Óriási nyereségre tehettek szert azok, akik júliusban a forintárfolyam csúcsánál fektettek devizába a pénzüket, hiszen az euró azóta 33, a dollár pedig 65 százalékot erősödött a hazai fizetőeszközhöz képest.
November óta az euró 17, a dollár 17,2 százalékkal lett drágább a forinthoz képest, ami figyelembe véve a három hónapos időtávot egyáltalán nem rossz arány. Ráadásul a bankok forráséhsége miatt az utóbbi hónapokban a kamaton sem kerestek rosszul az ügyfelek. Hiába csökkentette sorozatosan mind az amerikai Fed, mint az Európai Központi Bank az irányadó rátáját, a bankok csak lassan követték a folyamatot. Így a negyedszázalékos amerikai alapkamat ellenére még mindig találhatunk 3 százalék feletti ajánlatot a lakossági piacon, míg az euróbetétekre 4 százalék körüli kamatot is kifizetnek a pénzintézetek, noha az eurózóna alapkamata mindössze 1,5 százalék.
Az MNB nyilvántartása szerint január végén közel 1 200 milliárd forintnak megfelelő - jórészt éven belüli futamidővel rendelkező - devizabetéttel rendelkeztek a hazai háztartások, ami 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez azonban nem jelent kiugró megtakarítási kedvet, hiszen a növekmény legjelentősebb része a forint gyengüléséből származik.
Rengeteg magyar fektette ide a pénzét: most látszik csak igazán, mekkora bukta lehet belőle 2026-ban
Az egyik magyarázat szerint a kriptokultúra nem volt hajlandó felnőni, és ez távol tartja a potenciális befektetőket.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








