A nagy bankok dominálnak

"A nemzetközi bankok továbbra is jelentős szerepet töltenek majd be Közép- és Kelet-Európában, mely növekedési lehetőséget jelent a számukra. Egyesek közülük fokozatosan terjeszkednek új, fejlődő térségek irányába" - fogalmaz Federico Ghizzoni, az UniCredit Csoport lengyelországi divíziójának vezetője, a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) igazgatóságának Közép- és Kelet-Európáért felelős tagja. Az UniCredit Csoport közgazdászai arra számítanak, hogy a bankpiacon várható átalakulás két fő ok miatt következik be: az egyik a közép- és kelet-európai országokban végbemenő belföldi koncentráció. "Másrészt, és még ennél is fontosabb, hogy a közép- és kelet-európai piac koncentrációja 'importálható' is. Ez a határokon átnyúló, nyugat-európai fúziók és felvásárlások következménye is lehet, mivel a régió piacán működő vezető nemzetközi csoportok közül mindössze három tekinthető az európai terepen is meghatározó szereplőnek" - vélekedik Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza.

Közép- és Kelet-Európa: dinamikus környezet néhány igen aktív nemzetközi szereplővel

Ma a közép- és kelet-európai régió minden bankrendszeréről elmondható, hogy szereplői megbízhatók, korszerűek, dinamikusak, és erős versenykörnyezetben működnek. A régió teljes bankszektora 2 600 bankot foglal magában, amelyek együttes mérlegfőösszege mintegy 1 400 milliárd euróra tehető. Ez az euróövezet összes bankja konszolidált mérlegének hozzávetőlegesen 5,6 százaléka. Néhány nemzetközi szereplő a növekedés szempontjából második hazai piacának tekinti ezt a térséget, 2006 végén a régió bankrendszerének eszközeiből hozzávetőlegesen 26 százalékot tartottak a kezükben. A közép- és kelet-európai régió három vezető bankja közül az UniCredit Csoport áll az élen, mely leányvállalata, a BA-CA révén folytatja itt tevékenységét, és egyértelműen piacvezető a 109 milliárd eurós mérlegfőösszegével és 1,7 milliárd eurós adózás utáni nettó eredményével3 (a kisebbségi érdekeltségek figyelembe vétele előtt). A második helyezett az Erste Bank, 61,5 milliárd eurós mérlegfőösszeggel és 805 millió eurós adózott nettó eredménnyel (a kisebbségi érdekeltség figyelembe vétele előtt)4. A harmadik helyen végzett a Raiffeisen International, 55,9 milliárd eurós mérlegfőösszeggel és 686 millió eurós adózott nettó eredménnyel (a kisebbségi érdekeltség figyelembe vétele előtt) . A közép- és kelet-európai térség 10 vezető nemzetközi piaci szereplője közül néhányan kiterjedt regionális fiókhálózattal rendelkeznek. A régióban a legerősebb pozíciót továbbra is az UniCredit mondhatja magáénak: 20 országban van jelen , és nemrégiben tovább szilárdította helyzetét, amikor bejelentette, többségi részesedést kíván szerezni a harmadik legnagyobb kazah (ATF Bank), és a hatodik legnagyobb ukrán bankban (Ukrsotsbank). Közvetlenül utána a Raiffeisen International és a Société Générale következik, 15 országra kiterjedő fiókhálózattal. A Société Générale különösen aktívnak mutatkozott elmúlt hónapokban: több fúziós és felvásárlási műveletben vett részt a régióban, és öt új piacra terjesztette ki hálózatát (Albánia, Horvátország, Macedónia , Moldovai Köztársaság és Grúzia).

Erőteljesen növekvő banki nyereségesség

A közép- és kelet-európai régió továbbra is jó eredményeket ér el a jövedelmezőség terén, köszönhetően a kedvező makrogazdasági kilátásoknak és a folyamatosan növekvő forgalomnak. A kilenc közép- és kelet-európai országban csupán 2006-ban 33 százalékkal, 27,5 milliárd euróra nőtt az éves adózás előtti eredmény (rendkívüli tételek nélkül), ami jelentős gyorsulást jelent az előző évhez képest (2005: +27 százalék). Az UniCredit Csoport szakértőinek várakozásai szerint a 2007-2009 közötti időszakban a régióban elért nyereség 15,3 százalékkal nő, és éves szinten valamennyi ország 10 százalékot megközelítő vagy azt meghaladó növekedési rátát mutat majd (kivétel a Cseh Köztársaság 6 százalékos és Magyarország 7 százalékos növekedéssel). A legerőteljesebb növekedés Oroszországban várható, ahol az előrejelzések szerint az adózás előtti eredmény átlagosan 19,7 százalékkal nő majd 2007 és 2009 között. Ugyancsak jó jövedelmezőségi eredmények várhatók Bulgáriában (+14,3 százalék) és Lengyelországban (+13,7 százalék). "E pozitív előrejelzéseknek köszönhetően a közép- és kelet-európai országok a jövőben is fontos növekedési piacot jelentenek a régióban tevékenykedő nemzetközi bankok számára" - teszi hozzá Federico Ghizzoni.

