Ezt intézd el a munkahelyeden még ma: bukhatod a tervezett szabidat, ha kivársz

Mint ismert, a munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását minden évben rendelet szabályozza, ennek megalkotása pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) feladatkörébe tartozik. Az ITM tavalyi döntése szerint 2021-ben a munkanapok átrendezése egyedül a szentestével kapcsolatban lesz indokolt, december 24-ét két héttel korábban, december 11-én (szombaton) kell majd ledolgozni. És akkor nézzük, hány hosszú hétvége lesz 2021-ben:

Mint az bizonyára feltűnt, eleve hosszú hétvégével kezdtük az évet, a következő lopott napokra viszont márciusig kell várni (március 15-e hétfőre esik). Áprilisban jön 2021 egyetlen 4 napos hosszú hétvégéje, április 2. (péntek) és április 5. (hétfő) miatt bővebb pihenés vár ránk húsvétkor. Ezután májusban (Pünkösd hétfő miatt május 24-én), augusztusban (az Államalapítás ünnepe miatt augusztus 20-án), novemberben (Mindszentek miatt november 1-jén) és decemberben (Szenteste 2021-ben péntekre esik) lesz még 3 napos hosszú hétvége az idei évben.

Érdemes lecsapni a legjobb szabadnapokra!

Már most, az év első munkanapján, a kollégákat megelőzve, érdemes tehát lefoglalni a legjobb időpontokat a 2021-es szabadságokhoz. Célszerű például kihasználni a hosszú hétvégéket, amelyeket sokan toldanak meg egy-egy nappal; illetve érdemes készülni arra is, hogy koronavírus-járvány várható elvonulta után (ez függ a vakcinázástól és egy esetleges harmadik hullámtól is), 2021 második felében már szabadabban mozoghatunk.

Fontos például tudnunk, hogy fő szabály szerint a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége. A kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot - év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét - legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. De az egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében az Mt. a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig)és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. Ezektől a szabályoktól természetesen a kollektív-szerződés eltérhet.

Az új Mt. már nem tartalmazza a szabadságra vonatkozó rendelkezések körében a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt, de a munkavállaló egyéb jogcímen - például különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok felmerülése esetén - mentesülhet a munkavégzés alól. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.

Átvihető a szabadság a következő évre?

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.

A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza. Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény.

Visszavonhatják a már kiadott szabadságot?

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Megválthatják pénzben a szabadságot?

A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor. Ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Fordított helyzetben - azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére - az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje.