Nagyon fontos határidő közeleg sok magyar dolgozónak: jelentős támogatásról maradhatnak le

A 2026. január 1-je előtt megkötött lakáshitel-szerződéssel rendelkező közszolgálati dolgozóknak legkésőbb január 20-ig kell jelezniük munkáltatójuk felé, ha igénybe szeretnék venni az otthonteremtési támogatást. A határidő elmulasztása jogvesztő: aki lemarad, az a 2026-os évre végleg elesik ettől a juttatástól.

A támogatás összege személyenként legfeljebb évi 1 millió forint, ami havonta mintegy 83 ezer forintos könnyítést jelenthet a lakáshitel törlesztésében. Házaspárok esetében, ha mindkét fél közszolgálatban dolgozik, az összeg megduplázódhat: együttesen évente akár 2 millió forinthoz juthatnak, ami havi szinten körülbelül 166 ezer forintos megtakarítást eredményez. Ez nagyjából megegyezik egy átlagos, 23 millió forintos, 20 éves futamidejű használtlakás-hitel jelenlegi törlesztőrészletével.

A jogosultság megállapításánál nemcsak az aktív munkavégzés számít. Azok is kérhetik a támogatást, akiknek fennáll a foglalkoztatási jogviszonya, de tartósan távol vannak a munkahelyüktől, például gyermekgondozási ellátás igénybevétele vagy fizetés nélküli szabadság miatt. A juttatás új lakáshitel önerőjeként is felhasználható; ebben az esetben az igényléstől számítva fél év áll rendelkezésre a hitelszerződés megkötésére. További kedvező feltétel, hogy a támogatás adóstársként is igényelhető, nemcsak tulajdonosként.

Munkáltatói döntések a fiatalok támogatásáról

Ezzel párhuzamosan a vállalati szférában most tervezik a 35 év alatti munkavállalók számára adható lakhatási támogatást. A konstrukció keretében havonta legfeljebb 150 ezer forint adható adómentesen, amely nemcsak hiteltörlesztésre, hanem bérleti díj fizetésére is fordítható. Az adminisztrációs teher csekély, a támogatás összege közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára érkezhet.

A kedvezmények miatt egy munkaadó még úgy is kisebb kiadással úszhatja meg a fiatal kollégák béremelését, ha az eredeti terveihez képest nagyobb összegű kifizetést biztosít lakhatási támogatás formájában

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A juttatás után mindössze 28 százalék közterhet kell megfizetni, szemben a bérkifizetések mintegy 70 százalékos adó- és járulékterhével.

Az Otthon Start Program népszerűsége miatt a lakhatási támogatás bevezetése versenyelőnyt jelenthet azoknak a munkáltatóknak, akik élnek ezzel a lehetőséggel. A juttatás a munkaerő mobilitását is növelheti, mivel megkönnyíti a távolabbi régiókból érkező munkavállalók toborzását.

Választási kényszer a jogosultak számára

Fontos szabály, hogy a két támogatási forma nem vehető igénybe egyszerre. Akik mindkét juttatásra jogosultak lennének, azoknak mérlegelniük kell, melyik számukra a kedvezőbb.

Ezt fontos szem előtt tartania minden érintett lakásvásárlónak, és csak olyan hitelügyletbe érdemes belemennie, amelynek a havi törlesztőjét vevőként a támogatás nélkül is biztonsággal ki tudja fizetni

– figyelmeztetett Balogh László, utalva arra, hogy a közszolgálati támogatás folytatása évről évre kormányzati döntés függvénye.

A legnagyobb kockázat most nem az, hogy valaki jogosult-e vagy sem, hanem az, hogy elkésik a döntésével. A közszolgálati támogatásnál a január 20-i határidő a meglévő hitelek esetében jogvesztő. A lakhatási támogatásnál pedig sok munkáltatónál éppen most dől el, bekerül-e egyáltalán a juttatási csomagba

– összegezte a szakértő.