1 °C Budapest

Állami nyugdíjpara: így nézne ki az új pontszerző rendszer

Pénzcentrum
2012. június 3. 08:09

A gyermekvállalást honoráló, pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer bevezetését szorgalmazza a Népesedési Kerekasztal. A javaslatot az Új Baby Boom - A középosztály gyermekvállalási forradalma című vitaanyagban tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. A legnagyobb ellenérzéseket az válthatja ki, hogy a koncepció alapján az egygyermekesek és a gyermektelenek csökkentett összegű nyugdíjat kapnának. Kérdéses, hogy az elképzelések megvalósulnak-e. A Fidesz ugyanis már 11 éve dédelgeti az egyéni számlás rendszer bevezetésének ötletét, de jövőre sem lépi meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, amelynek lényege, hogy 2013-ban is a jelenlegi nyugdíjszámítási módszer marad életben, szemben a korábban törvényben rögzítettekkel, amelyek szerint a következő évtől már nem a nettó, hanem a bruttó keresetek alapján kellett volna számítani a nyugdíjakat. Megszületett a magánnyugdíj-pénztári tagok által várt törvénymódosítás is: teljes összegű nyugdíjat kapnak a 2010. szeptember 30-át követő időszakra.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A svéd és a német nyugdíjmodell
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba.
A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak - magyarázza Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.

"Minden eszközzel világossá kell tenni, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése" - szögezi le a Nemzetgazdasági Minisztérium Családbarát Magyarországért Munkacsoportja által közzétett Új Baby Boom vitaanyagban a Kopp Mária, időközben elhunyt orvos-pszichológus nevével fémjelzett Népesedési Kerekasztal. Az általuk javasolt nyugdíjrendszer az egyéni járulékbefizetésekre alapulna. A nyugdíj megállapításának alapját az új rendszerben a biztosított idő alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér és a várható átlagos élettartam képeznék. Eddig a rendszer nagyjából megegyezne a Németországban alkalmazottal, azonban egy jelentős korrigáló tényezőt is beiktatna, mégpedig azt, hogy a megszerzett pontok alapján kiszámított járadék megállapításakor a felnevelt gyermekekhez kötődő pénzbeli és időbeli ráfordításokat is figyelembe venné.

Az előterjesztés szerint a pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszerben tökéletesen megvalósul a generációk közötti szolidaritás. Egyértelműen meghatározható, hogy a magánszemély mennyi járulékot fizetett be az előző generáció nyugdíjának biztosítására, és saját maga mennyi nyugdíjra számíthat.

A vitaanyagban szinte szó szerint köszönnek vissza a Botos József egyetemi docens, a Heller Farkas Közgazdasági Intézet vezetője, valamint Botos Katalin, egyetemi tanár, a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője által a Pénzügyi Szemlében közölt cikksorozatban megfogalmazott nyugdíjreform-elképzelések. A két közgazdász javaslatának lényege: a nyugdíjrendszert úgy kell fenntarthatóvá tenni, hogy az intézkedések a negatív népesedési folyamatok megfordításához is hozzájáruljanak.

Az általuk javasolt pontozásos rendszer lényegét a 2010-es adatokra alapozva a következő számítással mutatják be:

Az adott évben a nyugdíjjárulék mértéke összesen 34 százalék volt (egyéni járulék 10, a munkáltatói 24 százalék). A havi bruttó átlagbér 213 ezer, a nettó 139 ezer forint volt. A bruttó bérre vetített 34 százalék 72 420 forintot tett ki. Ez az összeg a nettó bérre vetítve mintegy 52 százalékos járulék-mértéket jelent. Ebből - az akkori szabályok és járulékmértékek szerint - 36 százalék fordítódott az öregségi nyugdíjakra.

A pontrendszer nemzetközi gyakorlata szerint a nettó átlagbér jelent egy pontot. Ily módon az évente fizetett 36 százaléknyi, nettó átlagbérre eső járulék 0,36 pontot jelent. Vagyis 40 év szolgálati idő alatt egy, a mindenkori átlagbért kereső munkavállaló összesen 14,4 pontot szerez.

A pontrendszer szerinti nyugdíjat úgy számítják ki, hogy az aktív korban megszerzett pontok számát elosztják a nyugdíjba menetel időpontjában várható élettartam éveinek számával. Az így kapott hányados, és a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér szorzata a nyugdíjas nyugdíjjáradéka.

