Retteghetnek a londoni magyarok: hazazavarhatják őket

Június 23-án tartanak népszavazást Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a döntés évek óta lázban tartja a szigetországot. David Cameron miniszterelnök 2012-ben még elutasította a referendum kiírását, majd 2013-ban beadta a derekát és bejelentette, hogy ha újraválasztják 2015-ben, akkor kezdeményezi az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását, majd a népszavazás kiírását. Tavaly a Cameron vezette konzervatívok megnyerték a választást, így a kormányfő bejelentette, hogy 2017 végéig megtartják a népszavazást.

Alulbecsüljük a Brexit kockázatát?

Az elemzők többsége még mindig arra számít, hogy a brit választópolgárok többsége az EU-ban maradásra voksol majd, azonban a közvélemény-kutatások szerint megint fej-fej mellett áll a két tábor, vagyis könnyen lehet, hogy alulbecsülik a kockázatokat azok, akik csak 30-40 százalékos esélyt adnak annak, hogy nagy-Britannia elhagyja az EU-t. A kampány hivatalosan március közepén indult, eleinte úgy nézett ki, hogy fokozatosan nő a maradást támogatók előnye, ez fordult meg az utóbbi hetekben.Az EU-ból való kilépésre egyébként létezik hivatalos jogi lehetőség, azt az uniós alapszerződés 50. cikkelye tartalmazza.

Viszont ebben az átmeneti időszakban Nagy-Britanniának nem lenne képviselője a Bizottságban és a Miniszterek Tanácsában, vagyis gyakorlatilag minden fontos döntést a britek feje felett hoznának meg, viszont a döntések rájuk is vonatkoznának. Ha két év alatt nem sikerülne megállapodni Nagy-Britannia és az EU új kapcsolatrendszeréről, akkor lennének igazán bajban a britek, mivel a kilépési időszak meghosszabbításához mind a 27 tagállam beleegyezésére lenne szükség. Éppen itt lehet az első probléma, amit nehéz lesz feloldani: elvileg a kilépés egyoldalúan történik, de minden további döntés a brit-EU kapcsolatokról, illetve a kilépés folyamatáról az összes tagállam beleegyezésén alapul. 

A kétéves procedúra egyébként komoly feladat elé állítaná a brit kormányt, hiszen mind a 161 WTO-tagállammal új kereskedelmi megállapodást kellene kötnie amellett, hogy az EU-val is meg kellene állapodnia a jövőbeli kapcsolatról. Ennél is nagyobb feladat lenne gyakorlatilag a teljes brit jogrendszer átalakítása, hiszen a törvények jelentős része uniós jogharmonizáción alapul, ezek helyett mind új jogszabályokat kellene hozni. Korábban a brit pénzügyminisztérium azt becsülte, hogy a teljes folyamat akár egy évtizedig is eltarthat. Az alapszerződés 50. cikkelyén kívül más jogi lehetőség nem létezik az EU elhagyására.

Érdemes röviden áttekinteni az egyes forgatókönyveket, mi történhet a június 23-i népszavazás után a kimenetel függvényében:

1. A brit választópolgárok az EU-ban maradás mellett szavaznak

Ez a forgatókönyv tűnik elsőre a legegyszerűbbnek, ugyanakkor ebben az esetben is átalakul majd az Unió és az ország kapcsolata. Februárban ugyanis Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke reformokat ajánlott Nagy-Britanniának annak fejében, hogy maradnak az unióban. Ezek a reformok gyakorlatilag annak köszönhetők, hogy Cameron igyekezett újratárgyalni a feltételeket. A brit miniszterelnök négy fő területen szeretett volna engedményeket elérni:

1. a bevándorlóknak nyújtott támogatás felfüggesztése
2. a nem-eurózóna tagoknak nyújtandó biztosítékok
3. a versenyképesség erősítése
4. a nemzeti parlamentek nagyobb hatásköre

A kérdéses témák nagy részéről sikerült is megállapodni, Tusk javaslata szerint ha a britek hajlandók az EU-ban maradni, akkor egyrészt készek javítani az Unió versenyképességét, a tagállamok 55 százaléka megvétózhat bármilyen EU-jogszabályt, ami nagyobb beleszólást biztosít majd. Emellett kijelentenék, hogy az Egyesült Királyság nem köteles tovább mélyíteni integrációját a közösséggel, illetve átmeneti időszakra (négy évre) csökkenthetnék az EU-ból érkező bevándorlók szociális juttatásait. Ezzel együtt a gyermekek után járó családtámogatásokat is visszatarthatnák a brit hatóságok, ha a szülők gazdagabb országból érkeznek, illetve szigorítanák az uniós és unión kívüli állampolgárok házasságának szabályozását. Ezek mind a brit kormány javaslatai között szerepeltek, így februárban a sajtó egyértelműen Cameron sikereként értékelte az európai ajánlatot. Azóta kicsit fordult a hangulat, sokan már úgy érzik, hogy csak minimális előrelépést tudott elérni a kormányfő.

