A diákok már nem csak a pénzt nézik: a rugalmasság és a szakmai tapasztalat is egyre fontosabb szempont.
Még a világ legfejlettebb országaiban is jelentős egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg: a társadalom alsó 40 százaléka jellemzően a jövedelmek jóval kisebb részével rendelkezik, mint amekkorát a számaránya indokolttá tenne. Ez a - egyébként egyáltalán nem kicsi - réteg például még Németországban is csak a jövedelmek 21,7 százalékát tudhatta a magáénak 2016-ban, de Magyarországon sem jobb a helyzet.
Az ENSZ által megfogalmazott, a fenntartható fejlődést előirányzó egyik, szám szerint a 10. cél az egyenlőtlenségek csökkentése. Ezen cél eléréséhez növelni szeretnék a népesség alsó 40 százalékának jövedelmét, továbbá csökkenteni szeretnék az egyes rétegeket sújtó egyenlőtlenséget (az egyenlőtlenségnek számos forrása lehet: jövedelem, nemi hovatartozás, életkor, rokkantság, rassz, társadalmi osztály, etnikai hovatartozás, vallási hovatartozás). A cél az, hogy egyaránt csökkentsék az országon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségeket is.
Mekkora a bevétele a társadalom alsó 40 százalékának?
2016-ban a lakosság alsó 40 százaléka az összes jövedelem mindössze 20,9 százalékát kereste meg az Európai Unióban - derül ki az Eurostat adataiból. Ez az alacsony arány ráadásul csökkent is az utóbbi években, hiszen 2010-ben még a bevételek 21,2 százalékával rendelkezett ez a réteg. Természetesen ebben a tekintetben is eltérések vannak a különböző tagállamok között. Magyarország például valamelyest az uniós átlag felett található: nálunk az összes jövedelem 22,5 százalékát birtokolja a társdalom alsó 40 százaléka. A csökkenő tendencia azonban hazánkban is megfigyelhető, hiszen ez az arány 2010-ben még 24,8 százalékos volt.
Ausztriában valamelyest javult a helyzet 2010 óta (22,6 százalékról 23 százalékra), és emelkedés történt Szlovákiában is (23,9 százalékról 24,5 százalékra). Romániában azonban szintén csökkent az alsóbb rétegek által birtokolt jövedelem aránya: keleti szomszédunknál ez a mutató 2010-ben is csak 19 százalék volt, ami 2016-ra 17,5 százalékra csökkent.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Leépítés jön egy német autóipari cég magyarországi vállalatánál: rengeteg dolgozó kerülhet az utcára
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