2010-ben 17,5 év volt a nyugdíjba vonulás után várható élettartam a nemek átlagában. Vagyis a példa szerinti átlagnyugdíjat úgy kapjuk meg, ha a 14,4 pontot elosztjuk 17,5-tel, majd a kapott 0,82-os számértéket megszorozzuk az adott évi nettó átlagbérrel, azaz 139 ezer forinttal. Így 114 ezer forint lesz az átlagos nyugdíj a 2010-es adatokkal számolva. Természetesen az átlagtól eltérő keresettel rendelkezők, akik ennek megfelelően több, vagy kevesebb járulékot fizettek, ennek megfelelően több, vagy kevesebb pontértékre tettek szert, s így nyugdíjuk is az átlagtól eltérő lesz - magyarázzák a szakértők.

A Fidesz sem tudja, pontosan mit akar
Az egyéni számla nem új keletű elképzelés, a Fidesz már több mint 10 éve ezt a rendszert látja az "átlátható nyugdíjrendszer hatékony eszközének" - mint ahogy egy 2001. június 26-án kelt, a Pénzcentrum.hu birtokában lévő, nyugdíjreformról szóló tájékoztatóban is megfogalmazta az akkori Pénzügyminisztérium, amelyet Varga Mihály, jelenlegi IMF/EU tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszter vezetett. Az elképzelések szerint a rendszer "lényege, hogy a befizetett járulékot a biztosítottak egyéni számláján tartják nyilván. A felhalmozott tőke nagyságát - ezáltal az ellátások színvonalát - a befizetett járulék, valamint az egyéni számla indexálásának mértéke határozzák meg. A számla indexálása ... elképzelhető, hogy bérkövető, vagy állampapírhozam-követő, vagy állampapírhozam- és inflációkövető lesz" - áll a tizenegy évvel ezelőtt kiadott tájékoztatóban. Ennek alapján a svéd és a német modell is beleférne a kormány koncepciójába.

Varga Mihály a két évvel ezelőtti választások előtt, 2010 januárjában a Figyelőnek nyilatkozva megerősítette, hogy a Svédországban már tizenöt esztendeje működő rendszer az a bizonyos koncepció, amely mentén kormányra kerülve a nyugdíjrendszert átalakítanák. Az írás megjelenését követően azonban Varga Mihály visszakozott, és a következőket nyilatkozta egy sajtótájékoztatón: "a svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk". Az Új Baby Boom program szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a német alapokon nyugvó pontozásos rendszer felé hajlik.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök lépten-nyomon azt hangoztatja - elsősorban a bírák korábbi nyugdíjazásának elrendelése védelmében -, hogy Magyarországon mindenkire egységesen meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár érvényes, szakmai előterjesztések folyamatosan számolnak a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségével. Már a 2001-ben körvonalazódó elképzelésekben is az szerepelt, hogy az új rendszerben a nyugdíjkorhatár csak viszonyítási alapként működne, mindenki szabadon dönthetne arról, hogy korábban nyugdíjba megy és kevesebb lesz az ellátása, vagy a magasabb ellátásért tovább dolgozik.

Mindenkinek kellene maga mögé állítania egy új járulékfizetőt

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a befizetett járulékok alapján járó nyugdíjaknál azt is figyelembe kell venni, hogy rendelkezésre állnak-e majd az adott időszakban azok a munkavállalók, akik a járulékot fizetik. A rendszer fenntarthatóságához minden jelenleg aktív korúnak legalább egy járulékfizetőt kellene maga mögé állítania. Ehhez az kellene, hogy a szülőképes korú, 15-49 év közötti nők átlagosan legalább 2 gyermeket vállaljanak. Ezzel szemben - a 49 évesnél idősebb nők gyermekeivel is számolva - a teljes termékenységi arányszám csak 1,34 (a 2009-es statisztikai számok alapján). Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági átlagban csak 0,67 járulékfizető lép egy nyugdíjba menő helyébe.

