Óriási katasztrófa szakadhat rengeteg kisvállalkozás nyakába: ezt hamarosan nagyon megérzik majd

A lap emlékeztet: Wang mester, a népszerű kínai séf augusztus végén közölte, hogy éttermei bezárására kényszerülhet, mivel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság január elsejétől megszüntette a kínai állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását. Speciális szaktudással rendelkező kínai szakácsok nélkül nem tudja fenntartani az autentikus kínai konyhát kínáló éttermeit.

A januári szigorítás új helyzetet teremtett a vendégmunkások foglalkoztatásában. Bár a kormány évek óta bevándorlásellenes retorikát folytat, a magyar munkaerőpiacot régóta jellemző munkaerőhiány miatt korábban kiépített egy rendszert a vendégmunkások behozatalára, elsősorban ázsiai országokból.

2024 decemberében azonban Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország nem válhat vendégmunkás országgá, és csak annyi külföldi munkavállalót engednek be, amennyire feltétlenül szükség van. Ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium 35 ezerben maximalizálta a 2025-ben kiadható tartózkodási engedélyek számát.

A kormányrendelet szerint csak olyan EU-n kívüli országokból jöhetnek vendégmunkások, amelyekkel visszafogadási megállapodás van érvényben, vagy amelyeknek van Magyarországon olyan államilag elismert szervezete, amely garantálja a jogszabályok betartását. A gyakorlatban ez lényegében a Fülöp-szigetekre szűkítette a lehetőségeket.

A Fülöp-szigetek rendelkezik vendégmunkásokkal foglalkozó kormányzati szervezettel (Department of Migrant Workers), amely Magyarországon is működtet irodát. Ez a szervezet garantálja, hogy a dolgozók a kétéves szerződésük után hazatérnek, cserébe viszont feltételeket is szab: például a Fülöp-szigeteki munkások kétéves foglalkoztatását ugyanazon a munkahelyen kell biztosítani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bérükről vallottak ukrán, ázsiai vendégmunkások: ennyiért veszik el magyar melósok munkáját

Magyarországon ma körülbelül 120 ezer külföldi dolgozik vendégmunkásként, és közülük mintegy 40 ezer fő ukrán állampolgár.

Ez a feltétel kizárja a szezonális vagy ideiglenes foglalkoztatást, ami különösen a kis- és középvállalkozásokat érinti hátrányosan. Ha egy cég nem tudja kitölteni a szerződésben vállalt két évet, akkor is ki kell fizetnie a teljes időszak költségét büntetésképpen.

A szigorítás ellenére a KSH adatai szerint 2024 júliusa és 2025 júniusa között 4400 fővel nőtt a harmadik országokból érkező munkavállalók száma Magyarországon, 78 900-ról 83 300-ra. Ugyanakkor a munkaerő-közvetítők szerint a szigorítás jelentős űrt hagy a piacon.

A megkérdezett vállalkozások – köztük faüzem, hulladékfeldolgozó, mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek – vezetői arról számoltak be, hogy alig találnak megfelelő magyar munkaerőt. Sokan csak a segély miatt jelentkeznek állásinterjúra, vagy rövid idő után felmondanak.

Egy hulladékfeldolgozó üzem vezetője elmondta, hogy 15 mongol munkásuk a szigorítás után elszivárgott, és most Fülöp-szigeteki dolgozókra várnak. Egy halfeldolgozó üzem még két évig foglalkoztathat indonéz munkásokat, de utána kilátástalannak látja a helyzetét. Egy nyugat-magyarországi gazdálkodó pedig, aki idénymunkára alkalmazott vendégmunkásokat, most nem tudja, hogyan oldja meg a kukoricacímerezést.

A cégvezetők továbbra is munkaerőhiányt érzékelnek, és remélik, hogy a kormány nem szigorít tovább a vendégmunkások foglalkoztatásán. Többen kifejezték, hogy egyetértenek a bevándorlás kontrolljával, de a jelenlegi rendszer fenntartását fontosnak tartják a hosszú távú tervezhetőség érdekében.