Heti összefoglaló a Pénzcentrum legolvasottabb cikkeiből: ezek a témák mozgatták meg leginkább az olvasókat.
2025 első félévére a munkáltatók 78 százaléka tervezett béremelést végrehajtani, ám 31 százalékuk csupán 5 százalék alatti mértékben kívánja növelni a fizetéseket. A kiegészítő juttatásokat tekintve ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez emelést az időszak során – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és Foglalkoztatási Trendek címmel ma közzétett felméréséből.
A Manpower több mint 300 hazai munkáltató válaszát összegző kutatása szerint a válaszadó cégek 31 százaléka maximum 5 százalékos béremeléssel számolt az idei év első felére, 41,4 százalékuk 6-10 százalék közötti mértékű fizetésemelést tervezett. 11-20 százalék között a vállalatok 3,2 százaléka, míg 20 százalék feletti mértékben 2,5 százalékuk tervezte növelni alkalmazottjainak alapbérét. Csökkentést csupán 1,4 százaléknyian terveztek erre az időszakra.
A kiegészítő juttatások és bónuszok tekintetében is visszafogottan terveztek a cégek: 65,5 százalékuk nem kíván változtatni a korábbi időszak mértékén, és csupán 30,1 százalék jelzett előre emelést.
„Idén jelentősen kinyílt az olló a munkáltatók béremelési ajánlatai és a munkavállalók elvárásai között, akik jellemzően 10 százalék feletti béremeléssel lennének csak elégedettek. Erre azonban a mostani friss adatok szerint csak a cégek 5-6 százaléka hajlandó – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Tavaly az átlagos béremelkedés 13 százalék körül alakult, az idei előrejelzések azonban jóval visszafogottabbak. Mindez azt eredményezheti, hogy a munkavállalók növekvő elégedetlenségének hatására a fluktuációs ráta tavalyhoz képest emelkedni kezd (különösen akkor, ha újból beindul a gazdasági növekedés, nagyobb lehetőségeket teremtve a munkahelyváltásokra).”
A felmérés adatai szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2024-ben 10 százalék volt, a válaszadó cégek 80 százaléka a megelőző évhez képest nem észlelt növekedést ebben a mutatóban. A tavalyi időszakra vonatkozóan 54 százaléknyian állították azt, hogy nem merült fel számottevő problémájuk az új munkatársak toborzása során, hatékonyan tudták pótolni a távozó munkatársakat is. Nehézséget a legtöbben az értékesítési-beszerzési (30%), a karbantartási (22%), valamint a logisztikai (17%) munkakörök betöltése során tapasztaltak.
A béremelési tervek részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy a fizetésemelést tervező munkáltatók 64 százaléka az összes alkalmazottra kiterjedően változtat a béreken, további 23 százalékuk az állomány 50-80 százalékára terjeszti azt ki, a fennmaradó 13 százalék csupán a létszám felénél kisebb csoportra terjeszti ki ezt az intézkedést.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ágazatokat vizsgálva az látható, hogy az alkalmazottak legkevésbé a távközlés, elektronika és villamosmérnöki területeken működő, illetve a könyvelés és HR szolgáltatásokat végző vállalatoknál számíthatnak 5 százalékot meghaladó béremelésre: az előbbi iparágakban a cégek 20, az utóbbiban 29 százalékuk tervez csak ilyen mértékű plusz kifizetést.
A leginkább a bank, pénzügy és biztosítás területén oszlottak meg a szándékok: míg az ide tartozó cégek 22 százaléka 11-20 százalék közötti is béremelést tervez, addig 11 százalékuk egyenesen csökkentést tervez. 20 százaléknál nagyobb béremelési szándék egyébként csak az informatikai, kis- és nagykereskedelemmel fogalkozó, illetve a tudomány és oktatás területén működő cégeknél fordul elő – az utóbbi esetben bizonyára közrejátszik az év elején bevezetett 20 százalékos pedagógusbér-emelés hatása is.
Máris távozik egy régi motoros a parlamentből: pályázatot írnak ki a helyére, várják a jelentkezőket
Közös megegyezéssel távozik posztjáról Such György, az Országgyűlés Hivatalának 2013 óta hivatalban lévő főigazgatója.
Ők a magyar építkezések királyai: több mint félmillió forint a havi kezdőfizu, őket irigyli mindenki
Akár napi 10 órát is ülhetnek több tíz méter magasan: így dolgoznak a toronydaru-kezelők Magyarországon.
Elfogott a rendőrség egy magyar szexuális bűnözőt: nem semmi helyen húzta meg magát a hatóságok elől
A gyanúsított Magyarországnak történő átadásáról a helyi bíróság dönt majd.
-
Jelentős átrendeződés a lakossági megtakarításoknál: egyre nyitottabbak a magyarok a részvényekre
Az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese szerint nő a kockázatvállalási hajlandóság.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