"Ahhoz tehát, hogy a nyugdíjasok megkapják majd nyugdíjukat, azaz a rendszer ne omoljon össze, ne váljon finanszírozhatatlanná, brutális járulékemelésre lenne szükség" - írják Botosék A kötelező nyugdíjrendszer reformjának egy lehetséges megoldása: pontrendszer és demográfia című tanulmányukban. Ez azonban nagymértékben rontaná nemzetközi versenyképességünket, és ellentétes lenne a piaci versenyképességet fokozni kívánó kormányzati szándékokkal.

A másik lehetséges megoldás a nyugdíjak egységes csökkentése. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett pontszámnak csak a 67 százalékát lehetne figyelembe venni a nyugdíjak megállapításánál. Más szóval, egyharmaddal kevesebb lenne a nyugdíjra kiosztható összeg. 

ELINDULT A TURMIX, A PÉNZCENTRUM HETI HÍRLEVELE!

Ha a napi hírzaj nélkül szeretnéd olvasni a Pénzcentrum legjobb anyagait, IRATKOZZ FEL HETI HÍRVELEÜNKRE, A TURMIXRA. A legizgalmasabb sztorijaink, heti egyszer, egyenesen a postaládádba.

Csökkentett nyugdíj az egygyermekeseknek és a gyermekteleneknek

Véleményük szerint ennek az összegnek az elosztását célszerű lenne egyénenként differenciálni a pontszámok segítségével. Különbséget kellene tenni azok között, akik csupán járulékot fizettek, illetve azok között, akik a járulékfizetés mellett vállalták a gyermeknevelés költségeit. Más szóval, a rendszer figyelemmel lenne arra, hogy valaki állított-e a helyébe járulékfizető utódot.

Amennyiben a szülőpár két gyermeket felnevel 18 éves koráig, a nyugdíjat az egyéni számlájukon összegyűjtött pontszám alapján számítják ki. A korábbi számpélda alapján tehát az átlagjövedelmet szerző munkavállaló akkor kaphatná meg a 14,4 pontot, ha állított maga mögé járulékfizetőt, azaz van szülőpáronként két gyermek. Ha csak egy gyermek van a családban, akkor viszont 26 százalékkal (jelen esetben 3,7 ponttal) csökkenteni kellene a pontok számát. A gyermektelenek pontszámaiból 38 százalékot (5,5 pontot) nyesnének le - Botosék szerint ez méltányos lenne, hiszen egyáltalán nem állítottak járulékfizetőt maguk mögé, ami 50 százalékos csökkentést indokolna.

Ezzel szemben három gyermek esetén 15 százalékkal (2,2 ponttal), négy gyermeknél pedig 24 százalékkal (3,5 ponttal) növelnék a pontszámot. Az arányokat hosszabb időszakonként a reprodukciós rátához lehetne igazítani. A gyesen, gyeden lévőknek, valamint a főállású anyaságot vállalóknak a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér utáni pontszámokat írnák jóvá.

A tanulmány szerint joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a gyermeket (különböző okokból) nem vállalók esetében a kialakuló pontszám nagyon alacsony nyugdíjat biztosítana. Ezen vagy olyan módon lehet segíteni, hogy az érintettek többet fizetnének be a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és ezáltal magasabb pontot szereznének, vagy az egyénileg takarékoskodnának.

"Látszatra a pontrendszer igazságtalanul sújtja a gyermeket önhibájukon kívül nem vállalókat, de lássuk be, hogy ebben az esetben sincs mögöttük járulékfizető" - fogalmaznak a közgazdászok. Ha nem kell gyermekekre költeni, akkor a megtakarítási lehetőség számukra elvileg önkéntes formákban adott. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a társadalombiztosítási reform mellett is fontosak maradnak a nyugdíjcélú egyéni megtakarítások, ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztárak.

Csak a 40 évnél fiatalabbakat érintené az új rendszer

Mikor lesznek egyéni számláink?
"Mi a helyzet az egyéni számlákkal?" Mi a nyugdíjrendszer átalakításának tényleges iránya: svéd modell vagy német pontrendszer?" címen intézett írásbeli kérdést Kiss Péter, az MSZP országgyűlési képviselője Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez. A tárcavezető június 1-jén kelt válaszában a következőket írja:"Bármely nyugdíjrendszer korrekt működésének alapja a pontos nyilvántartási rendszer, ennek megteremtésén dolgozunk. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) egy pályázat eredményeként kezdte meg az új rendszer felállítását . E munka során meghatározott korosztályokba tartozó (1955-1959 között született) biztosítottakkal hivatalból kezdeményezett eljárás keretében az ONYF munkatársai leegyeztetik, illetve módosítják az úgynevezett nyugdíjvárományokról vezetett hatósági nyilvántartás adatállományát. Ezt követően - a tervek szerint - a hivatalból kezdeményezett egyeztetés folytatódik tovább . E munka során válik teljes körűvé a nyugdíjvárományokról vezetett hatósági nyilvántartás . A pontos nyilvántartási rendszer birtokában tudja a Kormány felelősen kialakítani álláspontját a nyugdíjrendszer kialakításának irányáról".

