Rengeteg magyar kerülhet bajba? Hamarosan nem lesz olyan munka, amit ne érné meg AI-jal és robotokkal kiváltani

Kurtisz Krisztián az UNIQA Biztosító Zrt. Vezérigazgatója, a Corvinus SEED tanára a közeljövőnk forradalmi kihívásainkról adott interjút a Pénzcentrumnak. Az AI mellett szóba került a robotika forradalma is.

Én csak látok egy trendet és megfogalmazom a következményeket a „szép új világgal” kapcsolatban. Feladatomnak érzem, hogy beszélgessünk róla, mert mintha a világ nem venne tudomást róla, hogy a jövő az ajtónkon kopog – mondja.

Az emberiség történelmében napjainkban a következő nagy átalakulás korát éljük és ez gyorsabb lesz, mint eddig bármelyik. Az eredetileg élelmiszertermelő, mezőgazdasági kultúra a 18-19. században az ipari forradalom révén lépett át a második szakaszba, majd az 1950-60-as évektől a szolgáltatások dominálják az életünket.  Ezt az ívet úgy is jellemezhetjük, hogy a fizikai munkából egyre inkább eltolódott az arány a szellemi munka felé.

A mesterséges intelligenciával viszont létrehoztunk egy olyan eszközt, amely kiváltja a szellemi munkát is. A mai helyzet fontos különbsége a felsorolt szakaszhatároktól, hogy a mezőgazdaság-ipar-szolgáltatások váltásoknál a felszabaduló munkaerőt mindig felszívta az új szektor, egy átmeneti – „kicsit” kaotikus - időszak után. Ma ez egyelőre nem látszik, illetve - konzervatív becslés szerint - 5-10 éven belül a 150-200 millió európai munkahelyből 15-20 millió megszűnik és átalakul.  

Egy exponenciális technológiai robbanás tanúi vagyunk, amely már kopogtat az ajtónkon, de a   közeljövőben ránk fogja rúgni azt. Ennek az üzemanyaga az AI. Földrengésszerű átalakulás előtt áll a világ, ami jóval brutálisabb lesz, mint amikor megjelent az internet, és pár év alatt szinte mindent átalakított.

Mit ért az exponenciális fejlődés alatt?

Erre nagyon egyszerű, meggyőző adataink vannak: miután Bell feltalálta a telefont, 70 év kellett, hogy az új eszköz eljusson 100 millió emberhez. Vagyis - akkori viszonylatban – közel két emberöltő. A TV-t feltalálása után 20 évvel kapcsoltba be az otthonában a 100 milliomodik néző.

Az internetnek ehhez 7 év, a Chat GPT-nek viszont már csak 6 hónap kellett.  Ha ezt a gyorsuló trendet kivetítjük a jövőbe, a mai 40-50-es korosztály is több tucat ilyen mérföldkövet fog megélni a hátralévő életében.

Említette, hogy az AI „csupán” az üzemanyag. Mik a „gépek”, amiket az üzem működtet?

Tökéletes technológiai vihar elején járunk. Az AI hajtja a technológia exponenciális robbanását. Ebből a következőket érdemes kiemelni:

• a kvantumszámítógép, ami ma egy elképzelhetetlen nagyságrendekkel növeli meg majd a mai számítógépek kapacitását, gyorsaságát
• a nanotechnológia segítségével 2030-ra eljutunk – többek között – a daganatot elpusztító nanorobotig, az öngyógyító szövetekig, a mainál 1000-szer jobb teljesítményű akkumulátorokig. Az acélnál 200-szor keményebb anyagokat tudunk létrehozni, ami nem kopik el.
• a szintetikus biológia, amelynek alkalmazásával vesét, vagy fület „növeszthetünk”. Alkalmazásával drasztikusan lerövidülnek a kutatás-fejlesztési ciklusok is.  
• és végül itt van a legtöbb ember számára még scifi-nek tűnő, ám már a Pentagon honlapján és elérhető de egyenlőre bizonyítatlan eredetű technológiák NHI (Non Human Inteligence) technológiáknak hívott történetek, amely körül már kongresszusi vizsgálóbizottságot is felállítottak.

A fentiek együttesen teljesen új irányt adnak, nem csak a tudománynak, hanem a mindennapjainknak is. Csak annyit képzeljünk el, hogy ezek felhasználásával létre tudunk hozni akár egy humanoid robotot, élő öngyógyító szövetekkel, akár 300-as IQ-val.   

Elképesztő látni a robotok fejlődését. Az alábbi két video csupán néhány hónapos eltéréssel készült. A Helix-ben is fantasztikus a teljesítményük, de a kínai gyerekekkel már mintha tényleg emberek táncolnának együtt. 

A világban a kínaiak állnak az élén ezen kutatásoknak, egyelőre csak nekik van valamilyen társadalmi tradíciókat is figyelembe vevő koncepciójuk e téren, ráadásul – a rájuk jellemző – központi, tervszerű irányítással.

