Kétségbeejtő, hogy sokszor inkább külföldieket alkalmaznak a magyar cégek, semmint vidékieket

2019-es adat szerint Magyarországon mintegy 80 ezer be nem töltött álláshelyre 200 ezer munkanélküli jutott. Éppen ezért az álláskeresési juttattatási rendszerünket át kellene alakítani alapvetően, nagyjából skandináv mintára, ami egy sokkal bőkezűbb rendszer, tehát magasabb juttatásokat és tovább biztosít a munkavállalóknak, viszont több együttműködést is követel, amit szigorúbban ellenőriz is - mondta el az InfoRádiónak az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, Filippov Gábor. Kifejtette azt is, hogy

több magyar vállalatnál inkább külföldről hoznak munkaerőt, minthogy a magyar kistelepüléseken élőket alkalmaznák.

Ennek három főbb oka van:

• Az egyik a képzettségbeli elcsúszás, miután sok esetben, akik munkát keresnek, nem elég képzettek ahhoz a munkához, amikre munkavállalókat keresnek.
• Az Egyensúly Intézet tapasztalata szerint a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak esetében az is gyakorta gond, hogy nem megfelelő a munkakultúrájuk: nem érkeznek meg időre, nem jelzik előre, ha ott kívánják hagyni az állásukat, és így tovább, ezért a munkáltatóknak nagyobb költségek árán is jobban megéri olyan külföldi munkavállalókat hozni, akiknél ilyen bizonytalanságokkal nem kell számolni.
• A harmadik legfontosabb ok, hogy a hazai álláskeresési támogatási rendszer nem igazán működik hatékonyan, leegyszerűsítve: túl kevés ideig, túl kevés pénzzel támogatjuk a munkakeresést