16 °C Budapest

Internet vagy bankfiók? Sokan még mindig nem sajnálják a cipőtalp költséget

Pénzcentrum
2009. május 25. 11:17

A bankhasználati szokások megváltozásának egyik fontos elemeként jelentkezik az internetbanki szolgáltatások használatának terjedése. Egy év alatt közel 5%-kal nőtt Magyarországon a "netbankolók" száma és az emelkedés a gazdasági visszaesés ellenére töretlennek látszik. A Scale Research félévente végzett Bankindex kutatása alapján kitűnik, hogy az átlagos szám mögött előre jósolható és meglepő tendenciák egyaránt meghúzódnak: a magasan iskolázottak körében gyorsabban nő, mint a kevésbé iskolázottak között, nagyvárosban és vidéken egyformán gyorsan terjed, míg az egyes bankokat, illetve termékeket illetően nagyon nagy a szórás.

A Scale Research 2009 tavaszán, immár harmadik alkalommal végezte el a mintegy 1500 banki ügyfél megkérdezésén alapuló Bankindex kutatását. A bank- és termékválasztási, valamint termékhasználati szokások megismerését célzó kutatás legfrissebb adatai a netbankolás dinamikus terjedéséről szólnak. Bár összességében a bankkapcsolattal rendelkezők alig 9%-a használja még az internetbanki szolgáltatásokat, az egy év alatt lezajlott 4,3%-os bővülés mégis jelentősnek mondható. Különösen biztos a növekedés a 18-35 (6 %) és a 36-49 (8 %) közötti korosztály esetében, de még az 50 év felettiek körében is 2 %-os emelkedés volt tapasztalható.

"A bővülés hátterében egyrészt az internethasználat általános elterjedése húzódik meg, de egyéb kvalitatív vizsgálatainkból azt is tudjuk, hogy oldódni látszanak a netbank használatával kapcsolatos korábbi fenntartások, mint például az, hogy nem lenne biztonságos, vagy bárki hozzáférhetne az adatokhoz. Azt is feltételezzük, hogy a mostani körülmények között sokan keresik azokat a lehetőségeket, ahol gyorsan és olcsón tudják banki ügyeiket elintézni, erre pedig az internetbank kiválóan alkalmas" - mondta Sztrojiny Róbert, a Scale Rearch kutatója.

Jelentős szórás mutatkozik az egyes szolgáltatások netes használatában. A felhasználók túlnyomó többsége a számla történet megtekintése (90%-a) és az egyszeri Forint átutalás (66%-uk) funkciót használja. Ezeket - minden negyedik felhasználó révén - a csoportos átutalási megbízás, a csekk befizetés és a mobiltelefon feltöltés funkció követi. A legkevésbé előnyben részesített netbank szolgáltatások az egyszeri deviza átutalás, a befektetési és értékpapír műveletek és a kártyalimit módosítás, melyeket alig 3-4 %-nyian vesznek igénybe.

"A felhasználók elsősorban a privát pénzügyi helyzet szemmel tartására és viszonylag egyszerűbb pénzmozgatásra használják a netbankot. Bár egyre népszerűbbek az úgynevezett kényelmi funkciók, de még mindig elmaradnak az őket megillető helytől. Legelzártabbnak a pénzügyi befektetések területe tűnik, ehhez továbbra is legtöbben a személyes banki kontaktust igénylik. Ebben valószínűleg komoly szerepe van annak is, hogy a banki netes oldalak struktúrája, szakkifejezésekkel teletűzdelt megfogalmazásai elbizonytalanítják a használót. Biztosabbnak érzik, ha mindezt egy banki ügyintéző személyesen magyarázza el." - vélte Galla Krisztina, a Scale Research partnere és kutatási igazgatója.

A kutatás jelentős különbséget tár fel az egyes bankok között. A még 2008 első negyedévében végzett 1. Bankindex kutatásnál a vizsgálatban szereplő legtöbb bank megkérdezett ügyfeleinek kb. 50%-a jelölte a banki levelet, DM levelet, és alig 10%-uk jelölte az internetet, mint a bank irányából érkező elsődleges kapcsolattartási módot. Feltehetően a pénzpiaci válság következtében az említett két kapcsolattartási mód a vizsgált bankok esetében felértékelődni látszik, sőt egyes bankok esetében kiugróan megnőtt. Az internet mint kapcsolattartási csatorna - a megkérdezések tükrében - a CIB Bank esetében 11%-ról 32%-ra, az Unicredit Banknál 9%-ról 18%-ra, míg a Raiffeisen Bank gyakorlatában 12%-ról 18%-ra nőtt. A hagyományos eszköznek tekinthető banki levél, DM levél használatában pedig - a CIB Bank kivételével - gyakorlatilag valamennyi vizsgált bank 20% körüli növekedést produkált, sőt az OTP Bank esetében 51%-ról 84%-ra, az MKB Banknál 51%-ról 81%-ra, a Takarékszövetkezetek gyakorlatában pedig 35%-ról 74%-ra ugrott.

"Az intenzívebbé vált banki kommunikációt az ügyfelek irányából érkező kommunikációval is érdemes egybevetni. A válság kitörése óta a bankfiókok szerepe megnőtt. Amíg 2008. első negyedévében a válaszadók 70%-a nevezte meg a bankfiókokat, mint első számú kommunikációs csatornáét, addigra arányuk mára 90%-ra nőtt. Különösen igaz ez a Takarékszövetkezet esetében, ahol az ügyfelek kizárólag személyesen intézik pénzügyeiket." - összegezte Galla Krisztina. "Ugyanakkor ez sem mond ellent annak, hogy mind az ügyfelek, mind a bankok egyre szívesebben használják a technológia által nyújtott lehetőségeket, mint amilyen például az internetbank vagy a mobilbank. Mi magunk is kíváncsiak vagyunk arra, hogy az internet bankok még dinamikusabb térhódításával párhuzamosan vajon erőteljesen csökken-e majd a bankfiókok használata az ügyfelek körében." - zárta Galla Krisztina.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 28. kedd
Vencel
39. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?