Említette, hogy milliók maradnak munka nélkül. Mit tehetünk ez ellen?  

A ma átlag 150 ezer dollárba kerülő robotok 2030-ra havonta akár 150-250 dollárért lesznek bérelhetőek / lizingelhetőek, a fenti tulajdonságokkal. Nem kérdés, hogy a cégek a hatékonyságnövelés, profitmaximalizálás miatt számtalan pozícióban „őket” fogják alkalmazni a fizikai munkaerő helyett, amíg a szellemi, irodai munkákban egyre több AI ügynök végzi majd az adminisztratív, ügyfélszolgálati, tervezői munkák nagy részét a „felhőben”.

Egyelőre az így munkanélkülivé váló sokmillió embernek csak egyéni utak látszanak kirajzolódni. A politika ezzel szinte egyetlen országban sem foglalkozik, hiszen amíg nem tudja a választ a kihívásra, addig ez számára gyilkos téma. A társadalmi vitát pedig már tegnap el kellett volna kezdenünk.

Létezik optimista forgatókönyv is az AI, robotika és az ember együttműködésére?  

Az AI és a robottechnológia elterjedése mind a fehér-, mind a kékgalláros munkakörök esetében kétféle alternatívát hozhat magával.

Az első esetben 100%-os munkahely-kiváltás történhet. Vagyis, a robotok a teljes fizikai munkafolyamatot képesek lesznek emberi munkaerő nélkül elvégezni. Igaz ez a gyártás, raktári és logisztikai munkák, járművezetés, takarítás és karbantartás, vagy bizonyos építőipari feladatok esetén. Ez jelentős termelékenységnövekedést eredményez a cégeknek, de komoly gazdasági és társadalmi kihívásokkal jár, ahogy említettük, elsősorban a foglakoztatás terén.

Az optimista átmeneti alternatíva szerint a munkavégzéshez használjuk kiegészítőként (például VR szemüveg) a technológiát ahol az támogatja és kiegészíti az emberi munkát, a nehéz fizikai munkakörökben, vagy a javító, karbantartó, ellenőrző területeken. Az ilyen megközelítés szintén növeli a termelékenységet, csökkenti a fizikai megterhelést, és lehetővé teszi, hogy az emberek összetettebb vagy nagyobb hozzáadott értékű feladatokra összpontosítsanak. Ez viszont csak átmenetileg megoldás, a technológia fejlődésével nem lesz olyan fizikai munkakör amit nem éri meg kiváltani. Ezért hosszútávon csak egy új szociális berendezkedés lehet a megoldás.

A szellemi munkák esetében ugyanez a helyzet. A teljes körű munkahely-kiváltás esetén a mesterséges intelligencia lát el egy komplett munkakört, az adminisztráció, könyvelés és pénzügy, jogi kutatás és dokumentumelemzés, ügyfélszolgálat, adatfeldolgozás és elemzés terén. Átmenetileg itt is használhatjuk „csak” munkakör hatékonyság növelésre a technológiát, a szakemberek munkájának segítésére korlátozódik: az orvosok MI-vel elemzik a diagnosztikai adatokat, a jogi precedensekben, dokumentumtervezetekben kapnak segítséget. A mérnökök adatelemzéshez, tervkészítéshez, a vezetők AI-alapú elemzésekhez használják az eszközöket. Hosszú távon – ami, ahogy említettem valószínűleg nem lesz több, mint 10-15 év - itt is mindent kiválthat a technológia.

Új tevékenységeket kell „kitalálnunk” és erre minden adottságunk meglehet, minden igényt ki tudunk majd elégíteni hiszen a költségek folyamatosan csökkennek a hosszútávú trendet nézve. Ehhez viszont át kell képezni az embereket.

Elengedhetetlenül fontos a társadalmi kommunikácó ezekről a témákról. Egy közösség, egy ország, egy kontinens hosszú távú pozíciója e technológiák beillesztésén múlik, ami meglátásom szerint a következő 3-5 évben véglegesen eldől.

Ehhez milyen képességekre lesz szükségünk?

A Világgazdasági Fórum 2025-ös „A munkahelyek jövője” jelentése szerint az AI korában a munkavállalóknak (különösen a vezetőknek) többek között: az eddiginél sokkal gyors döntéshozatali képességre, a változáshoz való alkalmazkodásra, folyamatos technológia tanulásra és azok tudatos alkalmazására, rendszerszintű gondolkodásra, kreativitásra lesz szükségük. Vagyis azok lesznek sikeresek, akik az emberi készségeket és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket képesek összehangolni.

Az eredményes oktatásnak is ezekre a tulajdonságokra kell fókuszálnia. Ahogy egy oktatáskutató mondta: a mostani diákok az iskolából kilépve olyan munkakörökben fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Képességeket és nem lexikális tudást kell adnunk a gyerekeinknek arra ott lesz a ChatGPT.