Nyugdíj: Meglepő a tudatlanság

A Generali Reform Műhely a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet és a Széchenyi István Szakkolégium közreműködésével felmérést készített a mai magyar társadalom öngondoskodási hajlandóságáról. Az eredményeket a három szervezet a mai napon egy közös konferencián mutatta be a Corvinus Egyetemen.

Paál Zoltán a Generali Providencia Biztosító Zrt. igazgatósági tagja, köszöntőjében elmondta, hogy két indokból hozták létre a reform műhelyt. Egyrészt a biztosító, a társadalmi felelősségvállalásának szeretett volna nyomatékot adni. Másrészt a mindennapi munkájuk során találkoztak olyan problémákkal melyekre felelősségüknek éreztek rámutatni.

Ezért olyan kutatást kezdeményeztek, mely öngondoskodás kérdéskörében nem a szakértők, hanem a lakosság véleményét tükrözi.

A kutatás több aspektusból vizsgálta meg az öngondoskodás kérdéskörét -mondta Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője. Az eredmények rámutattak arra, hogy bár a felnőtt magyar népesség közel fele gondolkodott már azon, hogy nyugdíjas éveiben miből fog megélni, csupán egyharmaduk készül valóban idős korára, és közülük is a legtöbben valamilyen biztosítás-alapú öngondoskodási formát választanak.

A konferencián elhangzott, hogy az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek körében csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek. Így a jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt, akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt.

A jelenleg 45 évesnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazás után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közzé: ez az a csoport, amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt a z öngondoskodás formáiban és egy kisebb részüknek olyan alacsony a jövedelme, illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból, hogy a jelenleg várható nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz.

Az alacsony biztosítottsági lefedetség mögött a fogyasztók irracionálisan alacsony nyugdíjbiztosítási igénye húzódik meg. Ennek az egyik oka, hogy az aktív korú lakosság meglepően tudatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

A kisvállalkozói szektor vállalatvezetőinek megkérdezésén alapuló kutatási rész legfontosabb következtetése abból a tényből adódik, hogy a cégvezetők számára nagyon lényeges az, hogy hosszab távon magukhoz kössék a dolgozóikat. A cégek 80 százalékában, azaz közel 19 ezer vállalkozásban alkalmaznak legalább egyet a felmérésben szerplő tíz béren kívüli juttatás közül. Azonban az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket és egészségpénztári tagdíj hozzájárulást béren kívüli juttatásként már jóval kevesebb, mindössze a vállalkozások 1/6- ában alkalmaznak.