Az új rendszer nem érintené a jelenlegi nyugdíjasokat és a következő néhány évben nyugdíjba menőket, mivel ők - úgymond - már eddig teljesítették a társadalombiztosítás felé az elvárást, hogy maguk helyett egy járulékfizetőt állítottak, mivel az érintett korosztály felnevelt átlagosan két gyermeket a valós vagy virtuális párokra vetítve. Nem érintené a rendszer a 40 év fölöttieket sem. Esetükben ugyan nem kizárt, de nem elvárható a rendszer által kívánatosnak tartott két gyermek felnevelése, az érintett korosztályba tartozók pedig visszamenőlegesen nem tudnak változtatni gyermekvállalási döntésükön. A gyermekek szerinti differenciálást ezért csak a 2032 (vagy inkább a 2035 - a szerk.) után nyugdíjba menőknél vennék figyelembe a nyugdíj megállapításakor. Így kellő idő lenne arra, hogy e feltételeknek megfelelően alakítsák a polgárok életvitelüket és nyugdíj-előtakarékosságukat.

A javaslat leszögezi: hiába születik elegendő gyermek, ha a foglalkoztatási lehetőségek beszűkülnek. A gazdaságpolitika első számú prioritásává kell tenni, hogy kellő számú munkahely keletkezzen - hangsúlyozzák Botosék. Emellett különféle ösztönzőkkel, differenciáltan csökkentett járulékteherrel támogatni kell a gyermekesek foglalkoztatását. A gyermekes nők munkavállalásának elősegítése mellett az is fontos lenne, hogy a többgyermekes apák is előnyt élvezzenek az alkalmazás terén, hiszen nagy családról kell gondoskodniuk.

A közgazdászok szerint nincs idő a nyugdíjrendszer hosszabb távú reformjának halogatására. A jelenlegi kormány egyelőre addig jutott, hogy megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert. Arról viszont még nem született meg a politikai állásfoglalás, hogy pontosan milyen társadalombiztosítási nyugdíjrendszert vezessen be Magyarország a jelenleg érvényben lévő helyett. Az, hogy az NGM a Népesedési Kerekasztal javaslataként ugyan, de nyilvános vitára bocsátotta Botosék elképzeléseit, azt jelzi, hogy jelen állás szerint a kormányzat a magyar specialitással megspékelt német modell mellett tette le a voksát.

Itt a törvénymódosítás: teljes összegű állami nyugdíjat kapnak a magánpénztári tagok is
A nyugdíjrendszert jelentősen módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint - a hatályos törvénnyel ellentétben - 2013-tól nem változnának a nyugdíjszámítási szabályok, a bruttó helyett továbbra is a nettó átlagbér szolgál a nyugdíj alapjául. Módosultak volna az adott szolgálati időhöz tartozó szorzószámok is. Az állami rendszerben minden egyes ledolgozott év az átlagkereset 1,65 százalékával, míg pénztártagság esetén 1,22 százalékkal lett volna egyenlő. Az egyedüli változás a most alkalmazandó rendelkezésekhez képest, hogy megszűnik a legmagasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítása. Ez 2013-ra egyébként is jelentőségét veszítette volna, néhány főt érintene, éves kihatása az 1 millió forintot sem éri el. A törvényjavaslat módosítja a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képletét. Ezzel egyértelművé válik, hogy a tagok a 2010. szeptember 30-át követő időre - mivel azóta ők is 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba - teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak. A törvénymódosítás egyben azt is előre vetíti, hogy a következő évben nagy valószínűséggel nem változik meg alapjaiban a nyugdíjszámítás rendszere.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 5. vasárnap
Vilma
48. hét
December 5.
Advent (2.)
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?