33 °C Budapest

Nyugdíjvita: ki nevet a végén? - Ringbe száll az Alkotmánybíróság

2011. július 12. 04:44

Reményt ébresztettek a magánnyugdíj-pénztári tagokban is az állami nyugdíjrendszer tervezett átalakításáról nemrégiben napvilágot látott elképzelések: mégiscsak viszontlátnak valamit abból a járulékból, amelyet ellátási kötelezettség nélkül elvon tőlük az állam? Szakértők szerint egyelőre még nem érdemes beleélniük magukat az érintetteknek a számukra kedvező változtatásokba. Sorsdöntő lehet, hogyan határoz az Alkotmánybíróság, amely ma kezdi el tárgyalni a nyugdíjrendszer átalakításának jogszerűségét vitató beadványokat.

A jövőbeni állami nyugdíjrendszer alapja az egyéni számla lesz - derült ki a Pénzcentrum.hu által június 29-én megszellőztetett, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumi által készített koncepcióból. A tervek szerint a számlán csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, s a nyugdíjjogosultság megállapításánál csak ezt az összeget vennék figyelembe.

A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. Fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet.

A cikk, amely elindította a vitákat és találgatásokat: Állami nyugdíjpara: jön a szuperbruttó szuperbruttója KATTINTS!

Duplájára növekedhet a magánnyugdíj-pénztári tagdíj is?

Sorsdöntő határozatot hozhat
az Alkotmánybíróság
Ma kezdi el tárgyalni az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztári rendszer átszervezése miatt benyújtott felülvizsgálati kérelmeket. A taláros testület határozattervezetet vitat meg, nem pedig végzést - írta a Népszabadság. Szakértők szerint ennek nagy jelentősége van.
Végzésről ugyanis akkor szokott tárgyalni a testület, amikor nem tudja érdemben megvitatni az előterjesztést. Úgy tűnik, hogy az alkotmánybírák a módosított alaptörvény mellett is látnak mozgásteret, hogy érdemben foglalkozzanak a beadványokkal.
Elenyésző az esélye annak, hogy a tavaly év végén elfogadott, a vegyes nyugdíjrendszer egészét újraértelmező jogszabálycsomagot megsemmisítsék, annak viszont annál nagyobb, hogy a nyugdíjpénztári tagok számára kulcsfontosságú kérdésekben akár az állam ellen döntsenek. Ilyen kérdés lehet a pénztárban maradók nyugdíjjogosultsága: ők a hatályos jogszabályok szerint a pénztárban maradásukkal lemondtak arról, hogy a továbbiakban az állami nyugdíjrendszerben jogosultságot szerezzenek - attól függetlenül, hogy a munkaadójuk változatlanul az állami alapba fizeti utánuk a járulékot. Szakemberek azt mondják, elképzelhető, hogy ezt a rendelkezést megsemmisíti az Alkotmánybíróság.

Ezen a ponton indultak meg a találgatások, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekre milyen hatással lenne, ha 20 százalékra emelnék a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulékot. Jelenleg az állami és a magánpénztárakba is ugyanannyi, 10 százalék járulék, illetve tagdíj folyik be. Felmerül a kérdés, hogy ha az állami pénztárba befolyó járulék a duplájára emelkedne, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjra is ugyanez vonatkozna-e.

Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője háromféle forgatókönyvvel számol. Úgy véli, egyelőre csak találgatni lehet, hogy ebben a kérdésben milyen szándék vezérli a kormányt.

Az egyik lehetséges irány, hogy megduplázzák az egyéni nyugdíjjárulékot, de a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés továbbra is 10 százalék maradna, a különbözet pedig az állami kasszát gazdagítaná. Alkotmányossági aggályok merülhetnének fel, ha két ugyanakkora egyéni járulékot fizető közül az egyik magánszemély kapna állami nyugdíjat a magasabb egyéni járulék fejében, a másik viszont nem.

