Óriási nyereségre tehettek szert azok, akik júliusban a forintárfolyam csúcsánál fektettek devizába a pénzüket, hiszen az euró azóta 33, a dollár pedig 65 százalékot erősödött a hazai fizetőeszközhöz képest.
November óta az euró 17, a dollár 17,2 százalékkal lett drágább a forinthoz képest, ami figyelembe véve a három hónapos időtávot egyáltalán nem rossz arány. Ráadásul a bankok forráséhsége miatt az utóbbi hónapokban a kamaton sem kerestek rosszul az ügyfelek. Hiába csökkentette sorozatosan mind az amerikai Fed, mint az Európai Központi Bank az irányadó rátáját, a bankok csak lassan követték a folyamatot. Így a negyedszázalékos amerikai alapkamat ellenére még mindig találhatunk 3 százalék feletti ajánlatot a lakossági piacon, míg az euróbetétekre 4 százalék körüli kamatot is kifizetnek a pénzintézetek, noha az eurózóna alapkamata mindössze 1,5 százalék.
Az MNB nyilvántartása szerint január végén közel 1 200 milliárd forintnak megfelelő - jórészt éven belüli futamidővel rendelkező - devizabetéttel rendelkeztek a hazai háztartások, ami 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez azonban nem jelent kiugró megtakarítási kedvet, hiszen a növekmény legjelentősebb része a forint gyengüléséből származik.
Hatalmas pofont kapott a zloty, miközben nagy dobásra készül a magyar piacon a német sztáralapkezelő
A befektetők az amerikai félidős választásokra és a geopolitikai kockázatokra figyelnek.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







