Lassan megszólal a bankkártya! - Merre tart a piac?

A legtöbb bank igazán dinamikus növekedést elsősorban a hitelkártya szegmensben vár, ezek közül is van aki kifejezetten a vállalati hitelkártyák számának felfutását prognosztizálja. A szakértők azonban szinte egyöntetűen azt vallják, hogy mára a magyar kártyapiac is elért a fejlettségnek azon stádiumába, amikor már nem esünk hanyatt attól, hogy egy kártya hitel és nem betéti, így a plasztiknak valamilyen pótlólagos előnyt is kell nyújtania, hogy kitűnjön a tömegből. Ezen egyediség egyik forrása lehet a társmárkázás, illetve az ebből eredő kedvezmények, de ne szaladjunk ennyire előre!

Az idei év közepén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint összesen 7.7 millió darab bankkártya volt forgalomban, mely az előző év azonos időszakához képest 10%-os növekedésnek felel meg. A termékek 82%-a betéti kártya, ezek részaránya azonban egyetlen év alatt 5%-kal csökkent, mely egyúttal a hitelkártyák előretörését is jelenti. Mint láthatjuk, a statisztikák teljes mértékben alátámasztják a bankok várakozásait és igen jól magyarázzák a tapasztalható termékpolitikát is. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az MNB jelentése szerint egyre több intézmény kapcsolódik be a co-branded (társmárkás) termékek kibocsátásába, melyek száma félévkor már meghaladta az 1 millió darabot, részarányuk pedig elérte a 13.5%-ot, azt hihetnénk, máris összeállt a kép...

Az érdekesség kedvéért ezen a ponton meg kell említeni, hogy a fejlettebb országokban is divat emocionális oldalról megfogni a fogyasztókat, így a társmárkázással járó előnyök helyett sokak számára kecsegtető lehet az egyedi fényképpel történő díszítés (pl.: a K&H Énkártyája és a Raiffeisen Okoskártyája), de Nyugat-Európában a MasterCardnak léteznek illatos, különleges tapintású és foszforeszkálós plasztikjai is, a lehetőségek tehát ebben az irányban is korlátlannak tűnnek.

A biztonság kedvéért...