Miközben a bankkártyás vásárlás a vevő számára ingyenes, addig a pénzintézetek az ilyen műveletek után éves szinten több milliárd forintot tesznek zsebre. Ugyancsak milliárdos nagyságrendű a nemzetközi kártyatársaságokhoz befutó, a plasztiklapok használatából adódó díj nagysága - írja a Magyar Nemzet.
A hab a tortán, hogy mivel ezek a társaságok a kártyás fizetéshez kapcsolódó adminisztratív feladataikat külföldi központjaikban végzik, a magyarországi kártyahasználat miatt keletkező bevételeik után itthon nem is kell adót fizetniük. A MasterCard és a Visa Europe - e kártyatársaságokról van szó - elsősorban azáltal vihetik ki akadálytalanul és legálisan külföldre ezeket a pénzeket, hogy a hazai cégjog erre lehetőséget ad számukra.
A MasterCard csupán képviseletet és "szervizirodát" működtet hazánkban, a Visa pedig tavaly október óta "fióktelepként" van jelen. Főleg az előbbi világcégnél szokatlan, hogy nem hozott létre magyarországi leányvállalatot, hiszen a MasterCard Budapestről irányítja a hat régiós országban zajló tevékenységét.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








