Továbbgyűrűzhet a sztrájkhullám: a köztisztviselők után a könyvtárosok is beszüntetnék a munkát

A köztisztviselők diplomás bérminimumot és a fizetésük megduplázását szeretnék, és azt is követelik, hogy a diplomás fizetések tartsanak lépést a diplomás átlagbérrel. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) már több mint öt éve szeretné, hogy a diplomás dolgozóknak magasabb alapbére legyen, akkor ezt a garantált bérminimumnál 30 százalékánál magasabban képzelték el.

A kormány nemrég bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településen dolgozó köztisztviselők bérét két lépésben, kétszer 15 százalékkal megemeli. Ezeken a településeken viszont a köztisztviselők mindössze 40 százaléka dolgozik - írja a lap. A tiltakozás így elsősorban a nagyobb települések hivatalait érintette, ahol az állam nem ad pénzt a fizetésemelésre, pedig önerőből nem tudják emelni a fizetéseket az önkormányzatok. Ráadásul Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint azoknál, akiknél a kormány elhatározta, hogy fizetést emel, 232 ezer forint nettó fizetés volt a jellemző. "Azért kaptak egyáltalán ennyit, mert a garantált bérminimumot biztosítani kellett. A diplomások, például a jegyzők számára előrelépés kellett" – mondta a szervezet elnöke.

A kormánytisztviselők és a területi kormányzati igazgatási dolgozók is sztrájkot terveznek. A lap úgy tudja, hogy a tervezett sztrájk akár 40 kormányablakban, járási hivatalban is megvalósulhat. Az MKKSZ sztrájkoló dolgozóit több szervezet is szolidaritásáról biztosította, a köztisztviselők mellett mellett a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) elnökségi állásfoglalásban állt ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja a köztisztviselők követeléseit.

A lap szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél. Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke elmondta, hogy a szektorban a bérszínvonal meglehetősen alacsony. A közvetlenül minisztérium alá tartozó intézményekben 2021 óta nem volt semmiféle érdemi pluszforrás a bérek emelésére, az önkormányzati intézmények esetében pedig 2022 óta nem volt központi költségvetési forrás. Ezeknek a dolgozóknak a jövedelme már 2021-2022-ben is éppen csak az adott év garantált bérminimumát érte el, vagy alig haladta meg, a béremelés az inflációt sem kompenzálta – mondta Dobrovits Orsolya.

Az ágazat jelentős részében elfogyott a türelem: egyre több dolgozó lenne hajlandó sztrájkolni - írják. "Rendkívül ingerültté teszi a dolgozóinkat az, hogy kimagasló szakmai tudással, sok évtizedes munkatapasztalattal is marad az árrésstoppos csirkeszárny. Ez rendkívül cinikus hozzáállás a döntéshozók részéről"  – mondta a szakszervezet elnöke. A minisztériumot folyamatosan kéri a szakszervezet az egyeztetésre, de a kulturális tárca egyelőre nem reagált a megkereséseikre. A szakszervezetnek – az MKKSZ-hez hasonlóan – az az álláspontja, hogy az önkormányzatoknak nem önerőből kellene ekkora mértékű béremelést finanszírozniuk, ez mindenképpen központi költségvetési forrást igényel.