Vagyis még ha a maradás mellett döntenek a britek, akkor is lesz bőven feladat, hiszen a Tusk-javaslat pontjait törvényekbe kell önteni, illetve akár további egyezkedések jöhetnek a részletkérdésekről. Arról nem is beszélve, hogy a döntés nem csak Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát befolyásolja majd, néhány elemző attól tart, hogy a sikeren felbuzdulva más tagállamok is megpróbálhatják újratárgyalni uniós státuszukat kedvezőbb feltételekben bízva.

2. A britek többsége az elszakadás mellett dönt

Ez már egy sokkal kompikáltabb helyzetet idézne elő, hiszen ahogy fent említettük, szabályozni kellene a két fél jövőbeli kapcsolatát. Éppen ezért érdemes több lehetséges megoldást felvázolni:

2.1 Nagy-Britannia az Európai Gazdasági Közösség (EGK) része marad és érvényben marad az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA) is az országban

Erre a megoldásra van példa Norvégia, Izland és Liechtenstein esetében, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, de önként csatlakoztak a fenti nemzetközi szerződésekhez, így élvezhetik a termékek, szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabad áramlásának előnyeit - vázolja fel a Societé Generale (SocGen) egy korábbi elemzése.

Politikailag egyébként ez a kimenet nem valószínű, hiszen ezzel gyakorlatilag az uniós tagság összes hátránya megmaradna, az előnyökről pedig lemondana London. A kilépést pártolók egyik fő érve éppen az, hogy az ország a közösség egyik legnagyobb nettó befizetője, ezért nehéz lenne eladni a választópolgároknak ezt a megoldást.

2.2 Kétoldalú megállapodások és EFTA-tagság

Ebben az esetben a britek nem maradnának az EGK tagjai, az EFTA viszont érvényben maradna. Erre példa jelenleg Svájc, mely 120 kétoldalú megállapodást kötött az EU-val azt követően, hogy elutasította a belépést a gazdasági közösségbe. A megoldás előnye, hogy ezeknek az országoknak nem kell automatikusan elfogadniuk az uniós jogszabályokat. Cserébe egy ilyen modellben az EU erősebb alkupozíciót kap a kétoldalú megállapodások tető alá hozása során, a legtöbbször a jogszabályok teljes mértékű elfogadását szokták kérni, így az uniós döntéshozástól való függetlenség a valóságban csak illúzió - emelik ki a SocGen elemzői. Ráadásul ebben az esetben fontos szerepe lehet az idő tényezőnek, hogy mikorra tudják megkötni a több tucatnyi kétoldalú egyezményt. Ma Svájcnak is hozzá kell járulnia az uniós büdzséhez, azonban csak a felét fizetik a brit nettó hozzájárulásnak, amiért cserébe korlátozott jogokat élveznek, a svájci bankok például nem szolgáltathatnak korlátlanul az EU-ban. Ez pedig különösen kényes kérdés lehet a tárgyalások során London pénzügyi központ szerepe miatt.

2.3 Vámunió

Erre példa lehet az EU és Törökország közötti kapcsolat, melynek keretében az érintett ország elfogadja a közös kereskedelmi elveket és vámtarifákat. A hátránya, hogy Nagy-Britannia ebben az esetben sem szólhatna bele érdemben az uniós gazdasági döntéshozatalba.

2.4 Szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Nagy-Britannia között

Brüsszel megpróbálhat egy külön megállapodást kötni, mint amilyen például az USA esetében régóta tárgyalás alatt lévő TTIP, melynek éppen mostanában csökkent az esélye. Ebben az esetben az a legnagyobb kérdés, hogyan illeszkedne Nagy-Britannia az uniós piacra. Jelenleg mintegy 2 millió brit állampolgár él és dolgozik az EU-ban, emellett uniós állampolgárok milliói élnek a szigetországban. Emellett kérdéses lenne London szerepe a pénzügyi világ központjaként. Ezekre a kérdésekre a kétéves átmeneti időszak alatt kellene választ találni az EU és Nagy-Britannia tárgyalásai során.

Politikailag ez lehetne talán a legvalószínűbb forgatókönyv a kilépés esetén, de egy ilyen szabadkereskedelmi egyezménynél valószínűleg kemény feltételeket támasztana Brüsszel, hiszen jóval erősebb lenne az alkupozíciója. A legfontosabb kérdés pedig a munkaerőpiac státuszának meghatározása lehet.

Arról érdemes még néhány szót ejteni, hogy az esetleges brit kilépéssel sem biztos, hogy csökkenne a jelenleg 28 tagú EU létszáma. A skót kérdés ugyanis szintén válaszra várna, a skót nemzeti párt már bejelentette, hogy ha London a kilépés mellett dönt, akkor ők ismét kezdeményezik az elszakadást nagy-Britanniától és kérik a felvételüket az Európai Unióba. Ez tovább bonyolítaná a brit elszakadást, hiszen dönteni kellene például a skót partoknál található jelentős nyersanyagkincs sorsáról. Emellett az elemzők többsége azt emeli ki, hogy az elszakadás bonyolítaná a britek kapcsolatát a ma már független EU-tag Írországgal is.