A kedvező makrogazdasági feltételek továbbra is segítik az élénk banktevékenységet

A növekedést mindeddig a kedvező gazdasági konvergencián felül az euróövezethez képest alacsony penetrációs szint is hajtotta. Az alacsony penetráció első mutatója a folyószámlával rendelkező, "bankképes" lakosság aránya. Ez az érték a közép- és kelet-európai régióban 48 százalék, szemben a nyugat-európai országok, például Ausztria, csaknem 100 százalékos arányával. (E mutató Magyarországon 2006 végén érte el a 69 százalékot, ami szintén jól mutatja a fejlődés és a növekedés hazai lehetőségét.) Egy másik mutató a bankok eszközeinek a GDP-hez viszonyított aránya. Ez az arány a 2004-es 60 százalékról 2006-ig 70 százalékra növekedett, azonban még mindig messze elmarad az euróövezetben jellemző közel 300 százaléktól. (A magyar bankrendszer esetében a régióét meghaladó ütemű növekedés tanúi lehettünk ugyanebben az időszakban: a bankok eszközeinek GDP-hez viszonyított aránya a 2004-es 81 százalékról 100 százalékot is meghaladóra nőtt 2006-ra; és további növekedése várható.) A régió átlaga természetesen elfedi az egyes országok közötti jelentős különbségeket. Közép-Európa és a Baltikum (CEB) országaiban találhatók a legfejlettebb bankrendszerek, őket követi a Délkelet-Európa, majd Törökország, Oroszország és Ukrajna.

A közeljövőben a banki tevékenység volumene tovább nő, különösen a hitelezés terén. A növekedés fő előmozdítói egyrészt a gazdasági felzárkózás, aminek következtében javul a lakosság életszínvonala, másrészt a jelentős vállalati befektetésekkel kísért kedvező ciklikus folyamatok. Az UniCredit Csoport szakértői szerint a régióban a hitelezési volumen a következő három évben átlagosan 29 százalékkal nő, míg a betéti oldalon mintegy 23 százalékos bővülés várható. "Várakozásaink szerint a banktevékenység a legerőteljesebb növekedést a gyorsan felzárkózó országokban, Ukrajnában és Oroszországban fogja elérni. Az e piacokban rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy a 2007-2009 közötti időszakban a régióban létrejövő új ügyletek mintegy 60 százalékát Oroszország és Ukrajna adja majd. Kedvező lehetőségekre lehet számítani olyan felzárkózó piacokon is, mint Bulgária, Románia és a Baltikum" - állapítja meg Debora Revoltella Közép- és Kelet-Európa szakértő.

Továbbra is a lakossági üzletág a legdinamikusabb szegmens

A régióban továbbra is a lakossági banki szolgáltatás marad a legdinamikusabb szegmens, így a háztartások pénzügyi penetrációja növekszik eszköz- és forrásoldalon egyaránt. A várakozások szerint Közép- és Kelet-Európában a lakossági hitelek 2009-ig évente átlagosan 35 százalékkal nőnek. Különösen gyors növekedésre lehet számítani Ukrajna és Oroszország esetében, ahol a szektor 62 százalékos, illetve 52 százalékos növekedése várható, ami csaknem a duplája a teljes közép- és kelet-európai piac növekedési ütemének. Oroszországot a sorban Románia, Szerbia és a balti államok követik, ahol a lakossági hitelek növekedése a következő három évben várhatóan megközelíti vagy meghaladja a 30 százalékot. A közelmúltban a fogyasztási hitelek és a lakáshitelek területén is gyors növekedés volt tapasztalható, mégis ez utóbbi termék marad el a legnagyobb mértékben a fejlettebb nyugati piacoktól: a múlt év végén a közép- és kelet-európai térségben a GDP-hez viszonyított aránya 7 százalék volt, szemben az euróövezet 38 százalékos arányával. "Ez óriási növekedési potenciálra enged következtetni. A régió országaiban tevékenykedő bankok élnek majd a lehetőséggel, hogy behozzák ezt a lemaradást, így várhatóan olyan új termékek jelennek meg ezen a területen, amelyek tovább segítik a gyorsabb felzárkózást" - hangzott Federico Ghizzoni értékelése.