Melyek a "legdrágább" és a "legolcsóbb" alapok?

kiszámításra.

A költségek számításához használt adatok forrása a napi nettó eszközértékre vonatkozó adatszolgáltatások, a befektetési alapok éves jelentései voltak, illetve azokat részben a befektetési alapkezelő társaságok bocsátották a Felügyelet rendelkezésére.

Az alapokat terhelő költségek közé azok a működési költségek tartoznak, amelyek az alapok tájékoztatóiban és kezelési szabályzataiban kerülnek bemutatásra. Ilyen költségek pl.: alapkezelési díj, letétkezelési díj, alapkezelő sikerdíja, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak, stb. Nem tartoznak az alapokat terhelő költségek közé az értékpapírok kereskedésével összefüggő megbízási díjak, kereskedési költségek.

A teljes költség hányados számítása: az alapot terhelő összes költség csökkentve:

• értékpapír alapok esetében: az értékpapírok kereskedési költségeivel
• ingatlan alapok esetében: értékcsökkenéssel

Az egyes befektetési alapok éves átlagos nettó eszközértékének számítására a PSZÁF-ra elektronikus úton beküldött napi nettó eszközérték kimutatások felhasználásával került sor, az egyes adatok számtani átlagolásával. Tekintettel arra a tényre, hogy a hétfői (vagy más munkaszüneti napot követő) napi eszközértékben három napi alapkezelési díj kerül figyelembevételre (szombat, vasárnap, hétfő), így ezen értékek súlyozás nélküli átlagolása minimális (néhány százalékpontos) torzítást okozhat a kapott költséghányad értékekben.

Az ingatlanalapok esetében az értékcsökkenés kezelése a teljes költséghányad számítás során nem egyértelműen eldöntött, jelenleg szakmai egyeztetés tárgyát képezi, így azok a mutatóban nem kerülnek figyelembevételre.

A garantált alapok esetében az összes díjtétel - az alapot terhelő egyszeri díjak is - figyelembe vételre kerültek a 2004. évre vonatkozó költséghányados számításakor.

Azon alapok esetében, ahol a kereskedési költségek - illetve értékcsökkenés - számszerűsíthető (jellemzően a részvényeket illetve külföldi kötvényeket vásároló alapok), a teljes költség hányados mellett a kereskedési költségek és az értékcsökkenés figyelembe vételével számított teljes költséget is elosztották az éves átlagos nettó eszközértékkel.

A táblázatban feltüntetésre került továbbá a két meghatározó költségtétel, az alapkezelési és letétkezelési díj forint összege is, illetve e tételek összköltségen belüli aránya is.

Az alábbiakban a lista a "legdrágább" alaptól a "legolcsóbbig". Természetesen nem szabad figyelem nélkül hagyni, hogy az eltérő befektetési politikák teljesen más költségnagyságot indokolnak. Egy aktívan kezelt, és/vagy bonyolult konstrukciókat tartalmazó alap feltehetően lényegesen több szakértelmet, ráfordítást igényel, mint pl. egy egyszerű indexkövető vagy pénzpiaci alap. A lista ilyen módon nem abszolút értelmezendő. Általánosságban megállapítható, hogy a legdrágább alapok a garantált alapok, emellett sikerdíjával kiemelkedik a Hunnia Részvény Alap. Az első oszlop az alap nevét tartalmazza, a második a teljes költség hányadost.