Meglepő lépés lenne, ha helyzetbe hozná a kormány a pénztártagokat

A másik forgatókönyv az lehetne, ha a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében is elismernék a tagok jogosultságát a magasabb nyugdíj megszerzésére. Ez esetben két lehetőség adódna: vagy a teljes 20 százaléknyi járulékot a nyugdíjpénztárakhoz utalják, vagy vegyesen 10 százalékot a nyugdíjpénztárakba, 10 százalékot pedig az állami egyéni számlára.

Ekkor viszont ismételten járna állami nyugdíj a magánpénztári tagoknak is. Ez a lépés nagyon meglepő lenne az elmúlt hónapokban elfogadott törvénymódosítások fényében, amelyek azt a célt szolgálták, hogy az állami és a magánnyugdíj-pénztári tagság között kellően nagy legyen a különbség.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az elemző megjegyzi: a pénztárakban maradók is megkapják a 2011. december előtti állami nyugdíjjogosultságukat. Tehát a korábban szerzett jövedelmeik és befizetéseik után nyugdíjra lesznek jogosultak. Ha az egyéni számlás rendszer megvalósul, akkor a pénztártagok számára is elvileg kéne ilyen számlákat vezetni, ahol nyilvántartanák a korábbi járulékfizetéseiket.

 



Diszkriminatív lehet, ha csak az államiaknak jutna a munkáltatói járulékból

Első ránézésre a harmadik megoldás lenne a legegyszerűbb, mégpedig az, ha nem változna a munkavállalói, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék mértéke, hanem az egyéni befizetéseket kiegészítenék a munkáltatói hozzájárulások egy részével. A munkáltatói hozzájárulás egy részének elkülönítése az egyéni számlákon viszont a pénztártagok számára is nyugdíjjogosultságot teremtene.

Márpedig ezt szerette volna elkerülni a parlamenti többség azzal a törvénymódosítással, hogy 2011. december 1-től a munkáltatói járulékot nyugdíj-hozzájárulásra kereszteli át, amihez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Ez ahhoz kellett, hogy meg lehessen szüntetni a magánnyugdíj-pénztári tagok állami nyugdíjjogosultságát. A járulékbefizetés után ugyanis ellenszolgáltatás jár. Alkotmányossági aggályokat vetne fel az a rendelkezés, ha csak az állami nyugdíjrendszerben írnák jóvá az egyéni számlákon a munkáltató hozzájárulásból átcsoportosított összeget - elmélkedik Szabics Zsolt.

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter szerint negyedik forgatókönyvvel is lehetne számolni. Eszerint csak az állami nyugdíjrendszerben lévőknél dupláznák meg az egyéni járulékot, a magánpénztári tagoknál maradna a 10 százalékos tagdíjbefizetés. Ebben az esetben viszont a pénztártagoknak jelentősen emelkedne a nettó keresetük, a növekményt megtakaríthatnák idős korukra például önkéntes nyugdíjpénztárban. Oszkó úgy véli, abszolút diszkriminatív lenne, ha az állami egyéni nyugdíjszámlákon elhelyezett pénzt úgy növelnék meg, hogy a munkáltatói hozzájárulás egy részét csoportosítanák át, ebből viszont kihagynák a magánpénztári tagokat.

 

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2022. július 4. 06:26
“Miért nem megy napjainkban még feljebb az arany, ilyen inflációs környezetben?” Az aran...
Kiszámoló  |  2022. július 3. 16:37
Bő ötven éve nem zárt olyan rossz első félévet az S&P 500, mint idén, 20% feletti zuhanás lett a...
Összkép  |  2022. július 2. 18:20
Egy új nemzedék lép be a felnőtt világba, az 1995 és 2009 között született Z generáció. A jövő egyre...
MEDIA1  |  2022. július 2. 10:09
Mong Attila újságíró volt a Media1 legutóbbi podcast- és rádióműsorának vendége, akit Németországban...
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?