 2013-tól a nettó helyett a bruttó bérekből számították volna a nyugdíjat, akkor személyi jövedelemadót kellett volna utána fizetni. "Bruttó keresetből bruttó összegű nyugdíj megállapítása lenne előírva... Mindez felvetné a nyugdíjak adóztatásának kérdését is" - áll az előterjesztésben.

Csakhogy a hatályos törvények szerint a bruttó kereseteken alapuló számítás egyáltalán nem jelentené azt, hogy a nyugdíjak után adót kellene fizetni - mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. melléklete ugyanis határozottan kimondja: a szociális juttatások közül adómentes a nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben sem szerepel egyéb, mint hogy a 2012. december 31-e után megállapítandó nyugdíjak esetében az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető bruttó átlagkeresettől függ. Vagyis a jogszabályban egy szó nem esik arról, hogy bruttósítanák a nyugdíjakat, vagyis adót kellene utánuk fizetni.

Elfogadható érvelés lenne, ha a kormány bevallaná, hogy a közeljövőben változtatni kíván a nyugdíjszámítási módszeren, és ezért nem látja értelmét egy új metódus életbe léptetésének. Az adókötelezettségre való hivatkozás azonban megtéveszti az embereket - véli Angyal József. A törvénymódosítás részletes indoklásában szereplő érvelésnek pedig - miszerint a bruttó keresetből történő nyugdíjmegállapítási szabályok a kétpilléres nyugdíjmodell megváltozása miatt okafogyottá váltak - semmi értelme nincs. A kétpilléres nyugdíjmodell megváltoztatásának semmi köze nincs ahhoz, hogyan kell számítani a nyugdíjakat.

Az NGM által támogatott nyugdíjreformról ITT OLVASHATSZ! Állami nyugdíjpara: így nézne ki az új pontszerző rendszer

A korábbi éveket megvizsgálva elmondható, hogy a nettó, illetve a bruttó béreken alapuló számítási rendszer nagyjából azonos összegű nyugdíjat eredményezett volna. Nézzünk meg egy nyugdíj előtt álló munkavállalót, aki 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben is a havi minimálbérnek megfelelő éves keresettel rendelkezett. Ha feltételezzük, hogy a magánszemélynek 40 év szolgálati ideje van, akkor a 3 év adatából 65 412 forint számított nettó átlagkeresetet kapunk. Ennek 80 százaléka, 52 330 forint a nyugdíj összege. Ugyanez a bruttó 79 359 forint átlagkeresettel számolva a következő: az 1997-ben törvénybe iktatott szorzók szerint a bruttó összeg után 66 százalékkal számolt nyugdíj havi 52 377 forint lenne. Tehát a 2011-ig számolva szinte teljesen megegyezne az ellátás összege a két számítási mód esetén.

Jelentős változás következik viszont be, ha figyelembe vesszük a 2012-es minimálbér összegét is. Ha a 2009-2012 közötti négy év átlagát vesszük , akkor a nettó keresetből számított nyugdíj összege 51 980 forintra csökken az adójóváírás kivezetése miatt, míg a bruttó keresetekből számított nyugdíj 54 633 forintra emelkedne a bruttó bérek jelentős emelkedése következtében. Még nagyobb a különbség, ha csak a 2012-es év átlagából számolunk. Havi 93 ezer forintos bruttó bérrel számolva a nettó keresetből számított nyugdíj összege 50 934, míg a bruttó keresetből számított nyugdíj összege 61 380 forintra emelkedne.

Ha például valaki 2009-2012 között minden évben havi bruttó 150 ezer (évi 1 millió 800 ezer) forintot keresett, akkor a nettó bérre vetített számítás mellett nagyjából 92 ezer forint, a bruttó bér alapján számítva viszont 104 ezer forint lenne a becsült nyugdíja 40 év szolgálati idő után. Ezek alapján a 2013-tól tervezett nyugdíjszámítási mód előnyösebb lett volna az alacsony keresetűeknek - érvel Angyal József.

Az idei évben az adójóváírás eltörlése miatt a legkisebb jövedelmek bruttóban 15-20 százalékkal emelkedtek. Ez azonban csak ahhoz volt elég, hogy a nettó keresetek a 2011. évi szinten maradjanak. Ezzel szemben a 16 százalékos egykulcsos adó, valamint a gyermekek utáni adóalap-kedvezmény bevezetésével óriási mértékben megnőtt a magasabb jövedelműek nettó bére. Az idei évben a 2 millió 424 ezer forint jövedelemig megszűnt az 1,27-szeres szuperbruttósítás, ennek előnyét a magasabb jövedelműek is élvezik.

Az adószakértő hozzáteszi: a leírt példák csak elméleti jelentőségűek, hiszen 40 év szolgálati idő esetén nemcsak az utolsó néhány évvel kell számolni. Az viszont jól érzékelhető, hogy hosszabb szolgálati idő mellett az alacsony keresetű, de bérkompenzációban részesülő magánszemélyek jobban jártak volna a bruttó kereseteken alapuló számítással. Ugyanakkor hozzátartozik a képhez az is, hogy a 40 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezőknek is előnyösebb a nettó béreken alapuló számítási mód, mint a bruttó bér alapú - teszi hozzá az adószakértő.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 28. kedd
Vencel
39. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?